mi a kotta? - Nem átallott a profán

  • .
  • 2008. október 9.

Trafik

"Velencében egy nagy Mária-ünnepen magával vitt a templomba... Megkezdődött a nagymise, amikor az orgonából galoppok és polkák hangzottak fel, ahogyan ez Olaszországban akkoriban divat volt.
A kenyér és a bor színeváltozása alatt hallhattuk a szép dalt: 'Szeretném megcsókolni fekete szemedet.' Észrevettem, milyen nyugtalan lett nagyapám... alighogy befejeződött az ünnep, hevesen megragadta a kezemet, és kisietett velem a templomból. Nem messze a díszes kapuzattól a naiv orgonista odarohant hozzá, és megkérdezte tőle, hogy tetszett neki a zene. Liszt azt felelte: 'Tudja meg az igazat: mocsok volt, disznóság.'"

Gracza Lajos idén megjelent Liszt-olvasókönyvének tanúsága szerint Siegfried Wagner, Richard és Cosima magzata emlékezett imigyen az áldott emlékű nagypapa jogos felindulására a blaszfém templomi muzsikálás ellen, ami - mi tagadás - valóban gyakorlat volt akkortájt Itáliában - emlékezzünk csak A párduc templomi bevonulására, ahol is az orgonista A tévedt nő "Amami Alfredo" kezdetű szólamrészletét cifrázta hangszerén. (Operamesék, Verdi: Traviata, Óbudai Társaskör, október 13., este 7 óra)

Liszt Ferenc ugyan maga sem ment a szomszédba némi világiasságért, s ifjonti fejjel nem a religiózus áhítat volt zenéjének eltörölhetetlen ismertetőjegye, amiről az utrechti Liszt-zongoraverseny győztese, Vitaly Pisarenkónak Rolla Jánosékkal közös pénteki koncertjén is meggyőződhetünk (Zeneakadémia, október 10., fél 8). Ám az emelkedettség és a szakralitás hangján kevesen szóltak nála hitelesebben ("Költői és áhítatos harmóniák" - Szokolay Balázs Liszt-estje, Zeneakadémia, október 9., fél 8), s mint a kisebb papi rendek viselője és az egyházzene újabb kori mestere alighanem a megelégedettség érzésével vizitálná e héten a fővárosi templomokat. Hétfőig tart ugyanis a Magyarok Nagyasszonya Nemzetközi Egyházzenei Fesztivál, melynek programjai a Zeneakadémia és a Fonó mellett több istenházában is otthonra lelnek, a bizánci rítusú egyházzenétől a magyar folklór Boldogasszony-énekein át egészen X. (Bölcs) Alfonz kasztíliai komponista (képünkön) szerzeményeiig. Ehelyütt különösen a fesztivált záró koncertet, a Budapesti Tomkins Énekegyüttes Lassus-estjét (Szent Anna-plébániatemplom, október 13., fél 8) kommendálnánk a művelt közönség figyelmébe.

S ha már fentebb szót ejtettünk papról, templomról, Velencéről és harmóniáról, hát itt lesz nekünk az Antonio Vivaldinak szentelt és a héten ugyancsak végéhez érő 3. Budapesti Barokk Fesztivál szombati koncertje (Belvárosi Szent Mihály-templom, október 11., este 7 óra). Ott ugyanis a velencei születésű és lángszín hajzatú áldozár nevezetes zenei erőpróbáját, azaz a L'estro armonico című 12 darabos concertosorozatot vezeti elő az Arcangelo Kamaraegyüttes. "Az udvarias megelégedettség, melyet gyarló műveimnek ajándékoztak, rábírt arra, hogy tetszésükre szolgáljak egy hangszeres concertókból álló művel" - írta bevezetés gyanánt Vivaldi, s munkájára vélhetőleg szombat este is kimondja majd laikus és felkent egyaránt: placet.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.