kulthírek

  • .
  • 2009. július 16.

Trafik

GYÁSZ 76 éves korában Moszkvában elhunyt Vaszilij Akszjonov: az orosz írót 1980-as amerikai útját kihasználva fosztották meg szovjet állampolgárságától, s csak egy évtized elteltével kapta vissza. Kollégák című 1959-es regénye révén került a párt hangjával szemben önálló nyelv kialakítására törekvő fiatal írók élvonalába. A 70-es években szerepet játszott a Metropol című illegális irodalmi almanach létrehozásában, ezután került végképp tiltólistára.
Kötetei magyarul: Éjjel-nappal non-stop; Félúton a hold felé; Csillagos jegy; Örvényes ifjúság; Emlékmű lett a nagyapám; Moszkvai történet; Tájkép papírból; Volterjánosok és volterjankák.

HEMINGWAY: SZOVJET KÉM? Spies: The Rise and Fall of the KGB in America címmel könyvet jelentetett meg a Yale University Press kiadásában John Earl Haynes, Harvey Klehr és Alexander Vassiliev, az utóbbi feljegyzései alapján: őt egykori KGB-tiszt lévén a 90-es években beengedték a szovjet titkosszolgálat archívumába. Adatai szerint Ernest Hemingwayt 1941-ben, kínai utazása előtt "Argo" fedőnéven beszervezték, de mivel semmilyen politikai jellegű információt nem kaptak tőle, s gyakorlati munkát sem végzett, az évtized végére megszakították vele a kapcsolatot.

EXIT: EGY ÁLDOZAT Egy várfalról lezuhant angol fiatalember halála nyomta rá a bélyegét az idén tizedszer megrendezett újvidéki Exit fesztiválra. A mintegy 200 ezer látogatót vonzó négynapos programban olyan nevek szerepeltek, mint Lily Allen, az Arctic Monkeys és a Manic Street Preachers. A fesztivált politikai tiltakozó akcióként alapította Bojan Boskovic, s az első évben száz napon át tartott, hogy a Milosevic-éra tíz évéből kivezető - innen a név: Exit - választáson való részvételre ösztönözze a fiatalokat.

ROSKILDE SEGÍT Kétmillió koronát, azaz 306 ezer eurót adott át a dániai Roskilde fesztivál a DanChurchAid nevű jótékony szervezetnek, mely klímaváltozással kapcsolatos projekteket finanszíroz Malawiban. Az pénz zömét a 80 ezres közönség dobta bele a kalapba.

EMBEREK A TALAPZATON A múlt hét óta óránként más-más Nagy-Britanniában élő, 16 évesnél idősebb polgár tölt el egy-egy órát a Trafalgar téri, szobor nélküli talapzat tetején: mint arról már beszámoltunk (Narancs, március 12.), Anthony Gormley szobrászművész pályázaton nyertes ötlete alapján október 14-ig, száz nap alatt összesen 2400 ember mutathatja meg magát a magasban, és csinálhat, amit akar, már ha nem ütközik törvénybe. Mindez folyamatos internetes közvetítésben, váltogatott nézőpontokból figyelemmel kísérhető (oneandother.co.uk). E sorok írásakor például épp egy rókának maszkírozott 20 év körüli lány teszi-veszi magát valami 70-es évekbeli glam rock zenére, grandiózus ezüstcsizmában, nyakában kék boa, kezében saját maga festette Marc Bolan-portré. A londoni látványosságról készülő dokumentumfilmet Mike Figgis rendezi. A flickr fotómegosztó portálon talált képeinken látható urak egyike a teázás decens szokását javallja a fasiszta Brit Nemzeti Párt helyett (s a magával hozott kancsóból, csészéből meg is teázott odafent), a másik pedig az egész akcióművészet voltát kérdőjelezi meg (egyik feliratán közölte: ő szabad ember, nem pedig szobor). A sorsolás útján eddig kiválasztottak legidősebbike, a 83 éves oxfordi Gwynneth Pedler szemaforzászlókkal készül jeleket adni.

60 ÉVES BRECHT SZÍNHÁZA A napokban ért véget a Berliner Ensemble jubileumi évadának első fele: a Bertolt Brecht és második felesége, Helene Weigel színésznő által 1949-ben, Kelet-Berlinben alapított, 1993-ban privatizált, s a pénzügyi és szervezeti zűrökből következő, 1999-es feloszlatás után egy évvel újjászervezett színházat 2000 óta Claus Peymann irányítja, az alapító szelleméhez hűen. A bécsi Burgtheaterből érkezett direktor támogatja az innovációt - ennek jegyében mutatták be például a francia Yasmina Reza Le dieu du carnage című darabját, vagy idén áprilisban a Robert Wilson rendezte The Sonnetst, a Shakespeare-szonetteket megzenésítő és éneklő Rufus Wainwright közreműködésével -, de természetesen komoly súlyt helyez Brecht epikus színházi elveinek életben tartására. Számos művét tartják műsoron (Állítsátok meg Arturo Uit - képünkön a címszereplő, Martin Wuttke -; Koldusopera; Kurázsi mama; Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban; Svejk a második világháborúban; Szophoklész "Antigoné"-ja, valamint az Antoni/Karge/Brecht című előadás, jövő februárban pedig felújítják A kaukázusi krétakört), de Georg Tabori is három darabbal van jelen a repertoárban (Mein Kampf; Goldberg-variációk; Pffft oder der letzte Tango am Telefon) olyan klasszikusok között, mint Strindberg, Beckett, Thomas Bernhard vagy Kleist. Utóbbi darabjával (Az eltört korsó) indul augusztus végén az őszi szezon, Klaus Maria Brandauer főszereplésével.

KARLOVY VARY Frédéric Dumont belga-francia produkciója nyerte a 44. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a 30 ezer dollárral járó Kristályglóbuszt, s Un ange a la mer című filmjének főszereplője, Olivier Gourmet vehette át a legjobb férfialakítás díját - Paul Giamattival megosztva, aki az amerikai Sophie Barthes Cold Souls című filmjében brillírozott. A legjobb női alakítást Paprika Steen nyújtotta Martin Pieter Zandvliet Applause című dán filmjében. Az iráni Abdolreza Kahani a zsűri különdíját kapta (Twenty), a német Andreas Dresen pedig a legjobb rendező díját (Whisky mit Wodka). Isabelle Hupert francia színésznő, John Malkovich amerikai színész-rendező és Jan Svankmajer cseh rendező Kristályglóbuszt kapott a világ moziját gazdagító munkásságáért, a fesztivál elnöke pedig Antonio Banderast tüntette ki különdíjjal.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.