Ausztráliában sok baj van a rágcsálókkal: az egerek, patkányok és nyulak ellen kevés a csapda és a méreg, ezért külön kutatóintézetet tartanak fenn környezet- és felhasználóbarát megoldások kikísérletezése céljából. A Co-operative Research Centre (CRC) for the Biological Control of Pest Animals kutatói a populációkontroll biológiai módszereivel próbálkoznak, ilyen átütő sikerre azonban nem számítottak, és nem is nagyon tudnak örülni neki: a recept elvileg emberi vírusokkal is működik. Eleinte titokban tartották, a védelmi minisztériummal történt hosszas konzultáció után azonban úgy döntöttek, figyelmeztetik a világot, és a nemzetközi biofegyver-egyezmény szigorítása érdekében lobbiznak.

Ausztráliában sok baj van a rágcsálókkal: az egerek, patkányok és nyulak ellen kevés a csapda és a méreg, ezért külön kutatóintézetet tartanak fenn környezet- és felhasználóbarát megoldások kikísérletezése céljából. A Co-operative Research Centre (CRC) for the Biological Control of Pest Animals kutatói a populációkontroll biológiai módszereivel próbálkoznak, ilyen átütő sikerre azonban nem számítottak, és nem is nagyon tudnak örülni neki: a recept elvileg emberi vírusokkal is működik. Eleinte titokban tartották, a védelmi minisztériummal történt hosszas konzultáció után azonban úgy döntöttek, figyelmeztetik a világot, és a nemzetközi biofegyver-egyezmény szigorítása érdekében lobbiznak.

Az eredeti elképzelés

az volt, hogy az egereket interleukinnal sterilizálják: ez a molekula fokozza az immunreakciót, hatására a nőstény egerek saját petesejtjeik ellen is antitesteket termelnek, és fogamzásképtelenné válnak. Az interleukint kódoló gént (IL-4) e célból egy vírushordozóba ültették: az egérhimlővírus amúgy csupán enyhe lefolyású betegséget okoz. A kutatók várakozásai szerint az interleukinnal illusztrált egérhimlő-fertőzés után a nőstény egereknek rövidebb-hosszabb ideig sterillé kellett volna válniuk, ehelyett azonban nemre és korra való tekintet nélkül minden kísérleti alany elpusztult - azoknak is csak a fele élte túl, amelyeket előzőleg beoltottak egérhimlő ellen.

A jelenség magyarázata az, hogy a kórokozó szaporodása során termelődő interleukin rendesen belekavar az immunrendszerbe: bizonyos antitestek termelődését valóban fokozza, viszont kikapcsolja a vírusokra adott sejtszintű immunválaszt, és ezáltal a legártalmatlanabb vírusból is halálos kórokozót csinál. Elvileg tehát az interleukinnal dúsított emberi himlő- vagy akár influenzavírus letarolhatná a bolygó humán populációját - ez pedig igen félelmetes lehetőség annak tudatában, hogy a vírusok genetikai manipulációja egyszerű rutinműveletnek számít a biotechnológiai iparban, ahol génátvitelre gyakran használnak vírushordozót.

A tudományos világ a penicillin felfedezéséhez hasonló

véletlenről beszél,

amely akár nemes célra is használható az oltóanyaggyártás területén, de sokan tartanak attól, hogy életre kelhet a vírusfegyverrel zsaroló bioterrorista hollywoodi filmekből ismerős rémképe. Az ausztrál kutatócsoport sietett leszögezni, hogy ők csak a rágcsálók által okozott termésveszteség elleni harcban nyúlnak a génmanipuláció eszközeihez, és hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy a recept más vírussal és gazdaszervezettel is működik - azt azonban senki nem garantálhatja, hogy ez nem lesz kipróbálva: az IL-4 vírusba öltése pofonegyszerű művelet.

Aggodalomra ad okot az is, hogy míg a nagyhatalmak nem nagyon favorizálják a biológiai tömegpusztítást - balesetveszélyes, napok telnek el a kívánt hatás beálltáig, rosszul irányítható a csapás -, az esélytelen versenyzők előszeretettel élnek vele: a biofegyver archetípusát, az antraxot a szegény ember atombombájaként emlegeti a szakirodalom.

- bodoky -

Génmanipulált főemlős

Az Oregon Health Sciences University (Portland, USA) kutatócsoportja a múlt héten bejelentette, hogy sikeresen létrehozták a világ első génmódosított főemlősét. Az eredmény kulcsfontosságú a genetikai rendellenességek által okozott, öröklődő betegségek elleni kezelési eljárások kifejlesztésében: a genetikai eredetű betegségeket egereken nem lehet eléggé hatékonyan vizsgálni, ugyanis az egerekben kialakult szimptómák nem modellezik pontosan az emberi szimptómákat. Az egér és az ember közötti szakadék áthidalására hozták létre az ANDi névre keresztelt majmot - a név az inserted DNA (beillesztett DNS) rövidítésének megfordításából származik. A rhesusmajom létrehozására a rendelkezésre álló klónozási és génterápiás eljárásokat használták: a petesejtbe a DNS-t egy GFP-markergént (Green Fluorescent Protein - zöld fluoreszkáló fehérje, jelenléte igazolja a génátvitel sikerét) tartalmazó retrovírus segítségével juttatták be (hasonlóan, mint az IL-4-et az egérbe az ausztrál kutatók). A DNS bejuttatása után intracitoplazmás injektálás segítségével termékenyítették meg a petesejtet. Húsz ilyen embrió elkészítése mindössze öt vemhességet eredményezett, ebből három hím példány (egyikük ANDi) született meg egészségesen. Mindegyikben azonosítani tudták a GFP gént.