Tudomány

Nagyvárosi természetbúvár: Lapostetű

Már az egyiptomi múmiáknak is volt, hogy melyiknek, azt sajnos nem tudom, de II. Ramszeszre gyanakszom. Európában a római kori sírokból kerültek elő lapostetű-maradványok, de a 8. századi Izrael sem panaszkodhatott tetűhiányra. A perui múmiákról nem is beszélve. A lapostetű a vérszívó tetvek rendjébe (Anoplura) tartozik, és az, hogy az embert rögtön három tetűfaj veszi kezelésbe, kivételes eset. A vérszívó tetvek kizárólag az emlősállatokon élősködnek, és minden állat kifejlesztett magának egy konkrét tetűfajt. Azzal, és csak azzal aztán ragaszkodnak is egymáshoz. Nem úgy a csélcsap, háromtetves ember - még egy remek példa természetünk mértéktelen mohóságára. A tetvek tehát ugyanúgy ragaszkodnak a gazdaállat fajához, mint például a kutyabolha, mely csak akkor csíp a bokánkba, ha Burkus épp házon kívül tartózkodik. (Na jó, egy esetben, 1951-ben találtak lapostetűt egy francia-kongói csimpánzon, khm, szerintem ne firtassuk, hogy került oda.)
  • Winkler Róbert
  • 2001. március 1.

Elvetélt Matáv-tüntetés: Középiskolás fokon

a Matáv-tüntetés tizenéves szervezője, így az előre bejelentett demonstráció hatóságilag oszlatható csoportosulássá degradálódott a monopolista telkó Krisztina körúti székháza előtt. A tüntetést megelőző felhajtás mégsem volt hiábavaló: a prágai stílusú antikapitalista rohamtól tartó multi átalánydíjas,
  • Bodoky Tamás
  • 2001. február 22.

Spermabankok: Intimbetét-állomány

Aszakorvosok ma már csodákra képesek, tulajdonképpen néhány életrevaló spermiumot is helyzetbe tudnak hozni, hogy elvégezze feladatát, találkozzon a petesejttel, és egészséges leendő kazánkovács vagy nemzetbiztonsági bizottsági tag fejlődjön belőlük. Van azonban néhány olyan eset, amikor a csoda sem segít, mert a férfi tökéletesen meddő, saját gyermeke nem lehet, ezért marad az arteficiális heterológ inszemináció kriospermákkal, ahogy mi emlegetni szoktuk szűk családi körben a spermabank által nyújtott lehetőséget.
  • Para-Kovács Imre
  • 2001. február 15.

Enyhe tél: Ez még nem az a meleg

Ahogy az atomos magyarázat is nagy vonalakban rendben van, hiszen minden atomokból épül fel, úgy igaz a globális felmelegedés is. Ma már csak a leghülyébbek és azok kételkednek a légkör melegedésében, akik a globális lehűlésről írták doktori disszertációjukat. Még az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Bizottsága (IPCC), az óvatos, körmönfont megfogalmazásairól híres éghajlatkutató szervezet is olyanokat vág az arcunkba, hogy "a legújabb kutatások alátámasztják azokat a feltevéseket, miszerint a Föld légkörének átlaghőmérséklete tendenciózusan emelkedik".
  • Kovács Róbert
  • 2001. február 15.

Nagyvárosi természetbúvár: Pincebogár

Rákból rengetegféle van, a félelmetes ollócsattogtató szörnyetegektől egészen a planktonnak minősülő alacsonyabb rendű rákokig. Az ászkák, így a pinceászka is számos ráktulajdonság hordozója, fejükön két pár csáp van, továbbá három pár szájszervük (rágók, felső és alsó állkapocspár). Ezzel nagyjából ki is merítettük a hasonlóságokat, már csak egy lépés van hátra az ászkafelismerő képesség maradéktalan elsajátításához. Megtanultuk, hogy
  • Winkler Róbert
  • 2001. február 8.

