tévésmaci - Vadmacskák és vasmacskák

Amikor Sztupa és Troché végre befogta az egyszarvút, díszmenetben bevonultak a faluba a segítőtársaikkal ("mafa és kétségtelenül Vonyarc), illetve egy oroszlánnal (akiről tudjuk, hogy Brokita, a sokáig szökött spicckutyának hitt ragadozó) és egy szűzlánnyal, akiről viszont semmit sem tudunk, pedig időnként még Rilkei elvtárs vonatkozó útmutatásait is szoktuk böngészni. Próbálják csak ki, ha egyszarvúval akad dolguk, nagyon csinos kis brosúra, mélynyomással készült a Szikra nyomdában, megadták tényleg a módját odafent.

De Sztupának és Trochénak nem annyira a szűz és az oroszlán miatt fájt a feje, a monocerosz ügye vont fellegeket a halántékukra, s mintha egy-két ősz hajszál is megjelent volna Troché göndör, gesztenyebarna fürtjeiben. Van egy ötletem, mondta Sztupa, de ahhoz fel kell hívni a központot, azt meg te fogod. Mér' nem "mafa? - próbálkozott Troché, de aztán csak rántott egyet a vállán, jó. Kérjed ki nekünk, az ügy fontosságára tekintettel Mies van der Rohét. Kit, a Ludwigot? Meghalt '69-ben, Chicagóban, nem tudod, pedig ott voltál, hetekig írhattuk a jelentéseket utána. Nem érdekel, ide igazi építész kell, aki nem szarozik, ez egy egyszarvú, legalább te felfoghatnád! Kit akarsz kirendelni? Troché elpirult: Lenne egy-két ötletem, de nem merem mondani. Jól van, menjél, ott a telefon - s valóban, szemben a Napsugár kisvendéglővel, ott, ahol a Torzsa utca és a főút összefolyása egy kis hegyesszögű háromszögben parkot produkál, állt egy tantuszos fülke. Troché belépett, magára húzta az ajtót, bedobott egy telefonérmét az ólomszürke készülékbe, és a búgó hang után tárcsázott. Ha kicsöng, ne vegyék fel, mert kezdődik a tévéműsor.

Pénteken este kilenckor John Sturges klasszikusnak mondható, 1958-as westernjével kezdünk a Dunán. A törvény és Jack Wade a jó útra térés örökké tartó kínjáról szól, de mi leszűrhetjük, hogy a Wade nevű westernhősök (lásd még Ben Wade és a farmer) mind javíthatatlanul érzelgős marhák voltak (ami a vadnyugat egyik jellegzetes állata a medvetalp mellett). Még az is lehet, hogy véget ér a cucc 22.40-ig, amikor az m2-n elkezdődik a Gyilkosság a fejben című 2004-es francia krimi Bernard Giraudeau-val, de azt csak a csajok várják meg, a srácok már tíz tízkor lelépnek az MGM-re, és lenémítva megnézik az Acéllövedéket (lánykori nevén: Full Metal Jacket), mert kábé az a hét filmje.

Szombaton keressék fel a legközelebbi alpesi tavat, vegyenek ki egy szobát, sétáljanak egy nagyot, s képzeljék el, hogy úgy élnek, ahogy szeretnének.

Vasárnap fél hétre vissza is érnek, mert akkor kezdődik az m1-en egy hatrészes franszia kosztümiszta sorozat, A király kalóza - én Surcoufon szocializálódtam, úh. roppant szigorú leszek vele. Este (23.15) adunk a filmes hochkultúrának, Az ördög és a tíz parancsolat - mit gondolnak, melyik vagyok én a kettő közül? Még estébb (0.15) A fej nélküli asszony a tv2-n, sajna nekem kimarad, mert a valószínűleg 100. születésnapját ünneplő Clint Eastwood Fakó lovasát, ezt a helyes kis didaktikus baromságot nézem már 23.35-óta a ViaSat3-on. Hogy a Clint ünnepel valamit, azt abból gondolom, hogy háromnegyed tízkor volt a Cinemaxon is, de az Akasszátok őket magasra olyan tré, hogy soha be nem raknám ebbe a rovatba.

Hétfőn ellenben jönnek a magyarok, Csinibaba este nyolckor a nemzeti főadón.

Kedden sem mennek el, a Dunán kilenctől Gyerekbetegségek (1965).

Szerdán, kedves nézőink, fölhívtok Hallstattból (ellenőrzöm a mobilcelláitokat).

Csütörtökön Martin Ritt 1964-es westernje, Az erőszak a Dunán kilenctől. Ritt igen jó rendező - lett. Később. Csakhogy itt Paul Newman adja a mexikói csákeszt, ami azért vicces, nemdebár. Dedebár. A dolog amúgy egy Kurosawa-remake (na, vajon melyik filmjéé?), volt keletje az ilyesminek akkoriban, gondoljanak csak bele, A hét mesterlövész például 1960-as, bár Magyarországra csak a hetvenes évekre vergődött el. Volt egy osztálytársam, aki hétszer akarta megnézni, mindig egy másik mesterlövész kedvéért. Ezt nevezik ingerszegény környezetnek. És a tévét.