PAPÍRON A MÚLT-KOR Tíz éve online indult, majd televíziós produkcióvá fejlődött, mostantól pedig negyedévenként nyomtatott formában is megjelenik a Múlt-kor történelmi magazin. A továbbra is élő internetes verzióhoz (mult-kor.hu) hasonlóan a közérthetőség és tudományosság igényével készülő lap első számát magyar felfedezőknek és kalandoroknak szentelték, az első 500 előfizető egy DVD-t is kap az Afrika-kutató Almásy Lászlóról, eddig ismeretlen 1929-es felvételekkel.
TELJES RELATIVITÁS Jeruzsálemben első ízben mutatják be a nagyközönségnek Albert Einstein korszakos műve, A relativitás általános elmélete 46 oldalt megtöltő kéziratát. A kiállítást az izraeli tudományos akadémia alapításának 50. évfordulója alkalmából és a tudós március 14-i születésnapjához időzítve rendezték. Az 1916-ban keletkezett kéziratot Einstein az 1925 óta működő jeruzsálemi Héber Egyetemre hagyta, melynek alapításához maga is hozzájárult.
FOTÓKIÁLLÍTÁS A lapunknak is dolgozó Simonyi Balázs mongóliai fényképei A sámán, aki politikus akart lenni címmel március 11-től egy hónapig láthatók a DocuArt Galériában (Bp. IX., Ráday u. 18. - bejárat az Erkel u. felől).
AXOLOTL ROADKILL Egy 18 éves berlini lány bestsellere nyomán újult erővel lángolt fel a régi irodalmi vita Németországban: hol ér véget a vendégszövegek felhasználása, hol kezdődik a plágium, mi az elvárható magatartás mások írásaiból való idézés esetén? Helene Hegemann több szerzőtől emelt át passzusokat Axolotl Roadkill című regényébe, mely gyors egymásutánban három kiadásban került a boltokba, mire a negyediket egy hatoldalnyi forráslistával is megtoldotta az Ullstein kiadó, a szerző pedig bocsánatot kért a copy+paste módszer alkalmazása miatt - de fenntartotta alapállását, miszerint ő a mixelésre építő dj-kultúra korának gyermeke, ahol "nincs többé originalitás, csak autenticitás". A regény egy tinédzser lányról szól, akinek élete a szex és a drog körül kezd forogni anyja halála után: tanulás helyett a berlini éjszakába veti bele magát. Helene Hegemann interjúi szerint nem önéletrajzi regényt írt, legfeljebb annyiban hasonlít hősére, hogy neki is meghalt az édesanyja (ezután költözött színházi rendező apjával a fővárosba), s ő se fejezte be a középiskolát. Három éve figyeltek fel rá, amikor Ariel 15 című darabját bemutatta egy berlini színház. Azóta rendezett egy 40 perces filmet is (képünkön a Torpedo plakátja előtt), s önmagát alakította a Deutschland 09 című, 13 rendező etűdjeiből összeállított szkeccsfilm egyik darabjában. A plágiumbotrány ellenére az Axolotl Roadkill a március 18-án nyíló Lipcsei Könyvvásár díjának jelöltjei közé került.
OSCAR: BOMBASIKER 2,6 milliárd dolláros eddigi összbevételével már mozitörténetet írt az Avatar, mégis "csak" három Oscart nyert: Mauro Fiore operatőri munkája révén, valamint a vizuális effektusok és a nehezen lefordítható art direction kategóriájában. Rendezője, James Cameron tapsolhatott exfelesége, Kathryn Bigelow sikereinek: A bombák földjén lett a legjobb film, első női rendezőként neki szavazták meg a legjobb rendezés díját, s "mindössze" 15 millió dollárból forgatott iraki háborús drámája további négy díjat is besöpört, köztük Mark Boal révén a legjobb eredeti forgatókönyvét. A legjobb alakítások szobrocskáját Jeff Bridges (Crazy Heart) és Sandra Bullock (The Blind Side), a mellékszereplők között pedig Christoph Waltz (Becstelen Brigantyk) és Mo'Nique (Precious; Narancs, 2009. szeptember 24.) vehette át. A legjobb nem angol nyelvű film az argentin Juan José Campanella rendezte El secreto de sus ojos (Szemük titka) lett, a legjobb egész estés animáció pedig Pete Docter műve, a Fel! A legjobb egész estés doku díját nyert The Cove, Louie Psihoyos és Fisher Stevens munkája a címbéli búvóöbölben dívó delfinvadászat leleplezésével kivívta a nyugati természetvédők rokonszenvét, és magára haragította a helyi hagyományok őrzésével érvelő japánokat.
VIDEOVILÁG, MÉDIAMIX Bő két évtizeden át foglalkozott a média szüntelenül változó világával, technika és művészet, társadalom, politika kölcsönhatásaival a Videovilág és a Médiamix: az előbbi 1988-1993 között, 55 adásban, az utóbbi 1992-2009 között 180 adásban tudósított művészeti fesztiválokról, kiállításokról, számítástechnikai vásárokról és választási kampányokról, szólaltatta meg hazai és külföldi szakértők sokaságát, s mutatta meg, merre visz a kommunikációs technika fejlődése. A médiaművészetre specializálódott C3 Kulturális és Kommunikációs Központ galériája, a Labor új kiállítása a Magyar Televízió e két műsorfolyamát méltatja. Mindkettőt Kopper Judit szerkesztette, s a legtöbb adást Sólyom András rendezte. A Videovilágnak az ún. médiaháborúval járó gyártási struktúraátalakítás tett be, a Médiamix meg csak úgy kimúlt: a YouTube-bal foglalkozó tavaly nyári utolsó adást követő szünet után ősszel már nem indíthatta újra a tévétől elbocsátott Kopper Judit. "Örülhetek, hogy a televíziózás olyan korszakában működhettem, amikor még az értékes gondolat a képernyőre kerülhetett, és nézték is - mondta a Narancsnak, melynek több munkatársa is részt vett a két műsor készítésében az évek során. - Egyedülálló vállalkozás volt." A kiállítás március 18-ig tekinthető meg, hétköznaponként 16-20 óra között (Bp. V., Képíró u. 6.).
