tévésmaci - Sül a levegőn

  • .
  • 2008. augusztus 14.

Trafik

Láttam gyönyörű dombhajlatokat, egy tagban álló, beláthatatlan búzamezőket, erdőszámba menő magas kukoricatáblákat, amelyekbe az ember, ha betévedt, órákig bolyonghatott, amíg végre partot ért. Megismertem a párás folyók rekettyéseit és füzeseit.
De a dombok, erdők és buja folyóvölgyek ott maradtak kint a természetben, nem rögződtek belém, vagy ha éltek is bennem, még semmit sem mondtak. Akkor ismertem meg őket, amikor történeteket hallottam, s aztán olvastam róluk. Mint az előhívóba mártott fényképlemezek, úgy világosodtak, árnyalódtak és színeződtek lelkemben a tájak egy-egy elképesztő juhászhőstett, betyárlegenda vagy történelmi tény vérpezsdítő hatása alatt. Hogy a tévéműsorokról már ne is beszéljek! Inkább beszéljek, mi?

Pénteken (15-én) német filmeket nézünk, kettő is kijut: a tv2-n 11.45-kor Mezítlábas szerelem Til Schweigerrel és Johanna Wokalekkel, az m2-n 21.50-kor Csókolj és fuss Hinnerk Schönemann-nal. A Dunán éjjel kettőkor jön egy másik feneszép férfi, Il bell'Antonio, konkrétan Marcello Mastroianni, karjaiban Claudia Cardinaléval, 1960-ból. Ám előtte még Meryl Streep és Robert De Niro is szerelembe zuhan, felteszem, egymással (Cinemax; 10.40; 1984), Fernandel pedig (érthetően) megunja a vidéki idillt és birkanyíróból hölgyfodrásszá lép elő (Filmmúzeum; 20.00; 1952).

Szombaton este nyolckor az HBO-n lesz a heti leghülyébb címünk, A maffia nótafája. Magam ezzel szemben a Filmmúzeumon gyűjtök anyagot az egészen kisdoktori disszertációmhoz: este nyolckor Az eltüsszentett birodalom (1956), Soós Imre plusz Krencsey Marianne, aztán rögtön utána (21.25-kor) megnézem még egyszer a Királylány a feleségemet (1954), Gérard Philippe-pel és Gina Lollobrigidával. Dobálózhatok még nagy nevekkel. A Zone Európán Alain Delon adja Zorrót (14.00-kor), az m1-en meg Warren Beatty, Al Pacino és Madonna majomkodik ügyesen a Dick Tracyben.

Vasárnap este kilenckor két 1988-as film közül választhatnak: az m2-n Útkereső (Egy elkényeztetett gyerek utazása), rendezte Claude Lelouch, főszereplők Belmondo és Richard Anconina, a Filmmúzeumon Egyet ide, egyet oda, rendezte Vera Chytilová. És a heti kötelező a Dunán 23.15-kor: A tizedik nap Orson Wellesszel, 1971-ből.

Hétfőn az RTL 11.25-kor ismét beveti Jean Gabint és Louis de Funést: Az epsomi úriember (1962). Brigitte Bardot csak este nyolckor kerül sorra a Filmmúzeumon, Egy párizsi lányként (1957). Előzőleg még ugyanitt (17.25-kor) egy nagy magyar reality 1984-ből: Egy kicsit én, egy kicsit te - 'ze Lajos, Lukáts Andor, Esztergályos Cecília és Tóth Ildikó tizenévesen, mintha csak magunkat látnám.

Kedden éjjel háromkor a Cinemaxon néhány másodvonalbeli sztár, Akik legyőzték Al Caponét: Brian De Palma, Kevin Costner, Sean Connery, Andy Garcia és Robert De Niro, a nagy Al kis szerepében.

Szerda ellenben augusztus 20-a. Aki nem hajlandó megnézni ezredszer is az erre a napra örökétig prolongált István, a királyt se az m1-en, se a Dunán, annak azt mondhatjuk, hogy a tv2 amerikás napot tart: 16.10-kor Valami Amerika, 23.35-kor Chicago és 01.35-kor Getno (Las Vegas). A Viasat3-on 19.00-kor Isten megbocsát, én nem, melyben Bud Spencer és Terence Hill 1968-as lázadó ifjakként láthatók. Én persze mit sem törődök velük, hisz pont a mondott székfoglalóm "Történelmi múlt a magyar filmekben" című fejezetét fogalmazgatom, reszelgetem magamban. Mikor is volt jobb "kisembernek" lenni e hazában? A mágnások és gerófok (Mágnás Miska; Filmmúzeum; 21.40; 1949) vagy a vállalati üdülők és kommunista műszakok (Állami áruház; Duna Tv; 12.15; 1952) idején? Vagy ez az idő éppenséggel ugyanaz volt? Mindegy, lényeg a fittyet hányás.

Csütörtökön még egyszer megnézzük magunknak Soós Imrét, aki akkor Törőcsik Marival táncol (Körhinta; Filmmúzeum; 20.00), utána meg átkapcsolunk a Dunára (23.00), mert aznapra is jut franszia film: Az állatnak meg kell halnia (Claude Chabrol; 1969).

Maguk szerint ki nyert a héten, az olaszok, a franciák, a hollywoodiak vagy a szélhámosok, gengszterek? Akkor? Érdemes volt? Ne tévézzenek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”