kulthírek

  • .
  • 2009. július 16.

Trafik

GYÁSZ 76 éves korában Moszkvában elhunyt Vaszilij Akszjonov: az orosz írót 1980-as amerikai útját kihasználva fosztották meg szovjet állampolgárságától, s csak egy évtized elteltével kapta vissza. Kollégák című 1959-es regénye révén került a párt hangjával szemben önálló nyelv kialakítására törekvő fiatal írók élvonalába. A 70-es években szerepet játszott a Metropol című illegális irodalmi almanach létrehozásában, ezután került végképp tiltólistára.
Kötetei magyarul: Éjjel-nappal non-stop; Félúton a hold felé; Csillagos jegy; Örvényes ifjúság; Emlékmű lett a nagyapám; Moszkvai történet; Tájkép papírból; Volterjánosok és volterjankák.

HEMINGWAY: SZOVJET KÉM? Spies: The Rise and Fall of the KGB in America címmel könyvet jelentetett meg a Yale University Press kiadásában John Earl Haynes, Harvey Klehr és Alexander Vassiliev, az utóbbi feljegyzései alapján: őt egykori KGB-tiszt lévén a 90-es években beengedték a szovjet titkosszolgálat archívumába. Adatai szerint Ernest Hemingwayt 1941-ben, kínai utazása előtt "Argo" fedőnéven beszervezték, de mivel semmilyen politikai jellegű információt nem kaptak tőle, s gyakorlati munkát sem végzett, az évtized végére megszakították vele a kapcsolatot.

EXIT: EGY ÁLDOZAT Egy várfalról lezuhant angol fiatalember halála nyomta rá a bélyegét az idén tizedszer megrendezett újvidéki Exit fesztiválra. A mintegy 200 ezer látogatót vonzó négynapos programban olyan nevek szerepeltek, mint Lily Allen, az Arctic Monkeys és a Manic Street Preachers. A fesztivált politikai tiltakozó akcióként alapította Bojan Boskovic, s az első évben száz napon át tartott, hogy a Milosevic-éra tíz évéből kivezető - innen a név: Exit - választáson való részvételre ösztönözze a fiatalokat.

ROSKILDE SEGÍT Kétmillió koronát, azaz 306 ezer eurót adott át a dániai Roskilde fesztivál a DanChurchAid nevű jótékony szervezetnek, mely klímaváltozással kapcsolatos projekteket finanszíroz Malawiban. Az pénz zömét a 80 ezres közönség dobta bele a kalapba.

EMBEREK A TALAPZATON A múlt hét óta óránként más-más Nagy-Britanniában élő, 16 évesnél idősebb polgár tölt el egy-egy órát a Trafalgar téri, szobor nélküli talapzat tetején: mint arról már beszámoltunk (Narancs, március 12.), Anthony Gormley szobrászművész pályázaton nyertes ötlete alapján október 14-ig, száz nap alatt összesen 2400 ember mutathatja meg magát a magasban, és csinálhat, amit akar, már ha nem ütközik törvénybe. Mindez folyamatos internetes közvetítésben, váltogatott nézőpontokból figyelemmel kísérhető (oneandother.co.uk). E sorok írásakor például épp egy rókának maszkírozott 20 év körüli lány teszi-veszi magát valami 70-es évekbeli glam rock zenére, grandiózus ezüstcsizmában, nyakában kék boa, kezében saját maga festette Marc Bolan-portré. A londoni látványosságról készülő dokumentumfilmet Mike Figgis rendezi. A flickr fotómegosztó portálon talált képeinken látható urak egyike a teázás decens szokását javallja a fasiszta Brit Nemzeti Párt helyett (s a magával hozott kancsóból, csészéből meg is teázott odafent), a másik pedig az egész akcióművészet voltát kérdőjelezi meg (egyik feliratán közölte: ő szabad ember, nem pedig szobor). A sorsolás útján eddig kiválasztottak legidősebbike, a 83 éves oxfordi Gwynneth Pedler szemaforzászlókkal készül jeleket adni.

60 ÉVES BRECHT SZÍNHÁZA A napokban ért véget a Berliner Ensemble jubileumi évadának első fele: a Bertolt Brecht és második felesége, Helene Weigel színésznő által 1949-ben, Kelet-Berlinben alapított, 1993-ban privatizált, s a pénzügyi és szervezeti zűrökből következő, 1999-es feloszlatás után egy évvel újjászervezett színházat 2000 óta Claus Peymann irányítja, az alapító szelleméhez hűen. A bécsi Burgtheaterből érkezett direktor támogatja az innovációt - ennek jegyében mutatták be például a francia Yasmina Reza Le dieu du carnage című darabját, vagy idén áprilisban a Robert Wilson rendezte The Sonnetst, a Shakespeare-szonetteket megzenésítő és éneklő Rufus Wainwright közreműködésével -, de természetesen komoly súlyt helyez Brecht epikus színházi elveinek életben tartására. Számos művét tartják műsoron (Állítsátok meg Arturo Uit - képünkön a címszereplő, Martin Wuttke -; Koldusopera; Kurázsi mama; Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban; Svejk a második világháborúban; Szophoklész "Antigoné"-ja, valamint az Antoni/Karge/Brecht című előadás, jövő februárban pedig felújítják A kaukázusi krétakört), de Georg Tabori is három darabbal van jelen a repertoárban (Mein Kampf; Goldberg-variációk; Pffft oder der letzte Tango am Telefon) olyan klasszikusok között, mint Strindberg, Beckett, Thomas Bernhard vagy Kleist. Utóbbi darabjával (Az eltört korsó) indul augusztus végén az őszi szezon, Klaus Maria Brandauer főszereplésével.

KARLOVY VARY Frédéric Dumont belga-francia produkciója nyerte a 44. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a 30 ezer dollárral járó Kristályglóbuszt, s Un ange a la mer című filmjének főszereplője, Olivier Gourmet vehette át a legjobb férfialakítás díját - Paul Giamattival megosztva, aki az amerikai Sophie Barthes Cold Souls című filmjében brillírozott. A legjobb női alakítást Paprika Steen nyújtotta Martin Pieter Zandvliet Applause című dán filmjében. Az iráni Abdolreza Kahani a zsűri különdíját kapta (Twenty), a német Andreas Dresen pedig a legjobb rendező díját (Whisky mit Wodka). Isabelle Hupert francia színésznő, John Malkovich amerikai színész-rendező és Jan Svankmajer cseh rendező Kristályglóbuszt kapott a világ moziját gazdagító munkásságáért, a fesztivál elnöke pedig Antonio Banderast tüntette ki különdíjjal.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.