Veszélyeztetett ritka madárfajok

Drága tojás

Tudomány

Rókák eszik ki a tojások zömét a fokozottan védett gólyatöcsök és gulipánok fészkeiből a Dél-Alföldön. Egy-egy költőtelepen a veszteség meghaladja a 90 százalékot. Az eltűnő fajokat a nemzeti parkok és civil szervezetek próbálják védeni – puska nélkül.

 Róka lépked a vízben, körülötte gólyatöcsök és egy tőkés réce: ez látható a fényképen, amelyet Tokody Béla természetfotós, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád-Csanád megyei csoportjának titkára és fajmegőrzési osztályának munkatársa tett közzé a Facebookon. A felvételt a pusztaszeri Büdösszék-tónál készítette. „Rókuci baba, csak játszikálni akar” – ez egy megjegyzés a fotó alatt. A kommentelő valószínűleg a gügyögő fotelállatvédőkön ironizál, akik a természet dolgait emberi mércével értelmezik. A probléma, amelyet a kép bemutat, tényleg nagyon sok vonatkozásában emberi eredetű.

Nyertesek, vesztesek

A környezetre hatnak az akkumulátorgyárak, az autók és minden ipari beruházás, az is, hogy már 8 milliárdan élünk a Földön. Míg a legtöbb káros hatás mértéke nehezen felmérhető, az nagyon látványos, ahogy az intenzív mezőgazdaság révén összezsugorodtak a vadon élő állatok élőhelyei. Ehhez a változáshoz egyes fajok – köztük sok ragadozó – viszonylag jól tudnak alkalmazkodni, megtanulják, hogyan lehet az ember közelében élni. Ez nem csak a vaddisznóra igaz, amely az intenzív vadászat és az afrikai sertéspestisjárvány pusztítása ellenére folyamatosan szaporodik Európa-szerte. A sakál, amely a délszláv háború után kezdett igazán terjedni Magyarországon, szintén fokozatosan idomul. Tokody Béla Szeged-Tápé egyik szélső utcájában, lakatlan telken látott sakálkotorékot, ott, ahol vadászni sem lehet rá. A borz is a nyertes oldalra került. Az utóbbi évtizedekben a legnagyobb segítséget mégis a róka kapta azzal, hogy az emberre is nagyon veszélyes veszettség terjedése ellen a rókáknak kiszórt csalétkekkel védekezünk. Ebbe a táborba most már inváziós fajok is tartoznak. A mosómedve Amerikából került Európába, és szaporodóképes állománya él vadon. A nyestkutya kelet felől terjedt el. Mindkét faj jelen van Magyarországon, még ha akkora problémát nem is okoz egyelőre, mint más országokban.

Annak, hogy a ragadozó fajok állománya gyarapodik, drámai hatása van a többiek életé­re.

A vesztesek közé tartoznak a földön fészkelő madarak, amelyekből nagyon sok van. Ilyen például a nagy goda, a piroslábú cankó, a gólyatöcs és a gulipán. Magyarországon régen mind a négy faj elterjedt volt. Harminc éve még 2 ezer párnál több nagy goda fészkelt, most száznál kevesebbet tartanak számon. Ezek a vizes, mocsaras rétek madarai. Élőhelyeik nagyon megfogyatkoztak a Kárpát-medencében az utóbbi százötven évben. A történelem­órákról sokaknak ismerős lehet a folyamszabályozás előtti Kárpát-medencét ábrázoló térkép a kacskaringós folyók mellett a számtalan mocsaras, időszakosan vízzel borított területekkel. Tokody Béla a Magyar Narancsnak a Békés megyei Sárrétet említi, ahol egyes templomoknál csónakkikötő volt, mert az év egy részében szárazon nem lehetett odajutni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.