A "nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól" szóló 1999-es törvény módosítását, pontosabban szigorítását célul kitűző, február végén benyújtott javaslat tiltaná a dohányzást a vendéglátó-ipari egységekben, a munkahelyeken és a közösségi közlekedési járműveken, illetve azok megállóiban. Teljes körű dohányzási tilalom lépne életbe a közoktatási intézmények, óvodák, iskolák, bölcsődék, valamint az egészségügyi intézmények területén, vagyis ezeken a helyeken a szabadban sem lehetne dohányozni. Kivételt csak a pszichiátriai osztályok, illetve a szállodák saját hatáskörben kialakított, dohányzásra kijelölt helyei képeznének. A javaslatot egyes szervezetek és országgyűlési képviselők boldogan üdvözölték, míg másoknál kicsapta a biztosítékot, és heves ellentámadást generált. Ez utóbbi lehet az oka, hogy bár eredetileg 2011 júniusa lett volna a hatálybalépés dátuma, ma már úgy néz ki, hogy jövő év januárjától, gyakorlatilag áprilisától lép életbe a rendelet - már ha (a tervek szerint lapunk megjelenésével egy időben) megszavazza a parlament.
Jó pár honatya - köztük kormánypártiak - ugyanis szembeszállt a javaslattal. A legmeglepőbb talán a KDNP-s Harrach Péter megnyilvánulása volt, aki a következőt mondta: "Számunkra, kereszténydemokraták számára fontos az emberi személy méltósága és az ebből fakadó szabadsága. Ez pedig azt jelenti, hogy adott esetben rossz döntéseket is hozhatunk; mondhatnám, mindenkinek joga van arra, hogy elszúrja az életét. (...) A dohányzás káros, de a társadalom számára a fanatikus megoldások legalább annyira károsak."
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki az elsők közt tette le voksát a vonatkozó törvény szigorításának ötlete mellett, erre így reagált: "Egy kereszténydemokrata politikushoz sokkal jobban illett volna az a megnyilatkozás, hogy Harrach Péter vagyok és szenvedélybeteg, és a böjti időszakban gyakorolni fogom az önmegtartóztatást, amit a vallásom üzen nekem", de utána több nyilvános fórumon is megkövette politikustársát. Szócska a Narancsnak is elmondta, mennyire bánja a megjegyzést, ám kérdésünkre, hogy vajon a dohánylobbi befolyása állhat-e a szigorítást ellenző képviselők megnyilatkozásai mögött, ezt válaszolta: "Azok, akik kiállnak bizonyos ügyek mellett, sokszor észre sem veszik, hogy milyen érdeket szolgálnak. Mindenesetre a politikai befolyásolás és a lappangó lobbitevékenység legváltozatosabb eszközei fedezhetők fel ebben az ügyben."
"Aránytalan érdeksérelmek"
Míg Harrach hangsúlyozta, hogy személyes véleményéről, és véletlenül sem valamiféle Fidesz-KDNP-szembenállásról van szó, addig a jobbikos Hegedűs Tamás jóval könnyedebb hangnemben vette védelmébe "több millió dohányzó honfitársunk érdekeit". A képviselő szerint nem lenne szabad átesni a ló másik oldalára, és látszatmegoldások helyett inkább érvényt kellene szerezni a már meglévő törvénynek, magyarul el kéne érni, hogy a vendéglátásban valóban elkülönüljenek egymástól a dohányzó- és a nemdohányzó-helyiségek. "Ha tényleg akkora a füstmentes helyek támogatottsága, mint ahogy azt a felmérések mutatják, akkor ez piaci alapon megoldódik, hisz megéri füstmentesnek lenni. Ez a szigorítás egy olyan véglet, ami a várható haszonhoz képest aránytalan érdeksérelmet okoz" - érvelt az önszabályozó piac és a dohányosok szabadságjogai mellett sajtótájékoztatóját követően a politikus. A fideszes Kupcsok Lajos a vendéglátósokat vette szárnyai alá: indítványcsomagja egyebek mellett meghagyná a vendéglátó- és szórakozóhelyek számára egy dohányzóhelyiség kijelölését, amennyiben az teljesen elkülöníthető, rendelkezik elszívóval, területe nem haladja meg az üzlet egyötödét és önkiszolgáló, tehát pincér nem teheti oda be a lábát.
