20 milliárd kilométerre a Földtől elveszítettük a Voyager 2 űrszondát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. augusztus 1.

Tudomány

Megszakadt a kapcsolat a NASA és a Voyager 2 űrszonda között egy téves utasítás miatt.

A Voyager 2 űrszonda egy téves parancs miatt két fokkal elfordította az antennáját a Föld irányából, melynek eredményeképpen képtelen parancsokat fogadni vagy adatokat küldeni. A NASA abban reménykedik, hogy októberben, amikor az antenna megint alaphelyzetbe kerül, a kommunikáció is automatikusan újraindulhat  - idézi a BBC hírportálja az amerikai űrkutatási hivatalt.

Az űrszonda július 21. óta képtelen utasítást fogadni vagy információt küldeni a NASA Mélyűri Hálózata (Deep Space Network) számára, és a földi irányítóktól sem kap parancsokat. Mindezek ellenére még nem veszett el minden remény a csaknem 46 éve kutató űrszonda számára.

Az űrkutatási hivatal – helyi idő szerint – hétfői közlése szerint Ausztrália fővárosában, Canberrában próbálják antennával befogni a Voyager 2 elszórt jeleit, de legalább 18 óra szükséges ahhoz, hogy az űrszondáról egy jel eljusson a Földig. Az antenna a Voyager 2 tartózkodási helyének irányába is folyamatosan küldi a megfelelő parancsokat abban a reményben, hogy újra kapcsolatba léphet a szondával.

Amennyiben a próbálkozások nem bizonyulnak sikeresnek, a Voyagert úgy programozták, hogy évente többször visszaálljon az eredeti helyzetére, és antennáját újra a Föld felé irányítsa. A következő visszaállítás október 15-én történik, amely a NASA szerint lehetőséget adhat a kommunikáció folytatására. Arra számítanak, hogy az űrszonda időközben a számára kijelölt pályán marad.

A Voyager 2 több mint 19,9 milliárd kilométerre található a Földtől, és becslések szerint óránként 55 ezer kilométeres sebességgel száguld a csillagközi térben.

 
A Voyager-2 űrszonda
Fotó: Wikimedia
 

A Voyager 2 és ikertestvére, a Voyager 1 az első, ember alkotta űreszközök, amelyek elhagyták a Naprendszert és a helioszférán - a Naprendszer űrből érkező sugarakkal szembeni első védővonalán - kívül működnek. 2018-ban, valamint 2012-ben érték el a csillagközi űrt. A szondákat azzal a céllal hozták létre, hogy a Naprendszer külső bolygóinak ritka, körülbelül 176 évente előforduló együttállását kihasználva a Jupitert és a Szaturnuszt tanulmányozzák.

A Voyager 2 az egyetlen olyan űrszonda, amely elrepült a Neptunusz és az Uránusz mellett, a Voyager 1, amely 24 milliárd kilométerre van a Földtől, az emberiség legtávolabbi űrhajója.

Mindkét űrszondán elhelyeztek egy adathordozót a Föld hangjaival, képeivel és üzeneteivel, hogy világunk történetét megosszák a Földön kívüli civilizációkkal.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.