A Budapesti Tavaszi Fesztivál beütését megelőző hét amúgy leginkább a vallásos zenéé. A 2010-ben fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő MR Énekkar Somos Csaba beintésére szombaton a modern egyházi kórusmuzsika összhangzó antológiáját kínálja fel - a felfedezésünkre oly érdemes Francis Poulenc motettáitól Orbán György Veni creator spiritusáig, Olivier Messiaentól az ifjú Gyöngyösi Leventéig (Hadtörténeti Múzeum, március 13., hét óra). Az éppen harmadannyi idős, ám ugyancsak évfordulós Purcell Kórus, valamint testvéregyüttese, az Orfeo Zenekar szerdán Bach örökszép János passióját tűzi műsorára (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 17., fél nyolc). Nem is oly áttételesen úgyszintén Bach letisztult szakralitását körvonalazza majd az egy év elteltével ismét Budapesten zongorázó kiváló Oleg Maisenberg szólóestje is (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 13., fél nyolc), melynek nyitószáma az 1714 áprilisára szerzett nevezetes Bach-kantáta, a Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen motívumán meglóduló Liszt-variációsorozat lesz.
mi a kotta? - Magyarország első jóltevője
Nem kétséges, ezekben a hetekben a közélet megannyi szereplője kíván lázas igyekezettel feliratkozni a haza jótevőinek erősen vitatott összetételű listájára, ámde az első hely kronológiailag és az érdem nagyságát tekintve egyaránt foglalt. Magyarország első jóltevője ugyanis köztudomásúlag az államalapító István király volt, ahogy azt a XVIII.
század végének és a XIX. század első két évtizedének legnépszerűbb német darabgyárosa, August Kotzebue már 1812-re megírta: König Stephan Oder Ungarns Erster Wohltäter. Az emelkedett történeti színmű éppenséggel a Pesti Német Színház (színezett rézkarcunk mutatja - a helyszín megfejtendő) megnyitójára készült, s amint azt a Ki nyer ma? egykori serény hallgatói már bizonyára kitalálták, maga Ludwig van Beethoven komponált kísérőzenét eme ünnepi alkalomra. A beethoveni életmű e kisebb jelentőségű, azonban a mi szívünknek verbunkos motívumai miatt olyannyira kedves, s ráadásul a Kilencedik Öröm-témáját előlegező nyitány az előttünk álló héten a Concerto Budapest hangversenyét indítja, melyen ennek nyomában Bartók Béla Frankfurt számára írt, s ezúttal Ránki Dezső által elővezetendő II. zongoraversenye, valamint az Eroica hangzik majd fel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 16., fél nyolc). Az ugyancsak a pesti színházavatásra szerzett másik Beethoven-mű, az Athén romjai kimarad a heti koncertprogramból, ámde a történelmünkkel végérvényesen eljegyzett Egmont-nyitány természetesen most sem hiányozhat. E koncertdarabot Japán legelső, immár több mint százesztendős műkedvelő egyetemi zenekara, a hosszú nevű Keio University Wagner Society Orchestra játssza majd, ismét csak egy Bartók-kompozíció, a könnyed ziccerszámnak nem ítélhető Concerto felvezetése gyanánt (Nemzeti Hangversenyterem, március 12., fél nyolc). A hétvége egyebekben is Beethovené, hiszen Szilasi Alex és Maróth Bálint két estén át muzsikálja majd elénk a lángeszű halláskárosult gordonkára és zongorára írt kamaradarabjait (MTA Díszterme, március 12. és 13., fél nyolc).
