mi a kotta? - Lovagok, poéták, billentyűsök

  • .
  • 2008. november 13.

Trafik

A porosz Louis Ferdinand herceg, ez a katonai erényekben tündöklő, ám peches hadvezér, aki még 34 éves sem volt, mikor Napóleon marsallja, Lannes ellen harcoltában egy huszártiszt lekaszabolta, ma már szinte csak Beethovennek köszönheti, hogy neve olykor még felemlíttetik. Egyes feltevések szerint ugyanis nem a forradalmi eszméket odahagyó Bonaparte, hanem a zongoristaként és komponistaként egyaránt figyelemre méltó főrend (képünkön) volt az a "nagy ember", akinek emlékét az Eroica őrzi, s bárha ez vitatható, az bizonyos, hogy Beethoven III., c-moll zongoraversenyének címzettje valóban e művelt lovag volt.
Az említett koncertet hétfőn Ránki Dezső szólójával adja majd a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekara Keller András vezényletével, s egyszersmind a kevésbé előkelő dedikációjú IV. szimfónia társaságában (Zeneakadémia, november 17., fél nyolc).

Még aznap a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok egy másik, s hozzá sokkalta híresebb lovag emlékét idézik, hiszen Máig ható reneszánsz című sorozatuk esedékes hangversenyén Cervantes, vagyis Don Quijote lesz a központi figura (Magyar Rádió 22-es stúdió, november 17., hat óra). Ránki György, Ravel, Ibert társaságában a könnyűkezű Boismortier, s a még nálánál is termékenyebb német kortárs, Telemann egy-egy műve is felhangzik majd, ám az utóbbi mesternek a hét más koncertjein is akad még keresnivalója. Így a MÁV szimfonikusainak szombati matinéján Az iskolamester című hálás jelenetét, melyet úgy lehet, Gregor József hangján kedvelt meg mindőnk, ezúttal Hábetler András énekli majd (Stefánia Palota, november 15., tizenegy óra). Ugyancsak szombaton azután a Budapesti Vonósok műsorát indítja majd Telemann D-dúr ouverture-je, de a főszám e koncerten Telemann keresztfia és hamburgi utóda, Carl Philipp Emanuel Bach a-moll gordonkaversenye lesz a friss genfi győztes, Várdai István előadásában (MTA díszterme, november 15., fél nyolc).

A Budapesti Vonósok programját a Holberg-szvit zárja majd - még egy író, s vele még egy tartós irodalmi alak, a politikus csizmadia. Csakhogy ezzel még nem merítettük ki a hét zenei programjának irodalmi vonatkozásait, hiszen egy újabb vitéz, Arany Pázmán lovagja is felbukkan majd e napokban, éspedig az Arbeau Historikus Táncegyüttes és Pest megye szimfonikusainak két hangversenyén, Madarász Iván zenéjével (Zeneakadémia, november 15., fél 11 és fél négy). Míg az MR Szimfonikus Zenekar csütörtöki műsorán Rilke tűnik elénk az ihlető szerepében, Gyöngyösi Levente Verkündigung (Angyali üdvözlet) című öttételes szimfonikus ciklusával (Zeneakadémia, november 13., fél nyolc). A Dénes István vezényelte koncert másik két száma Brahms IV. szimfóniája, valamint Bach c-moll passacaglia és fúgája lesz, melyet az artisztikus kézmozdulataiba szerelmes Leopold Stokowski (régen voltak ilyen karmesterek) tett át nagyzenekarra.

Ez utóbbi koncert programja méltán ítélhető érdekfeszítőnek, ám legalább ennyire izgalmasnak ígérkezik Csalog Gábor pénteki zongoraestje, ahol Liszt és Ligeti szerzeményei váltják majd egymást (Bartók Emlékház, november 14., hat óra). S bár másképp, de ugyancsak frappírozó lesz az a Kilenc manuál elnevezésű koncert, amelyen Fassang László, Prunyi Ilona és Szakcsi Lakatos Béla játszik majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 18., fél nyolc).

Befejezésül egy volt lovag, az 1997 óta immár lord és báró Andrew Lloyd Webber, aki idén 60 éves, s akit e hét végén két műsorral köszönt hazai kedveltje, a Madách a Művészetek Palotájában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 15. és 16., nyolc óra).

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.