mi a kotta? - Le petit Litz

  • .
  • 2011. március 24.

Trafik

"Az operaszövegkönyv elkészítésénél egyetlen szándék vezérelt bennünket: olyan jeleneteket igyekeztünk kínálni a ragyogó ifjú muzsikusnak, kinek talentumából született e partitúra, hogy sokoldalú tehetségét a legkülönfélébb oldalakról bemutathassa. Ezért írtuk a féltékenységi jelenet után a gondtalan békét árasztó képet; a boldogság dallamait és a szerelem himnuszát a legmélyebb fájdalom kifejezése követi.
Úgy érezzük, tartozunk ezekkel a megjegyzésekkel az emelkedett szellemű társaság tagjainak, akik tán nem sok kapcsolatot látnak e szerény opera egyes jelenetei között. A muzsika kedvéért ezúttal egészen eltekintettünk a költészet kívánalmaitól. A hírneves ifjú Liszt iránti érdeklődés elhallgattatta szerzői hiúságunkat." Ekként mentegetőzött a két mélyen középszerű librettista, Théaulon és de Rancé 1825-ben, amikor alig pár nappal a komponista 14. születésnapja előtt a Párizsi Nagyopera bemutatta Liszt Ferenc Don Sanche avagy a szerelem kastélya című tündéroperáját. Hogy indokolt volt-e az előrebocsátott szabadkozás, azt pénteken a Tháliába látogató Szegedi Nemzeti Színház produkciójából vehetjük majd észbe: a múlt századelőig elveszettnek vélt zsengét Pál Tamás vezénylete alatt, s hozzá a Dante-szimfóniával összepárosítva tanulmányozhatjuk (március 25., hét óra).

A Budapesti Tavaszi Fesztivál középső szakasza egyébként is bővelkedik majd Liszt-koncertekben. Liszt fiatalon és idősen - Wiedemann Bernadett és Virág Emese estjén (Kogart, március 26., fél nyolc); Liszt Ferencz Pest-Budán - Herczku Ágnessel és a Magyar Állami Népi Együttes Zenekarával (Hagyományok Háza, március 24., fél nyolc); Liszt az egyházzenész - a Honvéd Férfikar, illetve a Szlovák Filharmónia Kórusa templomi koncertjein (Belvárosi Szent Mihály-templom, március 28., ill. 29., nyolc óra). S ehhez a tematikához csatlakozik a debreceniek nagy vendégjátéka is, akik a Krisztus oratórium szcenírozott előadását hozzák a Művészetek Palotájába (Fesztivál Színház, március 29., hét óra). A 2008-as, Mispál Attila által rendezett produkció karmestere ezúttal is a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója, Kocsár Balázs lesz.

A kialakult hagyományoknak megfelelően a Nemzeti Filharmonikus Zenekar idén is ünnepi hangversenyt ad Bartók Béla születésnapján: a 130. évforduló az op. 3-as I. szvit, e változatos hatásokról tanúskodó fiatalkori mű előadásával kecsegtet, amit Kodály Kállai kettőse és Budavári Te Deuma követ majd (Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc).

S végezetül a hét sztárparádéját a Liszt-operácskához hasonlóan varázslatban ugyancsak gazdag barokk mű, Antonio Vivaldi (egykorú karikatúránk mutatja) Orlando furiosójának előadása ígéri (Nemzeti Hangversenyterem, március 24., fél nyolc). A rőt hajú komponista operáját most a Jean-Christophe Spinozi vezette Ensemble Matheus játssza, méghozzá jórészt azon énekesek társaságában, akik pár esztendeje a mű mintaszerű lemezfelvételén is közreműködtek. Így immár másodjára vendégeli majd a Tavaszi Fesztivál Philippe Jaroussky kontratenort, s itt lesz a nagy amerikai mezzo, Jennifer Larmore is.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.