rap: Mi vitt rá a zenélésre?
MF: Apukám zenész és zenekritikus, kiskoromtól kezdve reggeltől estig szóltak a jobbnál jobb zenék otthon, széles skálán, a rocktól a dzsesszen keresztül a klasszikus zenéig. Hihetetlen mennyiségű zene van a fejemben.Inspirálni nagyon sok minden tud, egy egyszerű beszélgetés vagy egy előadás is. Ugyanúgy lenyűgöz Paganini, mint az Underworld, de hat rám Keith Jarret és Coltrane is, az afrikai énekesnők vagy a Led Zeppelin. Elmegyek a MűPába, utána pedig egy technópartira.
rap: Miről szól a Senkicsodák?
MF: Egy duó Ádám Ritával. Zeneileg elég finom, mondhatni ambientes, ugyanakkor repetitív és minimál a dolog. Két énekkel, zongorával, szintetizátorral, hegedűvel, gitárral. Nem mondhatnám, hogydalokat játszunk. Érzeteket próbálunk megfogalmazni, hangulatokat megragadni, sok nehezen megfogalmazható, nehezen elmondható érzést. Könnyű komolyzene. Lendületesen indult, mert első találkozásunk alkalmával, anélkül, hogy kellett volna nagyon beszélni bármit, fél órán belül a zongoránál ültünk, és néztük, hogy mi az akkordmenet ebben meg abban a számban. Felállt egy kölcsönös hipnózis.Az első közös munka a D'watt Nemzetközi Kortárstánc és Cirkusz Fesztiválon zajlott, ahol én zenei felelős voltam, s öt zenésszel játszottunk Roberto Magro és Máthé Gabriella koreográfiája alá. A duó tavaly december elején indult, egy közös zenekar után, ahol elég sokan voltunk, s emiatt kissé döcögős volt. Élveztük, hogy nem kell ezer emberrel egyeztetni, ráadásul viszonylag ráérős tempóban voltunk, így nekiálltunk szinte mindennap 5-6 órákat zenélni, beszélgetni, együtt lenni. Sok helyre hívnak minket. Júniusban stúdióba készülünk, rögzítjük az eddig elkészült anyagot, közben alakulnak az új számok.
rap: Hol lesztek nyáron?
MF: Július 8-án az Odeon moziban játszunk a N.O.I. (Noise of Irrational) és Peter Ogi társaságában. Most nem is a koncertezés a lényeg, hanem az előző anyag felvétele, az új készítése és az elmélyülés benne.
