A C3 átalakulása: Elefántcsonttorony

  • Bodoky Tamás
  • 1999. december 9.

Tudomány

Január elsejétől önálló alapítványként működik tovább a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ, amely 1996-tól napjainkig a Soros Alapítvány programjaként egyszerre támogatta a civil szféra internetesítését, és szolgált elefántcsonttoronyként magyar és nemzetközi médiaművészek számára az Országház utcában. A jövő évezred küszöbén ebből az elefántcsonttorony marad: az alapítványtevők - a Soros Alapítvány és a kereskedelmi internetszolgáltatásban is érdekelt Matáv - meglátása szerint a civil szféra már elég érett ahhoz, hogy előfizetést vásároljon egy kereskedelmi internetszolgáltatónál.
Január elsejétől önálló alapítványként működik tovább a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ, amely 1996-tól napjainkig a Soros Alapítvány programjaként egyszerre támogatta a civil szféra internetesítését, és szolgált elefántcsonttoronyként magyar és nemzetközi médiaművészek számára az Országház utcában. A jövő évezred küszöbén ebből az elefántcsonttorony marad: az alapítványtevők - a Soros Alapítvány és a kereskedelmi internetszolgáltatásban is érdekelt Matáv - meglátása szerint a civil szféra már elég érett ahhoz, hogy előfizetést vásároljon egy kereskedelmi internetszolgáltatónál.

Például a MatávNetnél, amely már a nyáron megvásárolta a C3 - ejtsd: céköb - legértékesebb szolgáltatását, az akkor nagyjából százötvenezer elektronikus postaládikót gondozó ingyenes "Freemail" levelezőrendszert, amelyet azóta is a C3 működtet, de a MatávNetes webportál, az [origo] szolgáltatását képezi. A nyilvánosságra nem hozott vételárat bennfentesek kilencvenmillió forintra becsülik. A Freemail úgy válhatott az ország legnépszerűbb ingyenes levelezőrendszerévé, hogy napi tíz perc, az elektronikus levelek fel- és letöltésére éppen elég ingyenes kapcsolódási időt bocsát mindazok rendelkezésére, akik a szolgáltatást igénybe veszik, így a felhasználóknak csak a telefontarifát kell állniuk. A C3 által biztosított internet-hozzáférés - úgy a Freemail-felhasználók, mint a civil szervezetek (NGO-k) által igénybe vett változata - kék számon, vagyis helyi díjszabás szerint érhető el az ország bármely pontjáról, a tarifakülönbözetet a Matáv és a koncessziós telefontársaságok állják. Ez a többi internetszolgáltatót is helyi tarifával elérhető behívóközpontok létesítésére sarkallta, amire a Soros Alapítvány igazgatója, Bakonyi Éva joggal lehet büszke: "Magyarországon, ahol a telefonhasználat mennyisége után kell fizetni a számlát, mi azt találtuk az internet terjedését gátló legnagyobb akadálynak, hogy akik nem Budapesten voltak 1995-96 folyamán, azoknak sokkal többet kellett fizetniük, mint a budapestieknek, akik helyi tarifával interneteztek. Azt próbáltuk elérni, és ez sikerült is, a Matávnál, hogy akik nálunk kapcsolódnak a hálóra, kék számot hívhassanak: akkoriban ez még egyetlen szolgáltatónál sem működött. Ma már olyan szolgáltató nem él meg, amely nem érhető el helyi tarifával."

Korlátozott kapacitás

A civil szféra internet-hozzáférését szolgálták a nonprofit szervezetek (NGO-k) részére kiírt pályázatok is, amelyeken meghatározott időre, legkésőbb 1999. december 31-ig érvényes dial-up (telefonos) internetkapcsolatot lehetett nyerni. A hozzáférés odaítélésének feltételeiről Szekfű András, a pályázatokat elbíráló kuratórium tagja így nyilatkozott a MaNcsnak: "A program szerepe az volt, hogy a költségküszöb csökkentésével elindítsa a civil szervezeteket az internethasználat útján. Előfordult olyan eset is, amikor betéti társaság pályázott, ilyenkor azt mérlegeltük, hogy tevékenysége - például egy kisvárosban az egyetlen képzőművészeti galéria fenntartása - elsősorban üzleti-e vagy közérdekű. Remélem, hogy a program lezárulta után - amiről előre tudott mindenki - nem kell egyik pályázónknak sem újra internet nélkül maradnia."

