A NASA bemutatta a szupertitkosan fejlesztett szuperszonikus repülőgépét

  • narancs.hu
  • 2024. január 14.

Tudomány

Hangrobbanás nélkül képes átlépni a hangsebességet.

A NASA és a Lockheed Martin hadiipari óriáscég közös, szűk körű sajtótájékoztatón mutatta be a 2016 óta fejlesztés alatt álló szuperszonikus repülőgép, az X-59 Quesst prototípusát. A futurisztikus kinézetű gép nagy ígérete az, hogy hangrobbanás nélkül képes átlépni a hangsebességet, miközben eléri az 1500 km/órás utazósebességét. Persze nem teljesen hangtalan, de a tesztek szerint a fülsiketítő hangrobbanást nagyjából olyan szintre sikerült csillapítani, mint amit egy autó ajtajának becsapása produkál – írja összefoglalójában a telex.hu.

Hogy ezt hogyan érték el, az persze hétpecsétes titok, de valószínűleg lehet hozzá köze annak a fura kialakításnak, hogy a gépnek nincs előre néző ablaka.

A pilóták nagy felbontású kamerákon keresztül látják, mi van a gép előtt.

A hangrobbanás kiiktatása sokkal nagyobb jelentőségű dolog, mint elsőre gondolná az ember. Az utasszállító repülőgépek a legendás Concorde óta nem merészkednek hangsebesség fölé, ami alapvetően behatárolja a repülési időket és az üzemanyag-fogyasztást. A Concorde annak idején egy kész mérnöki csoda volt, és elképesztő dolgokat tudott, legendás volt a London és New York közti, „dupla naplementés” járata, ami olyan gyors volt, hogy az időzónák miatt korábban szállt le, mint ahogy elindult. A gép üzemeltetése azonban drága volt, és az egyik legkomolyabb problémája az volt, hogy a hangrobbanás miatt nagyon körülményesen kellett útvonalat választani neki, mert lakott terület fölött az ilyesmi nem éppen komfortos.

Az X-59 a Concorde nyugdíjazása óta eltelt 24 év minden technológiájával felvértezve, és a hangrobbanást is megszelídítve újra elhozhatja a szuperszonikus utasszállítók korát, ugrásszerűen felgyorsítva, gazdaságosabbá és fenntarthatóbbá téve a repülést.

A hivatalos bemutató után a NASA most elkezdi a gép éles tesztelését, de arról egyelőre még nem esett szó, hogy mikor kerülhet kereskedelmi forgalomba hangsebesség felett közlekedő utasszállító gép, ami erre a technológiára épül.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.