Hűvösvölgy, Nagyrét: Manyi néni és a Textiles Márti

  • - legát -
  • 2002. október 24.

Tranzit

Túlzás lenne azt állítani, hogy megerőltető. Az 56-os villamos végállomásától indulva legfeljebb ötszáz métert kell az enyhe emelkedőn gyalogolnunk, és máris a kiszemelt célpontnál vagyunk. Mivel ez a levezetőnek sem igazán nevezhető fél kilométer az Országos Kéktúra része, lehetnének akár illúzióink is.

Túlzás lenne azt állítani, hogy megerőltető. Az 56-os villamos végállomásától indulva legfeljebb ötszáz métert kell az enyhe emelkedőn gyalogolnunk, és máris a kiszemelt célpontnál vagyunk. Mivel ez a levezetőnek sem igazán nevezhető fél kilométer az Országos Kéktúra része, lehetnének akár illúzióink is.Akörnyéknek jelentős története van, a beszámoló indulhatna azzal is: "már az őskorban...", vagy utánanézhetnénk, a terület melyik királynak, hercegnek, grófnak volt eredetileg a birtoka. Felesleges, mint ahogy annak sincs sok értelme, hogy bűvös őszi színekről áradozzunk. Noha valóban lenyűgöző az illat és a látvány, a tarka virágok, a sárgában, zöldben és vörösben pompázó lombok, nincs ebben semmi egyedi, ősz van, így természetes. Legfeljebb azon gondolkodhatunk el, miért közlekednek a szembejövő kicsinyek gyalog galoppban, de ez legyen a gyermekpszichológusok problémája.

Szellemek. Palackok

Igazán különlegessé attól válik ez a rövidke séta, hogy lépten-nyomon a közelmúltba botlunk. Ráadásul abban a formában, amiről azt gondolhatnánk, végképp eltörölték. Hiába az erdei pompa, a jó levegő, a napfény, attól a pillanattól kezdve, hogy a Gyermek- (korábban: Úttörő-) vasút állomásépületét elhagyjuk, az a bizonyos galambszürke, vasbeton szellem kiszabadul a palackból. Felszínes szemlélő mozgalmárnak nevezné, pedig a tespedt kifejezőbb volna. Hiszen azt az időszakot idézi fel, amikor már legfeljebb a Forradalmi Ifjúsági Napok elnevezésű pótcselekvés számított forradalminak. Meg az, hogy az NDK-ba emigrált amerikai énekest, Dean Reedet meghívták a zánkai úttörőtáborba.

Noha a fákon szinte világít a frissen festett kék jelzés, az utat majdnem húsz évig úgy nevezték, Munkásmozgalmi sétány, amelyről az 1982-ben kiadott, Budai-hegység című útikönyv ezt írja: "1973-ban készült (sic!), Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulójára. Az illegális május elsejék, a hűvösvölgyi munkás-összejövetelek üldözött és bebörtönzött résztvevőinek, a szervezett dolgozók hagyományos összejöveteleinek, a kommunista ifjúmunkások forradalmi megmozdulásainak, a forradalmi munkáskórusoknak, dalos találkozóknak, valamint a Budapest e területét 1945. február 13-án felszabadító hős szovjet katonáknak állít emléket. A II. kerület párt-, állami és társadalmi szervei készítették."

A bevezető emlékművet, amely egy hatalmas mancsot ábrázol, nagy, vörös golyóbissal, még a kilencvenes évek elején átszállították a budatétényi szoborparkba, a többiek azonban itt maradtak. Egyebek mellett olyan darabok láthatók az út mentén, mint a sziklába faragott Bunkócska-kotta, a KIMSZ feliratú vasbeton oszlopsor, illetve egy börtöncella, amelynek ablakába soha nem süt be a nap - a Textiles Mártírok feliratból mára természetesen Textiles Márti lett. Úgy tűnik, még eltakarításukra sincs pénz, nemhogy felújításukra, bár ezt talán még Thürmer Gyula sem támogatná. Az obeliszkfoszlányok egyre inkább groteszk erdei lényekké változnak, számháború-búvóhelyekké, amelyeknek tövében békésen hevernek a pillepalack-, papírzsebkendő-, valamint egyéb, szerves eredetű kupacok.

Céllövölde. Tisztás

"1919 és 1945 között, a Horthy-fasizmus idején itt, a Hűvösvölgyben és a Nagyréten nagyszabású munkásünnepélyek és illegális találkozók voltak, melyekkel a munkásifjúság a fasizmus ellen harcolt. Emlékül állította 1959. május 1-jén a 473. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat."

Mielőtt a fák sűrűjéből előbukkanna a Nagyrét, a korábbi évjáratú emlékoszlop suta feliratán akad meg a szemünk, és komolyan elgondolkodunk azon, vajon milyen is lehetett egy nagyszabású illegális találkozó?

A közelebbi múltra viszont jól emlékszünk, hiszen harmincöt és hatvan év között nemigen akad budapesti lakos, aki osztálykirándulás vagy harci túra céljából ne látogatott volna a helyszínre. Korábban a Nagyrét afféle óriás szabadidőparkként is működött, volt itt úttörőtábor, szabadtéri színpad, sportszerkölcsönző. Még ma is láthatók a dicső múltra emlékeztető elbarmolt hodályok, az egyikben büfé is üzemel, korántsem "idegenforgalmi" árakkal. Ennél azonban sokkal megdöbbentőbb, hogy az időtlen idők óta itt állomásozó minivurstli, ami a Manyi néni céllövöldéből, felnőtt- és gyerekkörhintából, valamint egy Sporthorgászatból áll, szintén kipróbálható. Az érdeklődésről csupán annyit, hogy az ügyes horgász és a jó kezű lövész bármit választhat, a nyeremények pedig húszévesnél is idősebbeknek tűnnek - a választék viszszapillantó tükörre szerelhető műanyag csontváztól a vámpírfogsoron és a négerbabán át egészen a műbársony borítású őzikéig terjed.

Maga a rét mégis lélegzetelállító. Hihetetlenül nagynak mutatja magát az októberi napsütésben, és ahogy körülölelik a környező magaslatok, a Nagy-Hárshegy (485 m), a Fazekas-hegy (281 m) és a Fekete fej (386 m) csúcsa, képtelenségnek tűnik, hogy ez a terület hivatalosan Budapest része.

- legát -

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.