Jelenleg körülbelül ezer NGO rendelkezik C3-as internetkapcsolattal, nekik csak a helyi telefontarifát kell állniuk - viszont nem tudják igénybe venni a Matáv által az "internetes társadalom" nyomására felajánlott délutáni kedvezményeket, mert a C3 két óra eltelte után automatikusan bontja a vonalat. Ezt a korlátozott kapacitással magyarázzák a központ illetékesei: a Freemail felhasználóinak 60, az NGO-knak 16 vonal áll rendelkezésükre, amit a konnektivitást biztosító szolgáltatások küszöbönálló felszámolása miatt már nem kívántak tovább bővíteni, és csak így lehetett megteremteni az esélyegyenlőséget az esti csúcs idején. A központ sokat bajlódott azzal is, hogy a modemek mellett az ügyeletes technikus sem állta a rohamot: a gyorstalpaló tanfolyamon számítógépesített civilek kétségbeesett telefonhívásokkal bombázták a recepciót, ha technikai problémáik adódtak - ez pedig nem volt ritka eset. "A stábnak tele van a hócipője az állandó segélykérő telefonokkal" - írta egy levelezőlistán a C3 egyik munkatársa.

Communication, Command and Control

A C3 rövidítésről kezdetben sokan a közcímben szereplő világháborús amerikai katonai doktrínára asszociáltak, miután 1996 júniusában a Soros Alapítvány, a Matáv és az akkor már leszálló ágban lévő Silicon Graphics közös projektjeként beharangozott C3 nagy felhajtással körített megnyitóünnepségét beárnyékolta a c3.hu internetcím bejegyzése körül kitört botrány, amely a regisztrációért felelős Kiss Gábor lemondásához vezetett. Kiss egy saját maga által megalkotott szabályrendszer szerint adta és törölte a neveket .hu alatt, s ez a maga nemében korrektnek mondható szabályzat kimondta, hogy a viták elkerülése végett a névnek levezethetőnek kell lennie valamilyen pecsétes papírból (cégnév, lapengedély, ilyesmi). A C3 mint a Soros Alapítvány programja nem rendelkezett önálló jogi személyiséggel, így végül Kiss munkahelye, a SZTAKI vezérkarában is tisztséget viselő Soros-kuratóriumi tag, Vámos Miklós akadémikus hatalmi szóval jegyeztette be a címet.

Ez a fajta arrogancia fémjelezte az első igazgató, az ausztrál-magyar Mészöly Suzy működését is, akit egykori munkatársai egy része karizmatikus vezérként, más részük mániás-depressziós hisztérikaként jellemez. Mészöly korábban a SCCA (Soros Center for Contemporary Arts) közép-kelet-európai hálózatát igazgatta, és új tisztségében sportot űzött a nemzeti Soros Alapítványtól való függetlenségének fitogtatásából - ez azonban blöffnek bizonyult: 1997-ben egyik napról a másikra mondtak fel neki, miután a központ munkatársainak egy része már nem volt hajlandó együtt dolgozni vele. Bakonyi a pénzügyi fegyelem megsértését rója fel Mészölynek: "Egy ponton túl nem tudtam Suzyval együtt dolgozni, mert itt minden fillérrel el kell számolni, és minden lépéshez a kuratórium jóváhagyása szükséges."

Konfliktust szült az is, hogy Mészöly lenézte a rendszergazdákat, akiknek délelőtt 9-re kellett munkába járni, miközben a művészek nagyon ritkán jelentek meg ebéd előtt. Szakképzett asszisztencia hiányában gyakran a rendszergazdákra próbálták hárítani a művészi koncepciók kivitelezésének feladatát is, ami nem volt része a munkakörüknek. Egy azóta elbocsátott számítástechnikus szerint a magyar művészeknek fogalmuk sem volt az interaktív médiumról, így nem csoda, hogy "alkotásaik művészi színvonala nem nagyon haladta meg egy átlagos Windows képernyőkímélőét". E szabály alól talán csak Szegedy-Maszák Zoltán munkái képeztek kivételt, a magyar alkotások hiányát pedig külföldi "nagyágyúk", mint például az Etoy csoport szerepeltetésével próbálta ellensúlyozni a vezetőség.

Mészöly utódja Peternák Miklós, a Képzőművészeti Főiskola Intermédia Tanszékének vezetője lett, aki fő céljai között például a magyar videoművészet értékeinek megmentését és katalogizálását említi: "Egy kazetta 14-15 évig él, Bódy Gábor például 1984-85-ben csinálta a videomunkáit, ki lehet számolni... egy olyan projektet kezdeményezünk, amely feltárja, megmenti, utána bemutatja, kiadja és akár digitális formában is hozzáférhetővé teszi a magyar videoművészek alkotásait. A későbbiekben ez kiterjedhet a kelet-közép-európai régióra is, ahol szintén senki nem foglalkozik ilyesmivel."

