A svédeknek már csak 5,6 százaléka dohányzik

  • narancs.hu
  • 2023. május 14.

Tudomány

A füstmentes termékek felé terelték a fogyasztókat.

Idén 5 százalék alá csökkenhet a svéd lakosságon belül a dohányosok aránya – írja a 24.hu.

Az ország a dohányzás elleni küzdelemnek úgy vágott neki, hogy hatvan évvel ezelőtt a svéd férfiak körében még 49 százalék volt a dohányosok aránya.

A svéd állam ugyanolyan szigorú szabályokat vezetett be a dohányiparral szemben, mint a többi, abban a reményben, hogy csökken a hagyományos dohánytermékek fogyasztóinak aránya – ám közben engedélyezte a füstmentes termékeket. A dohányosoknak van lehetőségük arra, hogy kielégítsék nikotinszükségletüket úgy, hogy azzal nem zavarnak másokat, és közben kevésbé ártanak az egészségüknek, mert a legtöbb káros anyagot a füsttel viszik be a szervezetükbe. Ez a lehetőség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyre kevesebben gyújtottak rá. 

 

 

Svédországban az e-cigaretta, a vape, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák is engedélyezettek, a snüssz pedig évtizedek óta népszerű, és meglehet, azért is, mert eleve úgy reklámozták, hogy aki használja, anélkül élvezheti a dohányt, hogy másokat zavarna a füsttel. Az őrölt, nedves, sót és aromát tartalmazó termék a hetvenes években terjedt el. Olyan népszerű lett, hogy amikor az ország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, tisztázták, hogy mentesülni szeretnének az EU-ban érvényes snüssztilalom alól.

Ami a cigarettázókat illeti, Svédországban

2006 és 2020 között 60 százalékkal csökkent a hagyományos dohánytermékek fogyasztóinak száma,

miközben az Európai Unióban is csökkenést mértek, de csak átlagosan 25 százalékosat. Ma pedig a felnőtt lakosság 5,6 százaléka dohányzik, és a 16 és 29 év közötti korosztály körében 3 százalék, ami szintén a legalacsonyabb érték Európában: az uniós átlag 18 százalék, a németországi és az olaszországi 20 százalék felett van. A svéd dohányosok napi átlagfogyasztása fejenként 9,1 szál, az uniós átlag 14,2 százalék. Ez a törekvés az emberek egészségén is látszik. Százezer főre vetítve 17,7 a tüdőrákos esetek száma a skandináv államban, ami szintén a legjobb mutató Európában.

 

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 5 százaléknál húzta meg a vonalat: egy országot akkor lehet dohányfüstmentesnek tekinteni, ha a lakosságának kevesebb mint 5 százaléka cigarettázik. A tendenciák alapján Svédország lehet az első ország, amely leszokik a dohányzásról.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?