Sípályák a szomszédban: Lefelé a lejtőn

  • Linder Bálint
  • 2002. november 14.

Tranzit

Avilágútlevél kézhezvételéig a Magas-Tátrában (Csorba-tó, Lomnic, Tátrafüred, az Encián) és az Alacsony-Tátra ismert pályáin (Chopok, Certovica, Donovaly) százezrek tanultak meg síelni, de a rendszerváltás után az északi megyék iskolásai magukra maradtak.
Avilágútlevél kézhezvételéig a Magas-Tátrában (Csorba-tó, Lomnic, Tátrafüred, az Encián) és az Alacsony-Tátra ismert pályáin (Chopok, Certovica, Donovaly) százezrek tanultak meg síelni, de a rendszerváltás után az északi megyék iskolásai magukra maradtak.

Szlovákia

elvesztette népszerűségét, mert a hervasztóan hosszú sorban állásra, a rozoga liftek akadozó járására a többség ráunt, és inkább az Alpokat választotta. A kilencvenes évek végén azonban francia és olasz társaságok vették kezükbe a pályákat, rövidesen több helyen már hóágyúval lőttek, hótaposó géppel gyalultak, vagyis a szlovák síterepek komoly fejlődésnek indultak. Igaz, Károly herceg még nem szokott át Svájcból, de a magyarok számára ismét vonzóvá váltak. A magyar diákolimpiát újra itt tartják. A kétezer méter fölé nyúló Tátra kevesebb havat kap, mint az Alpok, de ha kezelik a pályákat, a hó általában elég. Nemcsak a pályák (egy bérlethez 5-20 kilométer pálya tartozik), a szezon is rövidebb, mint Nyugaton: az események december közepe és március közepe között zajlanak. Ajánlható iskoláknak, kezdőknek, hiszen aki most tanul, az három-négy napot úgyis a lankákon szorong, és ezért kár Ausztriába menni. Az egynapos felnőtt síbérlet négy-hatszáz koronába kerül, így egy öt-hat napos síelés koszttal, kvartéllyal néhány tízezer forintból kihozható.

Lengyelország

déli sarka generációk szíve csücske volt sokáig, mert bár kisebb területen, de sokkal kedvesebben tudta azt, amit annak idején Szlovákia. Csakhogy a kilencvenes évektől az árak a szolgáltatások színvonalának enyhe emelkedésénél meredekebben nőttek. Zakopane érdekessége, hogy a hótakaró március második felében a legvastagabb, ekkor, a tavaszi napsütésben a legjobbak a síelési viszonyok, így a szezon általában május elejéig is eltarthat. Ötven felvonója mentén a lankás tisztástól a profikat is zavarba ejtő meredélyekig minden megtalálható. Az ország négy jegyzett síközpontjának tizenkét, nemzetközi versenyre alkalmas pályája van.

Kárpát-Ukrajna

domborzati kitüremkedéseit a hóbiztos területek között jegyzik, a kárpátaljai hódeszkás közösség tagjai még májusban is vadulhatnak arrafelé. Ennek ellenére anyaországi magyarok tömegesen utoljára a 40-es években, és főleg hadászati célból, síeltek a tájon, mert a kilencvenes évek elején sokan már a határon vagy a szálláshelyet látva viszszafordultak. "Uram, ha képes valahogy eljutni a sípályákig, igen jól fog ott szórakozni!" - ezekkel a szavakkal ajánlotta az ottani kitűnő adottságú pályákat az egykori ukrajnai nagykövet a hazai sísport egy tisztviselőjének figyelmébe, mivel az utak állapota katasztrofális. A pályák érdekessége, hogy a felvonót többnyire traktor testesíti meg.

Erdély

legjobb síterepei Brassó környékén és a Hargitában találhatók. Ezek azonban nagyon messze vannak, 6-700 kilométerre, és az utak minősége kritikán aluli. Ennyit utazva már a legjobb olaszországi pályákra is elmehetünk, így az erdélyi síelést főleg azoknak ajánljuk, akik más programokat is hozzávarrnak a túrához. A kisszámú pályát három-négy éve kezdték el gondozni. Brassó térségének 1600-1700 méterről induló pályáit egész télen hó fedi, nagy hidegben láthatunk a háztartási hulladékból falatozó medvéket is. A kiszolgáló személyzet a magyarokkal szemben a hegyekben már akkor udvarias volt, amikor a városban még utánuk köpködtek. Hargitába inkább a lelkesítően kedves vendéglátás miatt, mintsem a vérforraló síélményért érdemes elzarándokolni.

Szlovénia

adottságaihoz képest elenyésző számú magyar síelőt fogad, pedig ötven, nemzetközi szintű versenypályáján már Tito idejében is minden évben rendeztek világkupát, és az Adria felől érkező légáramlatok azóta is sok havat pakolnak ide. Pestről 500 kilométert kell autózni, hogy a Júlia-Alpok kétezer méter fölé emelkedő domborulatai közé kerüljünk. A sípályák vonzáskörzetében minden Ausztriát idézi, az árak is: egy hetet aligha lehet nyolcvanezer forint alatt kihozni. Noha a szolgáltatások színvonala talán egy picivel alacsonyabb, mint az osztrákoknál, ez a vendéglátók hozzáállására nem érvényes. A pályák majdnem olyan jók, de nincsenek kimagaslóan felkapott helyek, és nincs gleccser, ahol egész évben lehetne síelni. Kezdők és haladók találhatnak kedvükre való pályát, de akár 50-60 kilométer hosszú rendszereken is lehet bolyongani. Az ismertebb központok: Bovec, Krvavec, Mariborsko Pohorje és Krangska Gora.

Linder Bálint

Bővebb információk:

Szlovákia - www.szlovakia.lap.hu

Lengyelország - www.polska-tourist.info.hu

Erdély - www.erdelyiturizmus.hu

Szlovénia - www.sulinet.hu/eletmod/sport/sipara/szesip.html

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.