Amit lehet

Peternák kevés konkrétumot árult el arról, hogy ezenkívül mivel foglalkozik majd a C3 Alapítvány: a MaNcsnak a projektcentrikus működésről, a nagy sávszélességű technológiákról és a médiaművészeti rezidenciaprogramokról szólt. A kuratórium döntése alapján a nagyközönség számára előjegyzéses alapon hozzáférhető Internet Műhelyt (amelyben a Silicon Graphics e célra kedvezményes áron adományozott termináljait azóta PC-kre cserélték) is meg fogja szüntetni, mert "az elmúlt év tapasztalatai szerint sok esetben egyáltalán nem azokért a célokért használják, amelyekért létrejött. Lesznek olyan terminálok, amelyekhez a vendégeink le tudnak ülni, de hogy kétórás beosztásban ugyanazok az emberek minden délelőtt pornóképeket nézzenek, hát azt nem lehet."

Továbbra is lesznek műhelypályázatok az új média kínálta lehetőségekre fogékony művészek számára, csereprogramok más európai médiaintézetekkel, saját kiállítások és konferenciák, valamint közös kiállítások más intézményekkel, mint például a Műcsarnok, a Trafó és a Goethe Intézet. A C3 Alapítványba olvadó SCCA továbbélését segítendő közös kiállítások és kritikaírás-pályázatok, valamint a médiaművészet kezdeteinek feltárása és gyűjtése került még szóba. Megmaradnak az NGO-k és a folyóiratok weboldalai, és sűrűbb adásrendet tervez a csak az interneten fogható Pararádió. Egy reménybeli gyártó felbukkanására vár a C3 által kifejlesztett ütés-, rúgás- és saválló webterminál, amely nagy sávszélességű internet-hozzáférést kínál nyilvános helyeken - egyelőre négy kísérleti darab működik belőle Budapesten.

Bakonyi Éva elégedett az elmúlt három évvel, szerinte a program betöltötte a neki szánt szerepet. A következő lépésben a Soros Alapítvány és a Matáv Rt. január elsejével megalapítja a C3 Alapítványt, amelynek alapműködését a következő három évben egyre csökkenő mértékben fogják támogatni. Ez elegendő időt hagy arra, hogy a C3 Alapítvány felépítse finanszírozási stratégiáját, amely céges, önkormányzati, állami és külföldi forrásokkal számol. A pályázatokon és szponzoroktól elnyert pénzt a kultúra, a tudomány, a technológia és ezek határterületeinek kutatására fordítják majd, hangsúlyozottan nonprofit jelleggel: "Azt szeretnénk, ha azok a cégek, amelyeknek a C3 bármiben a versenytársa lehetne, inkább szponzorként lennének megnyerhetők. A pályázati úton dial-up kapcsolatot nyert NGO-k határozott időre kaptak konnektivitást, tehát ők új szolgáltatót kell hogy keressenek. Levelet írtunk a nagyobb szolgáltatóknak, és kértük őket, hogy aki szeretne, felajánlhat valami kedvezményes hozzáférést ennek a körnek." Vince Mátyás, a MatávNet Kft. ügyvezető igazgatója a MaNcs érdeklődésére elmondta, hogy cége élni fog ezzel a lehetőséggel.

Bodoky Tamás

Mi mennyi

Az adatok a Soros Alapítvány 1998-as évkönyvéből származnak, ennek az évnek a ráfordítását tükrözik.

C3 Kulturális és Kommunikációs Központ157 845 409 Ft
Internet Műhely923 900 Ft
Internetoktatási program583 900 Ft
NGO program és telefonos segélyszolgálat2 831 493 Ft
Infoműhely/Archívum450 971 Ft
Videooktatási program547 970 Ft
Nyílt nap641 192 Ft
Infoháború - Közvetlen kapcsolat1 199 016 Ft
Médiaelmélet, médiakritika890 988 Ft
Posztgraduális médiaoktatás szimpózium2 091 685 Ft
Kiállítási programok1 285 294 Ft
Internet Galaxis928 631 Ft
Erdély Miklós munkái1 854 190 Ft
Együttműködés művészeti intézményekkel949 976 Ft
Minta projekt600 000 Ft
Új kommunikációs technológiák
(C3 WebTerminál)3 269 814 Ft
Fekete Doboz9 600 000 Ft
+30 000 USD (OSI)
Gyűjtemény600 000 Ft
Scripta990 000 Ft
Pararádió519 187 Ft
SCCA Dokumentáció pályázat15 006 840 Ft
ArtsLink457 521 Ft
EMARE1 643 402 Ft

Figyelmébe ajánljuk