mi a kotta? - Le petit Litz

  • .
  • 2011. március 24.

Trafik

"Az operaszövegkönyv elkészítésénél egyetlen szándék vezérelt bennünket: olyan jeleneteket igyekeztünk kínálni a ragyogó ifjú muzsikusnak, kinek talentumából született e partitúra, hogy sokoldalú tehetségét a legkülönfélébb oldalakról bemutathassa. Ezért írtuk a féltékenységi jelenet után a gondtalan békét árasztó képet; a boldogság dallamait és a szerelem himnuszát a legmélyebb fájdalom kifejezése követi.
Úgy érezzük, tartozunk ezekkel a megjegyzésekkel az emelkedett szellemű társaság tagjainak, akik tán nem sok kapcsolatot látnak e szerény opera egyes jelenetei között. A muzsika kedvéért ezúttal egészen eltekintettünk a költészet kívánalmaitól. A hírneves ifjú Liszt iránti érdeklődés elhallgattatta szerzői hiúságunkat." Ekként mentegetőzött a két mélyen középszerű librettista, Théaulon és de Rancé 1825-ben, amikor alig pár nappal a komponista 14. születésnapja előtt a Párizsi Nagyopera bemutatta Liszt Ferenc Don Sanche avagy a szerelem kastélya című tündéroperáját. Hogy indokolt volt-e az előrebocsátott szabadkozás, azt pénteken a Tháliába látogató Szegedi Nemzeti Színház produkciójából vehetjük majd észbe: a múlt századelőig elveszettnek vélt zsengét Pál Tamás vezénylete alatt, s hozzá a Dante-szimfóniával összepárosítva tanulmányozhatjuk (március 25., hét óra).

A Budapesti Tavaszi Fesztivál középső szakasza egyébként is bővelkedik majd Liszt-koncertekben. Liszt fiatalon és idősen - Wiedemann Bernadett és Virág Emese estjén (Kogart, március 26., fél nyolc); Liszt Ferencz Pest-Budán - Herczku Ágnessel és a Magyar Állami Népi Együttes Zenekarával (Hagyományok Háza, március 24., fél nyolc); Liszt az egyházzenész - a Honvéd Férfikar, illetve a Szlovák Filharmónia Kórusa templomi koncertjein (Belvárosi Szent Mihály-templom, március 28., ill. 29., nyolc óra). S ehhez a tematikához csatlakozik a debreceniek nagy vendégjátéka is, akik a Krisztus oratórium szcenírozott előadását hozzák a Művészetek Palotájába (Fesztivál Színház, március 29., hét óra). A 2008-as, Mispál Attila által rendezett produkció karmestere ezúttal is a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója, Kocsár Balázs lesz.

A kialakult hagyományoknak megfelelően a Nemzeti Filharmonikus Zenekar idén is ünnepi hangversenyt ad Bartók Béla születésnapján: a 130. évforduló az op. 3-as I. szvit, e változatos hatásokról tanúskodó fiatalkori mű előadásával kecsegtet, amit Kodály Kállai kettőse és Budavári Te Deuma követ majd (Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc).

S végezetül a hét sztárparádéját a Liszt-operácskához hasonlóan varázslatban ugyancsak gazdag barokk mű, Antonio Vivaldi (egykorú karikatúránk mutatja) Orlando furiosójának előadása ígéri (Nemzeti Hangversenyterem, március 24., fél nyolc). A rőt hajú komponista operáját most a Jean-Christophe Spinozi vezette Ensemble Matheus játssza, méghozzá jórészt azon énekesek társaságában, akik pár esztendeje a mű mintaszerű lemezfelvételén is közreműködtek. Így immár másodjára vendégeli majd a Tavaszi Fesztivál Philippe Jaroussky kontratenort, s itt lesz a nagy amerikai mezzo, Jennifer Larmore is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.