Vita a SARS-CoV-19 vírus eredetéről

A szökés veszélye

Tudomány

Bár sok új bizonyítékot még nem mutattak be az ügyben, így is feltámadt a világméretű vita a mindközönségesen csak koronának nevezett vírus eredetéről. Ám ennek dacára is csekély a valószínűsége annak, hogy nem a természet laboratóriuma volt a vírus igazi forrása.

Az év elejének egyik szenzációja volt, hogy több amerikai hivatalos szerv – mindenekelőtt az FBI és az energetikai minisztérium – részben új, ámde nyilvánosságra nem hozott hírszerzési információkra alapozva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) mégiscsak egy víruskutatással foglalkozó kínai, azon belül vuhani mikrobiológiai laborból szabadulhatott ki és indíthatta be a járványt.

A The Wall Street Journal február 26-án közölt cikket az amerikai energiaügyi minisztérium 2021-es (!), igaz, most frissített és minősített tanulmányáról, amely annak idején a Fehér Ház és a washingtoni törvényhozók tájékoztatására készült. Eszerint pedig a járvány nagy valószínűséggel laboratóriumi „szivárgás” révén, de „nem egy fegyverprogram részeként” kapott lábra. Március első napján e vélekedéshez csatlakozott Chris­topher Wray, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, is, aki a Fox Newsnak kijelentette: „Az FBI már egy ideje úgy látja, nagy valószínűséggel laboratóriumi incidens okozta a járványt.” Wray azt is hozzátette, hogy Kína minden erejével igyekezett homályban tartani, hogy hogyan is indulhatott útjára a világjárvány. Ez az állítás erősebb és többet is mond, mint a laboratóriumi szivárgásról szóló spekuláció, ráadásul a tények ismeretében nem is cáfolható egykönnyen.

Kína tiltakozott a feltételezés ellen, mint eddig minden hasonló esetben. Ám az aligha véletlen, még ha némileg váratlan is, hogy most az Egyesült Államok két fontos kormányzati intézménye állt elő ilyesmivel. Lehetne persze azt is mondani, hogy a gyorsan romló kínai–amerikai viszony miatt rukkoltak elő épp most, de ennél többről van szó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.