tévésmaci - A kakasok kakaskodnak

  • .
  • 2011. június 9.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché végre - nagy nehézségek árán - befogták az egyszarvút, hát, azt egyszer el kell mesélni, mert mindenki nagyon megkönnyebbült. Mindenesetre utána röviddel igen furcsa menet alakult ki a köves úton, ilyet nem látott még sem a falu népe, sem az erdő vadjai.
Elöl ment, az egész díszes kompánia előtt vagy tíz méterrel, kis zöld bársonyfrakkjában, mókás cilinderében Vonyarc, a vízi manó. Vagy olyan víziizé. Néha nagyot rikkantott, hogy én vagyok a nap hőse, és nem csitította, nem pisszegte le senki. Vonyarc a legritkább esetben szokott bemenni a faluba, tényleg csak végszükség esetén, de most határozottan arra tartott, úgy tűnt, nem lehet feltartóztatni. A többiek tartották a lépést vele, de az illő távolságot is. Elöl (vagyis ilyenformán a második helyen) ment Sztupa, mintha csak sétálna. Mögötte jött az egyszarvú, az is majd' olyan vidáman és büszkén lépkedett, mint Vonyarc, csak kicsit visszafogottabban, kicsit - hogy is mondjam - előkelőbben. Aztán - a sort valamelyest megbontva - ott ugrabugrált körülötte Brokita, az állatorvosék valaha macskanevű szökött spicckutyája, átugrotta az árkot, előreszaladt, de végeredményben nem tágított az egyszarvú mellől. "mafa következett - gondolataiba merülve lépkedett, olyan szórakozottnak tűnt, mint akire mindjárt rá kell szólni, hogy nézz a lábad elé, mert hasra esel. Tán még lógott is a cipőpertlije, bár meglehet, hogy ezt csak utólag képzeljük így. Troché volt az utóvéd, ő aztán igazán körültekintően közlekedett, szemével minduntalan pásztázva a környéket, semmi nem kerülhette el a figyelmét. Hirtelen elhúzott mellettük a Volán menetrend szerinti járata, a sofőrnek manővereznie kellett, de csak annyit sziszegett a fogai közt, hogy dik' má', a brémai muzsikusok. Amikor a csapat előtt feltűnt a falu szélét jelző tábla, mi eljöttünk tévézni.

Pénteken (10-én) este háromnegyed nyolckor az HBO-n kezdődik a Fel! című animációs film, aminek nyugodtan lehetne az az alcíme, hogy egy giccs, ami egy darabig nem is tűnik annak - a moziban épp ezért tuti siker volt nemrég. Fél tizenegy magasán választanunk kell, vagy egy angol vígjáték (Mi ketten, 1987) az m2-n, vagy egy olasz horror (Fekete macska, 1981) a ViaSat6-on.

Szombaton két sztenderd lesz, előbb 18.45-től a Filmmúzeumon A Pál utcai fiúk, majd kilenctől az egyesen a Miss Daisy sofőrje. Csakhogy kilenckor indul az AXN-en a Wallander című sorozat is, ami valamelyik újmódi nordikus krimihérosz történeteinek az adaptációja. És sajna már 20.05 óta a Filmmúzeumon nézem a Robin és Mariant, hisz megmondtam százszor, hogy Richard Lester a kedvencem. No, nem mintha pont ez lenne élete főműve. Egy kései Sydney Pollack-munka is kijut erre a dús estére, 21.50-től megy a tv2-n A tolmács.

Vasárnap lehet a Filmmúzeumon csekkolni, hogy mennyire erős a legendás hazai. 22.15-től Dögkeselyű 1982-ből, utána, rövid reklám után Megáll az idő, '81-ből. Biztonsági öveket kérjük becsatolni!

Hétfőn ünnepi műsor, csupa ezerszer látott sztenderddel: Rambo, A tanú, Az ötödik pecsét, Szeleburdi család, Büszkeség és balítélet, A fekete tulipán, Aranyoskám - kérem, ha valamelyiket véletlenül mégis meg akarnák nézni újra, keressék ki hozzá az időpontot és csatornát, mert az elején elsztoriztam a helyet.

Kedden verseny. A veréb is madár egy bicikliversennyel kezdődik a Filmmúzeumon 14.30-kor, s a kis Kabos 35-re már át is kerekezett címeres mezben Ausztriába. Az utána - ilyenformán a második helyen - befutó Verseny a javából pedig végig egy versenyről szól, amolyan flúgos futamról - kora világsztárjaival. Verseny, verseny, de már igazából levezetünk.

Szerdán még megnézzük este kilenckor a Dunán a Hableány című 2007-es orosz filmet, mert a moziban már nem szokás ilyesmiket vetíteni, s ez voltaképpen vérlázító, de olyan könnyű beletörődni.

Csütörtökre meg már csak A könnyűlovasság támadása maradna az MGM-en, de ki az, aki reggel 9.20-kor odaül a tévé elé, hogy free cinemát nézzen? Én sem tenném. Sőt, óvatosságra intek mindenkit: no tv!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.