A NASA bemutatta a szupertitkosan fejlesztett szuperszonikus repülőgépét

  • narancs.hu
  • 2024. január 14.

Tudomány

Hangrobbanás nélkül képes átlépni a hangsebességet.

A NASA és a Lockheed Martin hadiipari óriáscég közös, szűk körű sajtótájékoztatón mutatta be a 2016 óta fejlesztés alatt álló szuperszonikus repülőgép, az X-59 Quesst prototípusát. A futurisztikus kinézetű gép nagy ígérete az, hogy hangrobbanás nélkül képes átlépni a hangsebességet, miközben eléri az 1500 km/órás utazósebességét. Persze nem teljesen hangtalan, de a tesztek szerint a fülsiketítő hangrobbanást nagyjából olyan szintre sikerült csillapítani, mint amit egy autó ajtajának becsapása produkál – írja összefoglalójában a telex.hu.

Hogy ezt hogyan érték el, az persze hétpecsétes titok, de valószínűleg lehet hozzá köze annak a fura kialakításnak, hogy a gépnek nincs előre néző ablaka.

A pilóták nagy felbontású kamerákon keresztül látják, mi van a gép előtt.

A hangrobbanás kiiktatása sokkal nagyobb jelentőségű dolog, mint elsőre gondolná az ember. Az utasszállító repülőgépek a legendás Concorde óta nem merészkednek hangsebesség fölé, ami alapvetően behatárolja a repülési időket és az üzemanyag-fogyasztást. A Concorde annak idején egy kész mérnöki csoda volt, és elképesztő dolgokat tudott, legendás volt a London és New York közti, „dupla naplementés” járata, ami olyan gyors volt, hogy az időzónák miatt korábban szállt le, mint ahogy elindult. A gép üzemeltetése azonban drága volt, és az egyik legkomolyabb problémája az volt, hogy a hangrobbanás miatt nagyon körülményesen kellett útvonalat választani neki, mert lakott terület fölött az ilyesmi nem éppen komfortos.

Az X-59 a Concorde nyugdíjazása óta eltelt 24 év minden technológiájával felvértezve, és a hangrobbanást is megszelídítve újra elhozhatja a szuperszonikus utasszállítók korát, ugrásszerűen felgyorsítva, gazdaságosabbá és fenntarthatóbbá téve a repülést.

A hivatalos bemutató után a NASA most elkezdi a gép éles tesztelését, de arról egyelőre még nem esett szó, hogy mikor kerülhet kereskedelmi forgalomba hangsebesség felett közlekedő utasszállító gép, ami erre a technológiára épül.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.