A svédeknek már csak 5,6 százaléka dohányzik

  • narancs.hu
  • 2023. május 14.

Tudomány

A füstmentes termékek felé terelték a fogyasztókat.

Idén 5 százalék alá csökkenhet a svéd lakosságon belül a dohányosok aránya – írja a 24.hu.

Az ország a dohányzás elleni küzdelemnek úgy vágott neki, hogy hatvan évvel ezelőtt a svéd férfiak körében még 49 százalék volt a dohányosok aránya.

A svéd állam ugyanolyan szigorú szabályokat vezetett be a dohányiparral szemben, mint a többi, abban a reményben, hogy csökken a hagyományos dohánytermékek fogyasztóinak aránya – ám közben engedélyezte a füstmentes termékeket. A dohányosoknak van lehetőségük arra, hogy kielégítsék nikotinszükségletüket úgy, hogy azzal nem zavarnak másokat, és közben kevésbé ártanak az egészségüknek, mert a legtöbb káros anyagot a füsttel viszik be a szervezetükbe. Ez a lehetőség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyre kevesebben gyújtottak rá. 

 

 

Svédországban az e-cigaretta, a vape, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák is engedélyezettek, a snüssz pedig évtizedek óta népszerű, és meglehet, azért is, mert eleve úgy reklámozták, hogy aki használja, anélkül élvezheti a dohányt, hogy másokat zavarna a füsttel. Az őrölt, nedves, sót és aromát tartalmazó termék a hetvenes években terjedt el. Olyan népszerű lett, hogy amikor az ország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, tisztázták, hogy mentesülni szeretnének az EU-ban érvényes snüssztilalom alól.

Ami a cigarettázókat illeti, Svédországban

2006 és 2020 között 60 százalékkal csökkent a hagyományos dohánytermékek fogyasztóinak száma,

miközben az Európai Unióban is csökkenést mértek, de csak átlagosan 25 százalékosat. Ma pedig a felnőtt lakosság 5,6 százaléka dohányzik, és a 16 és 29 év közötti korosztály körében 3 százalék, ami szintén a legalacsonyabb érték Európában: az uniós átlag 18 százalék, a németországi és az olaszországi 20 százalék felett van. A svéd dohányosok napi átlagfogyasztása fejenként 9,1 szál, az uniós átlag 14,2 százalék. Ez a törekvés az emberek egészségén is látszik. Százezer főre vetítve 17,7 a tüdőrákos esetek száma a skandináv államban, ami szintén a legjobb mutató Európában.

 

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 5 százaléknál húzta meg a vonalat: egy országot akkor lehet dohányfüstmentesnek tekinteni, ha a lakosságának kevesebb mint 5 százaléka cigarettázik. A tendenciák alapján Svédország lehet az első ország, amely leszokik a dohányzásról.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.