A munka mint betegség: Hangyabaj

Amunkamánia - angol kifejezéssel: workalkoholism - tipikusan huszadik századi betegségnek tekinthető, és talán az sem véletlen, hogy először amerikai pszichiáterek írták le "kórként". Ennek ellenére feltételezhető, hogy maga a munkamánia már sokkal korábban létezett, hiszen a polgárosodás időszaka, a korai kapitalizmus - ellentétben a középkori viszonyokkal, amikor az emberek "beleszülettek" egy adott helyzetbe, és ezt megváltoztathatatlannak fogadták el - már az egyén boldogulásával, felemelkedésével kecsegtetett, vagyis a karrier lehetőségével. A karrier záloga pedig - legalábbis etikai értelemben - mi más lehetett volna akkor, és lehet ma is, mint a munka, a szorgalom. Valószínű, hogy ebben az időszakban alakult ki az emberekben az a fajta hozzáállás, hogy a munkával szerzett sikerélményt tekintik a boldogság egyik legfontosobb zálogának, míg a kudarcot a legnagyobb tragédiának.

Breaktalálkozó a Banánban: Táncolj, törő!

Beléptem a kapun, és másfél méternyit pattantam vissza a szagról, majd a második kísérletre lassan behatoltam a csillaghegyi Banán Klub előterébe. A padlón emberek ültek kört formázva, a körben pedig egy másik ember forgott a fején. És ez még csak az előtér volt! A nagyterem tömve, de ott már álltak, és ugyancsak egy embert néztek, aki ugyancsak a fején forgott. Rég éreztem ilyen erős kísértést, hogy felhajtsak egy korsó Unicumot, de aztán eszembe jutott, hogy mit mondott Doc Origó, amikor kikísért a rendelőjéből. Viszontlátásra! - ezt mondta, úgyhogy inkább bementem az irodába, és elkezdtem információt gyűjteni.
  • Para-Kovács Imre
  • 2001. január 25.

Vírusfegyver véletlenül: Halálos rekombináció

Ausztráliában sok baj van a rágcsálókkal: az egerek, patkányok és nyulak ellen kevés a csapda és a méreg, ezért külön kutatóintézetet tartanak fenn környezet- és felhasználóbarát megoldások kikísérletezése céljából. A Co-operative Research Centre (CRC) for the Biological Control of Pest Animals kutatói a populációkontroll biológiai módszereivel próbálkoznak, ilyen átütő sikerre azonban nem számítottak, és nem is nagyon tudnak örülni neki: a recept elvileg emberi vírusokkal is működik. Eleinte titokban tartották, a védelmi minisztériummal történt hosszas konzultáció után azonban úgy döntöttek, figyelmeztetik a világot, és a nemzetközi biofegyver-egyezmény szigorítása érdekében lobbiznak.
  • - bodoky -
  • 2001. január 18.

Bulesz, nyáron: Balcsik, Várna, Kavarna

Améla vízió mögött a valóság távoli ugyanis, augusztus volt és kánikula, és ujjongtunk. Kreatív munkautazás, nevezzük így, az északi bolgár tengerpartra. Agyeldobás.
  • - kovácsy -
  • 2001. január 18.

Hüllők és galambok: Állatkertváros

ASzakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza kiválóan alkalmas hüllőshow-rendezésre, mint azt személyesen tapasztaltam, kitűnő terek állnak rendelkezésre, nagyszerű sarkok és szegletek. Jó volt vasárnap ott hüllőnek lenni.
  • Para-Kovács Imre
  • 2001. január 18.

Mókuskerék: K. úr újrakezd

Kacag, nevet, a könnye is kijön, pedig - a sör nevű üveges folyadék érdekes bukéját aprócska, óvatos kortyokkal tesztelvén - be van szarva rendesen. A színlelt jókedv inkább társainak szól - végigélt már velük egy pár komoly elhatározást így szilveszterkor, és pont annyi sunnyogást, farolást január másodikán. A magyarázkodást, hogy miért kell éppen az új évhez ragaszkodni ennyire, mikor a dolog jövő héten, de akár holnap is, érted, holnap, ugyanannyi joggal elkezdhető. Mondhatni, alanyi jogon. Miért kell a dolog s az új év kezdetét szigorúan összemosni, ilyen mereven tekinteni? Mit számít már az a pár nap tíz, húsz év után? Semmit, tényleg semmit, veregeti meg a vállukat ilyenkor, aki a kopfban kacagott, de ezen a ponton már egyáltalán nem nevet, mivel elgondolkozott. Attól, hogy megcsinálta újra, nála ne keressen senki felmentő ítéletet. Ki vagyok én, gondolja, hogy mindenki nekem magyarázkodik.
  • Keresztury Tibor
  • 2001. január 18.