Nagyvárosi természetbúvár: Lapostetű

  • Winkler Róbert
  • 2001. március 1.

Tudomány

Már az egyiptomi múmiáknak is volt, hogy melyiknek, azt sajnos nem tudom, de II. Ramszeszre gyanakszom. Európában a római kori sírokból kerültek elő lapostetű-maradványok, de a 8. századi Izrael sem panaszkodhatott tetűhiányra. A perui múmiákról nem is beszélve. A lapostetű a vérszívó tetvek rendjébe (Anoplura) tartozik, és az, hogy az embert rögtön három tetűfaj veszi kezelésbe, kivételes eset. A vérszívó tetvek kizárólag az emlősállatokon élősködnek, és minden állat kifejlesztett magának egy konkrét tetűfajt. Azzal, és csak azzal aztán ragaszkodnak is egymáshoz. Nem úgy a csélcsap, háromtetves ember - még egy remek példa természetünk mértéktelen mohóságára. A tetvek tehát ugyanúgy ragaszkodnak a gazdaállat fajához, mint például a kutyabolha, mely csak akkor csíp a bokánkba, ha Burkus épp házon kívül tartózkodik. (Na jó, egy esetben, 1951-ben találtak lapostetűt egy francia-kongói csimpánzon, khm, szerintem ne firtassuk, hogy került oda.)
Már az egyiptomi múmiáknak is volt, hogy melyiknek, azt sajnos nem tudom, de II. Ramszeszre gyanakszom. Európában a római kori sírokból kerültek elő lapostetű-maradványok, de a 8. századi Izrael sem panaszkodhatott tetűhiányra. A perui múmiákról nem is beszélve. A lapostetű a vérszívó tetvek rendjébe (Anoplura) tartozik, és az, hogy az embert rögtön három tetűfaj veszi kezelésbe, kivételes eset. A vérszívó tetvek kizárólag az emlősállatokon élősködnek, és minden állat kifejlesztett magának egy konkrét tetűfajt. Azzal, és csak azzal aztán ragaszkodnak is egymáshoz. Nem úgy a csélcsap, háromtetves ember - még egy remek példa természetünk mértéktelen mohóságára. A tetvek tehát ugyanúgy ragaszkodnak a gazdaállat fajához, mint például a kutyabolha, mely csak akkor csíp a bokánkba, ha Burkus épp házon kívül tartózkodik. (Na jó, egy esetben, 1951-ben találtak lapostetűt egy francia-kongói csimpánzon, khm, szerintem ne firtassuk, hogy került oda.)

Bónusz nincs:

a lapostetű fertőző betegséget nem terjeszt, nem úgy, mint a ruha- és fejtetvek, melyek elsősorban tífusz- és volhíniailáz-ügyben illetékesek. Elsősorban nemi érintkezéssel terjed, ami nem is csoda, ha elképzelünk egy nemi érintkezést a lapostetű szemszögéből: az ember hirtelen nem is tudja, melyik szőrszál az övé. Egy lelkesebb orgia során megtelepedhet bajuszon, szakállon, barkón, sőt szemöldökön és szempillán is, ami már tényleg több mint súlyos. Egyébként, ha nem zaklatják, és élőhelyét nem dörzsölik hosszan és erősen össze egy másik potenciális élőhellyel, akkor holtáig ragaszkodik gazdájához. Mint láttuk, még a múmiát is elkíséri végső útjára, ami emberekre csak olyan szélsőséges esetekben jellemző, mint a Rómeó és Júlia.

Hogy miért szereti épp a fanszőrzet tövéből nyerhető vért, nem tudni, de az is tény, hogy a gyerekeket a nemi érés kezdete előtt a lapostetű nem háborgatja. A fejtetűhöz képest lassúbb tempóban szaporodik, a nőstény egy nap alatt két-három petét présel ki magából, egész életében se nagyon lépi át az ötvenes határt. Petéit, melyeket - talán hogy még undorítóbbak legyenek - serkéknek hívnak, a szőrszálak tövére helyezi el. A lárvák egy hét után kelnek ki, és úgy egy hónap, illetve három vedlés után csaphatnak büszkén a mellükre: kész, ivarérett lapostetű vagyok! Ilyenkor aztán két mellső végtagjukkal kis gödröt vájnak a bőrbe, abba fúrják szívó szájszervüket.

Az éhezést rosszul bírják, naponta 6-12 alkalommal kell vért szívniuk, tehát a fertőzés hamarabb észrevehető, mint a tripper, ami esetleg már másnap reggel csíp, ahogy azt a Sex Action zenekar empirikus vizsgálataiból tudjuk.

