mi a kotta? - Örömnap és búcsú

  • .
  • 2009. október 1.

Trafik

A soros Mancs-ciklus ezúttal a Zene Világnapjával indul, az ünneppel, mely létezését nem a virág- és ajándékboltosok bűnös összeszövetkezésének köszönheti, hanem a Yehudi Menuhin kezdeményezése köré csoportosuló UNESCO-nak. 1975 óta október első napja tokkal-vonóval a muzsikáé, s az idei hivatalos jelszótól ("Hallgass át!") sarkallva a Művészetek Palotájában grandiózus, Baráti Kristófék trióját, a Szent Efrém Férfikart és a hazai dzsessz jeleseit egyként felvonultató Haydn-crossover ünnepli majd a jubiláns komponistát és a zenét úgy általában (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc).
Ugyancsak csütörtökre esik, s az örömnap fényét szintúgy emelni fogja az MR Szimfonikusok Mesterbérlet-indító hangversenye, melynek teljes második részét Mahler IV. szimfóniája alkotja majd (Zeneakadémia, október 1., fél nyolc). Az első új mű, amelyet Mahler álmai városába, Bécsbe és álmai állásába, a bécsi opera élére eljutva írt, s amely szimfóniának - Batta András szavaival - minden üteméből "aranykori kiegyensúlyozottság és derű sugárzik". A kedélyesség és "Bécs apoteózisa" előtt a műsoron felhangzik egy másik nagy bécsi opus, Mozart 1785-ös d-moll zongoraversenye is, mely művét - mint Mozart papa leveléből tudjuk - közvetlenül a meghirdetett bemutató előtt fejezte be a csodafelnőtté cseperedett komponista. A zongoraszóló Ránki Dezsőé lesz, aki az elkövetkező napokban két másik Mozart-versenyművet is eljátszik majd nekünk A-dúrban, méghozzá a MÁV Zenekar Erdélyi Miklós-bérletének új színhelyén, az Operettszínházban (október 6., hét óra).

Vasárnap, a Nemzeti Filharmonikusok estjén egyébiránt Kocsis Zoltán is elénk vezeti majd az egyik A-dúr zongoraverseny, a korábbi, 1783 húsvétjára szánt, a sorban 12. versenymű magánszólamát, s a bécsi klasszika jegyében fogant program két szimfóniája ugyancsak köti magát az emlegetett hangnemhez: Haydn utolsó párizsi szimfóniája, a 87., illetve Beethoven Hetedikje (Nemzeti Hangversenyterem, október 5., fél nyolc). Szintén egy hangnemű koncertet kínál a komolyzenei játszóhelyek sorában most feltűnő Royal szálló, teljes nevén a Corinthia Grand Hotel Royal: Bach 3. D-dúr szvitjét követően Mozart és Beethoven hegedűversenyeit húzza majd itt a Budapesti Vonósok társaságában fellépő Szabadi Vilmos (október 3., hét óra).

"Pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve... bölcsőjét kereste a Magyarnak és végre összeroskadt fáradalmai alatt" - búcsúztatta Széchenyi a "szegény árva magyart", Körösi Csoma Sándort, aki e héten Szemző Tibor és Sári László különleges műfajú alkotásának (opéra cinématique) legendabéli hőseként lép elénk. Már az elmúlt őszön vártuk a Törőcsik Mari (képünkön) mesélői közreműködésével hirdetett produkciót, ám most elérkezett a bemutató, mely a nagy színésznővel való találkozás egyszerre felszabadult és meghatott örömét ígéri (Nemzeti Hangversenyterem, október 7., fél nyolc).

S bár az e heti koncertprogram különösen zsúfolt, befejezésül mégis hadd álljon itt egy búcsú, még ha a leadási határidők okán némiképp megkésve is: szeptember közepén, 85 éves korában elhunyt Pándi Marianne, a magyar zenetörténet-írás egyik leghasznosabb alakja. Hangversenykalauzát vagy épp a XIX. századi magyar zenekritikákból szemelgető Hangászati mulatságok című gyűjtését eddig is, ezután is gyakran citálni fogjuk.

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.