tévésmaci - A kakasok kakaskodnak

  • .
  • 2011. június 9.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché végre - nagy nehézségek árán - befogták az egyszarvút, hát, azt egyszer el kell mesélni, mert mindenki nagyon megkönnyebbült. Mindenesetre utána röviddel igen furcsa menet alakult ki a köves úton, ilyet nem látott még sem a falu népe, sem az erdő vadjai.
Elöl ment, az egész díszes kompánia előtt vagy tíz méterrel, kis zöld bársonyfrakkjában, mókás cilinderében Vonyarc, a vízi manó. Vagy olyan víziizé. Néha nagyot rikkantott, hogy én vagyok a nap hőse, és nem csitította, nem pisszegte le senki. Vonyarc a legritkább esetben szokott bemenni a faluba, tényleg csak végszükség esetén, de most határozottan arra tartott, úgy tűnt, nem lehet feltartóztatni. A többiek tartották a lépést vele, de az illő távolságot is. Elöl (vagyis ilyenformán a második helyen) ment Sztupa, mintha csak sétálna. Mögötte jött az egyszarvú, az is majd' olyan vidáman és büszkén lépkedett, mint Vonyarc, csak kicsit visszafogottabban, kicsit - hogy is mondjam - előkelőbben. Aztán - a sort valamelyest megbontva - ott ugrabugrált körülötte Brokita, az állatorvosék valaha macskanevű szökött spicckutyája, átugrotta az árkot, előreszaladt, de végeredményben nem tágított az egyszarvú mellől. "mafa következett - gondolataiba merülve lépkedett, olyan szórakozottnak tűnt, mint akire mindjárt rá kell szólni, hogy nézz a lábad elé, mert hasra esel. Tán még lógott is a cipőpertlije, bár meglehet, hogy ezt csak utólag képzeljük így. Troché volt az utóvéd, ő aztán igazán körültekintően közlekedett, szemével minduntalan pásztázva a környéket, semmi nem kerülhette el a figyelmét. Hirtelen elhúzott mellettük a Volán menetrend szerinti járata, a sofőrnek manővereznie kellett, de csak annyit sziszegett a fogai közt, hogy dik' má', a brémai muzsikusok. Amikor a csapat előtt feltűnt a falu szélét jelző tábla, mi eljöttünk tévézni.

Pénteken (10-én) este háromnegyed nyolckor az HBO-n kezdődik a Fel! című animációs film, aminek nyugodtan lehetne az az alcíme, hogy egy giccs, ami egy darabig nem is tűnik annak - a moziban épp ezért tuti siker volt nemrég. Fél tizenegy magasán választanunk kell, vagy egy angol vígjáték (Mi ketten, 1987) az m2-n, vagy egy olasz horror (Fekete macska, 1981) a ViaSat6-on.

Szombaton két sztenderd lesz, előbb 18.45-től a Filmmúzeumon A Pál utcai fiúk, majd kilenctől az egyesen a Miss Daisy sofőrje. Csakhogy kilenckor indul az AXN-en a Wallander című sorozat is, ami valamelyik újmódi nordikus krimihérosz történeteinek az adaptációja. És sajna már 20.05 óta a Filmmúzeumon nézem a Robin és Mariant, hisz megmondtam százszor, hogy Richard Lester a kedvencem. No, nem mintha pont ez lenne élete főműve. Egy kései Sydney Pollack-munka is kijut erre a dús estére, 21.50-től megy a tv2-n A tolmács.

Vasárnap lehet a Filmmúzeumon csekkolni, hogy mennyire erős a legendás hazai. 22.15-től Dögkeselyű 1982-ből, utána, rövid reklám után Megáll az idő, '81-ből. Biztonsági öveket kérjük becsatolni!

Hétfőn ünnepi műsor, csupa ezerszer látott sztenderddel: Rambo, A tanú, Az ötödik pecsét, Szeleburdi család, Büszkeség és balítélet, A fekete tulipán, Aranyoskám - kérem, ha valamelyiket véletlenül mégis meg akarnák nézni újra, keressék ki hozzá az időpontot és csatornát, mert az elején elsztoriztam a helyet.

Kedden verseny. A veréb is madár egy bicikliversennyel kezdődik a Filmmúzeumon 14.30-kor, s a kis Kabos 35-re már át is kerekezett címeres mezben Ausztriába. Az utána - ilyenformán a második helyen - befutó Verseny a javából pedig végig egy versenyről szól, amolyan flúgos futamról - kora világsztárjaival. Verseny, verseny, de már igazából levezetünk.

Szerdán még megnézzük este kilenckor a Dunán a Hableány című 2007-es orosz filmet, mert a moziban már nem szokás ilyesmiket vetíteni, s ez voltaképpen vérlázító, de olyan könnyű beletörődni.

Csütörtökre meg már csak A könnyűlovasság támadása maradna az MGM-en, de ki az, aki reggel 9.20-kor odaül a tévé elé, hogy free cinemát nézzen? Én sem tenném. Sőt, óvatosságra intek mindenkit: no tv!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.