Vírusfegyver véletlenül: Halálos rekombináció

  • - bodoky -
  • 2001. január 18.

Tudomány

Ausztráliában sok baj van a rágcsálókkal: az egerek, patkányok és nyulak ellen kevés a csapda és a méreg, ezért külön kutatóintézetet tartanak fenn környezet- és felhasználóbarát megoldások kikísérletezése céljából. A Co-operative Research Centre (CRC) for the Biological Control of Pest Animals kutatói a populációkontroll biológiai módszereivel próbálkoznak, ilyen átütő sikerre azonban nem számítottak, és nem is nagyon tudnak örülni neki: a recept elvileg emberi vírusokkal is működik. Eleinte titokban tartották, a védelmi minisztériummal történt hosszas konzultáció után azonban úgy döntöttek, figyelmeztetik a világot, és a nemzetközi biofegyver-egyezmény szigorítása érdekében lobbiznak.
Ausztráliában sok baj van a rágcsálókkal: az egerek, patkányok és nyulak ellen kevés a csapda és a méreg, ezért külön kutatóintézetet tartanak fenn környezet- és felhasználóbarát megoldások kikísérletezése céljából. A Co-operative Research Centre (CRC) for the Biological Control of Pest Animals kutatói a populációkontroll biológiai módszereivel próbálkoznak, ilyen átütő sikerre azonban nem számítottak, és nem is nagyon tudnak örülni neki: a recept elvileg emberi vírusokkal is működik. Eleinte titokban tartották, a védelmi minisztériummal történt hosszas konzultáció után azonban úgy döntöttek, figyelmeztetik a világot, és a nemzetközi biofegyver-egyezmény szigorítása érdekében lobbiznak.

Az eredeti elképzelés

az volt, hogy az egereket interleukinnal sterilizálják: ez a molekula fokozza az immunreakciót, hatására a nőstény egerek saját petesejtjeik ellen is antitesteket termelnek, és fogamzásképtelenné válnak. Az interleukint kódoló gént (IL-4) e célból egy vírushordozóba ültették: az egérhimlővírus amúgy csupán enyhe lefolyású betegséget okoz. A kutatók várakozásai szerint az interleukinnal illusztrált egérhimlő-fertőzés után a nőstény egereknek rövidebb-hosszabb ideig sterillé kellett volna válniuk, ehelyett azonban nemre és korra való tekintet nélkül minden kísérleti alany elpusztult - azoknak is csak a fele élte túl, amelyeket előzőleg beoltottak egérhimlő ellen.

A jelenség magyarázata az, hogy a kórokozó szaporodása során termelődő interleukin rendesen belekavar az immunrendszerbe: bizonyos antitestek termelődését valóban fokozza, viszont kikapcsolja a vírusokra adott sejtszintű immunválaszt, és ezáltal a legártalmatlanabb vírusból is halálos kórokozót csinál. Elvileg tehát az interleukinnal dúsított emberi himlő- vagy akár influenzavírus letarolhatná a bolygó humán populációját - ez pedig igen félelmetes lehetőség annak tudatában, hogy a vírusok genetikai manipulációja egyszerű rutinműveletnek számít a biotechnológiai iparban, ahol génátvitelre gyakran használnak vírushordozót.

A tudományos világ a penicillin felfedezéséhez hasonló

véletlenről beszél,

amely akár nemes célra is használható az oltóanyaggyártás területén, de sokan tartanak attól, hogy életre kelhet a vírusfegyverrel zsaroló bioterrorista hollywoodi filmekből ismerős rémképe. Az ausztrál kutatócsoport sietett leszögezni, hogy ők csak a rágcsálók által okozott termésveszteség elleni harcban nyúlnak a génmanipuláció eszközeihez, és hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy a recept más vírussal és gazdaszervezettel is működik - azt azonban senki nem garantálhatja, hogy ez nem lesz kipróbálva: az IL-4 vírusba öltése pofonegyszerű művelet.

Aggodalomra ad okot az is, hogy míg a nagyhatalmak nem nagyon favorizálják a biológiai tömegpusztítást - balesetveszélyes, napok telnek el a kívánt hatás beálltáig, rosszul irányítható a csapás -, az esélytelen versenyzők előszeretettel élnek vele: a biofegyver archetípusát, az antraxot a szegény ember atombombájaként emlegeti a szakirodalom.

- bodoky -

Génmanipulált főemlős

Az Oregon Health Sciences University (Portland, USA) kutatócsoportja a múlt héten bejelentette, hogy sikeresen létrehozták a világ első génmódosított főemlősét. Az eredmény kulcsfontosságú a genetikai rendellenességek által okozott, öröklődő betegségek elleni kezelési eljárások kifejlesztésében: a genetikai eredetű betegségeket egereken nem lehet eléggé hatékonyan vizsgálni, ugyanis az egerekben kialakult szimptómák nem modellezik pontosan az emberi szimptómákat. Az egér és az ember közötti szakadék áthidalására hozták létre az ANDi névre keresztelt majmot - a név az inserted DNA (beillesztett DNS) rövidítésének megfordításából származik. A rhesusmajom létrehozására a rendelkezésre álló klónozási és génterápiás eljárásokat használták: a petesejtbe a DNS-t egy GFP-markergént (Green Fluorescent Protein - zöld fluoreszkáló fehérje, jelenléte igazolja a génátvitel sikerét) tartalmazó retrovírus segítségével juttatták be (hasonlóan, mint az IL-4-et az egérbe az ausztrál kutatók). A DNS bejuttatása után intracitoplazmás injektálás segítségével termékenyítették meg a petesejtet. Húsz ilyen embrió elkészítése mindössze öt vemhességet eredményezett, ebből három hím példány (egyikük ANDi) született meg egészségesen. Mindegyikben azonosítani tudták a GFP gént.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.