Tévedés, hogy vécéülőkéről

is felszedhető lenne, ez az elmélet, hasonlóan a pohárról kapott tripperhez, a rangon aluli nemi élet mismásolására szolgál. Az is tévedés viszont, hogy kizárólag nemi érintkezéssel terjedne. Lacika például egy különösen nagyszájú harcos volt a szombathelyi laktanyában, ami a szívén, az a száján. Egyszer aztán a gyengélkedőre ment, mint lapostetű-gazda. A doktor azonnal a városban fellelhető szexuális partnerei után érdeklődött, hogy a Kádár-korszak önkényuralmi lehetőségeit is igénybe véve intézzék el a fertőző gócokat egyszer s mindenkorra, Lacika azonban épp az ő nagy szája miatt gyakorlatilag egyáltalán nem hagyhatta el a laktanyát. Halmazati büntetésként pedig igen gyakran osztották be telephelyügyeletbe, hát ott, a pusztulatos portásfülke gyanús állapotú vaságyától kapta Lacika a lapostetűt, anélkül, hogy bármilyen nemi aktusba bocsátkozott volna.

Egy másik volt katonatársam lapostetűügyi megfigyelését is szeretném közkinccsé tenni, ha már eddig várnom kellett az értékes információ közlésével. Tehát az ügyvéd úr, aki meglehetősen szerteágazó és a partnerek személyével kapcsolatban kissé nonkonform elvárásokat támasztó nemi életet élt, esküdött rá, hogy mindhárom alkalommal, amikor lapostetűben részesült, finom, ápolt úrinőtől kapta. Ezzel szemben a kocsisor jellegű helyeken, gyanús, szakadt-ápolatlan-borzalmas partnerektől nem kapott lapostetűt, még trippert is csak egyszer. Feltételezem, hogy az ügyvéd úr nemi élete nélkülözi a tudomány által megkövetelt egzakt adatszerzési módszereket, de tudjuk, hogy gyakran az effajta műkedvelő gondolkodók viszik előre az emberiség fejlődését.

Könnyen elpusztítható

a gyógyszertárakban kapható klasszikusokkal (Ergo és a modernebb Nittyfor), irtásának legfeljebb az szab határt, hogy elég gáz a gyógyszertárban Ergót vagy Nittyfort venni, mert az bizony csótány vagy egér ellen nem igazán jó, és előfordulhat, hogy a patikus, mire megtalálja a polcon a megfelelő dobozt, megkérdezi: "melyik úr kérte a tetűirtót?" - így aztán hallottam már olyat, hogy valaki egyszerűen alsógatyává alakított egy skálás nejlonzacskót, és befújt alá fél flakon Chemotoxot. A bőre idővel rendbejött, a tetvek viszont nem élték túl. A tetű egyébként sem túl ellenálló lény, puszta izomereje már elégtelen, ha bekerül a mosásba. A ruhatetű egyébként az állatvilág egyik legjelentősebb erőművésze: ha rendesen rögzítette magát karmos fogólábaival, akkor súlyának kétezerszeresét bírja el.

A második világháborút megelőző időszakban az emberek tetvetlenítése drága és vesződséges eljárás volt, a két világháború közt kifejlesztett metilbromid alapú füstölő a tetű valamennyi fejlődési stádiumát elpusztította, de az emberre sem volt veszélytelen. A modernebb tetűirtó vegyszerek kevésbé radikálisak, és csak a kifejlett rovart pusztítják el, ezért aztán az ellenálló peték kikelése, tíz nap után meg kell ismételni a kezelést.

Különös, de mindaz, amit el lehet mondani a tetvekről, annyira undorító, hogy még a Csótány vagy Pincebogár Fan Club elnöke is öklendezve hallgatja. Hát még, ha kép is van hozzá! Fúj!!! Kis jóindulattal egy rajz alapján még mondhatjuk, hogy van bennük némi transformerjáték-szerű, de a fénykép már egy egyedülállóan ocsmány figurát mutat, akihez képest a Csillagok Háborújában megismert Jabba valóságos Jávor Pál.

A lapostetűt azonkívül, hogy hol is találtuk, könnyen megkülönböztethetjük a másik kettőtől. Első lábai sokkal finomabbak, a hátsó kettő viszont rettentő vastag, hasonlóan a hüvelykujjszerű karmok, melyek a szőrszálak szilárd fogását segítik. A potrohuk pedig rövidebb és szélesebb, hogy még aránytalanabbak és - amennyiben emberileg és sportszakmailag ez egyáltalán lehetséges - még ocsmányabbak legyenek.

Winkler Róbert

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.