A svédeknek már csak 5,6 százaléka dohányzik

  • narancs.hu
  • 2023. május 14.

Tudomány

A füstmentes termékek felé terelték a fogyasztókat.

Idén 5 százalék alá csökkenhet a svéd lakosságon belül a dohányosok aránya – írja a 24.hu.

Az ország a dohányzás elleni küzdelemnek úgy vágott neki, hogy hatvan évvel ezelőtt a svéd férfiak körében még 49 százalék volt a dohányosok aránya.

A svéd állam ugyanolyan szigorú szabályokat vezetett be a dohányiparral szemben, mint a többi, abban a reményben, hogy csökken a hagyományos dohánytermékek fogyasztóinak aránya – ám közben engedélyezte a füstmentes termékeket. A dohányosoknak van lehetőségük arra, hogy kielégítsék nikotinszükségletüket úgy, hogy azzal nem zavarnak másokat, és közben kevésbé ártanak az egészségüknek, mert a legtöbb káros anyagot a füsttel viszik be a szervezetükbe. Ez a lehetőség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyre kevesebben gyújtottak rá. 

 

 

Svédországban az e-cigaretta, a vape, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák is engedélyezettek, a snüssz pedig évtizedek óta népszerű, és meglehet, azért is, mert eleve úgy reklámozták, hogy aki használja, anélkül élvezheti a dohányt, hogy másokat zavarna a füsttel. Az őrölt, nedves, sót és aromát tartalmazó termék a hetvenes években terjedt el. Olyan népszerű lett, hogy amikor az ország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, tisztázták, hogy mentesülni szeretnének az EU-ban érvényes snüssztilalom alól.

Ami a cigarettázókat illeti, Svédországban

2006 és 2020 között 60 százalékkal csökkent a hagyományos dohánytermékek fogyasztóinak száma,

miközben az Európai Unióban is csökkenést mértek, de csak átlagosan 25 százalékosat. Ma pedig a felnőtt lakosság 5,6 százaléka dohányzik, és a 16 és 29 év közötti korosztály körében 3 százalék, ami szintén a legalacsonyabb érték Európában: az uniós átlag 18 százalék, a németországi és az olaszországi 20 százalék felett van. A svéd dohányosok napi átlagfogyasztása fejenként 9,1 szál, az uniós átlag 14,2 százalék. Ez a törekvés az emberek egészségén is látszik. Százezer főre vetítve 17,7 a tüdőrákos esetek száma a skandináv államban, ami szintén a legjobb mutató Európában.

 

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 5 százaléknál húzta meg a vonalat: egy országot akkor lehet dohányfüstmentesnek tekinteni, ha a lakosságának kevesebb mint 5 százaléka cigarettázik. A tendenciák alapján Svédország lehet az első ország, amely leszokik a dohányzásról.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.