A (túlzó) szigor ellen fellépő, a dohányosokkal és/vagy a vendéglátósokkal szemben engedékeny indítványok egy részével könnyű lenne egyetérteni, ha nem bizonyítaná számos külföldi példa, hogy a teljes, valamint a nálunk bevezetni kívánt átfogó tilalom valóban hatékony. A nemzetközi felmérések adatai alapján a tiltás hatálybalépését követő fél-egy év távlatában látványosan csökken a szívinfarktus, két éven belül a tüdőrák előfordulása (utóbbi már csak azért sem mellékes, mert a tüdőrákban való elhalálozás arányában világelsők vagyunk), lényegesen kevesebb lesz a gyerekek körében az asztmás megbetegedések előfordulási aránya, javul a vendéglátóiparban dolgozók egészsége, és hatására sokan megpróbálnak leszokni a dohányzásról. Az általunk megkeresett egészségügyi szakértők egybehangzó véleménye szerint az egyértelmű népegészségügyi javulás mellett (az ellenoldal érveivel szemben) gazdasági előnyökkel is jár a szigorítás. "A dohányzás világjárvány, aminek rendkívül komoly kiadásai vannak: a dohányzásra visszavezethető közvetlen és a közvetett kiadás messze több, mint amennyi a dohányárukból származó jövedékiadó-bevétel: Magyarországon a dohányzás okozta kiadás évi 450 milliárd, míg a belőle eredő bevétel 350 milliárd forint" - mondta Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője. (Közvetlen kiadásnak elsősorban a fekvőbeteg-ellátás, a gyógyszerkiadás és a rokkantnyugdíj számít, míg közvetettnek az a termelési veszteség, ami a lakosság megbetegedéseire, illetve korai elhalálozására vezethető vissza.) A szakember szerint a mostani, önszabályozó rendszer bizonyítottan nem működik: "Szélcsatornává kellene tenni minden helyet ahhoz, hogy tiszta legyen a levegő, ráadásul sokkal költségesebb elkülönített dohányzókat létrehozni és fenntartani, mint minden helyet füstmentessé tenni. Több tízezren dolgoznak a vendéglátóiparban, akik ma az átlagosnál négyszer-hatszor több dohányfüstnek vannak kitéve. Nem vonjuk kétségbe, hogy a dohányosoknak megvannak a maguk jogai, de az egészséghez való jog mindennél előbbre való. Ráadásul a tiltás a dohányosok egészségét is védi, hisz effektíve kevesebbet cigiznek." Pusztai szerint semmi meglepő nincs abban, hogy a törvénymódosító javaslat hatására a dohánylobbi ellentámadásba lendült - ami a gazdasági mélyrepülést vizionáló nyilatkozatok és a csak sejthető politikai háttéralkuk mellett az egyik napról a másikra drasztikusan (átlagosan 15 százalékkal) levitt cigarettaárakban nyilvánult meg. "Semmilyen gazdasági érdek nem támaszthatja azt alá, hogy évi harmincezer ember meghaljon" - jelentette ki a WHO munkatársa.
Tarthatatlan, betarthatatlan
A WHO és a Dohányzás Fókuszpont által rendelkezésünkre bocsátott, a tilalom hatását vizsgáló nemzetközi felmérések adataiból egyértelműen kiderül, hogy a füstmentesítés nem veti vissza a vendéglátóipar forgalmát, sőt kismértékű javulást eredményez, ám ezt Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke kétségbe vonja. "Mi nem hiszünk az egészségpolitikusok felméréseinek, ezért lekértük a külföldi társszervezetek adatait, és érdekes módon mindenhol azt nyilatkozták, hogy komoly forgalomkieséssel járt a dohányzás betiltása, üzletek zártak be, és ezzel arányban létszámleépítésekre is sor került. Az egészség mindannyiunk számára nagyon fontos, de nem mindegy, hogy mikor, milyen szinten vezetjük be. Az adó- és vámhivatal kijelentette, hogy költségvetés-módosítást fog kérni, ha a tiltást ebben a formában bevezetik, hisz az már jövőre egy közel 350 milliárdos veszteséget okozna az államháztartásnak." Hábert nem nyugtatja meg, hogy például az ír vendéglátóhelyek forgalma nagyjából egy évvel a tiltás után "visszaállt". "Az ő gazdaságuk fejlett, a miénk viszont nem az, így minimum 2-3 évre lenne szükség a piac realizálódásához, miközben számos vendéglátóhely tönkremenne. Persze ha az egészségpolitikusok garantálnák, hogy a forgalomkiesésünket visszapótolják, akkor rögtön azt mondanánk, hogy rendben, próbáljuk ki ezt a füstmentes dolgot. Háber szerint óriási felelőtlenség egy, az egész nemzetgazdaságot érintő témát úgy a parlament elé vinni, hogy figyelmen kívül hagyják a szakmai és civil szervezetek véleményét. A tiszteletbeli elnök egyébként nemcsak a nemzetközi felmérésekből származó gazdasági, hanem a hazai egészségügyi adatok megbízhatóságában is kételkedik. "Ha valaki meghal, és azt mondják, hogy fiatal korában cigarettázott, akkor már be is húzzák a strigulát, hogy dohányzás okozta a halálát."
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Füstölgők Társasága, a Magyar Dohányipari Szövetség, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Pipaklub Egyesület március elején kiadott közleménye szerint az egészségügyi érdek mellett figyelembe kell venni a (felnőtt lakosság több mint egyharmadát kitevő) dohányosok személyiségi jogainak biztosítását, és mérlegelni kell a várhatóan kedvezőtlen gazdasági hatásokat is. A közlemény "betarthatatlannak" tartja a tervezett szigorítást, és javasolja, hogy továbbra is engedélyezzék a munkahelyeken és a vendéglátóhelyeken az elkülönített, megfelelő levegőztetéssel felszerelt dohányzóhelyiségek működtetését. Magyarul minden maradjon úgy, ahogy eddig volt, és még ehhez is kértek egyéves felkészülési időt.
A közlemény - miként egyes politikusok - a szabadságjogokra hivatkozva száll szembe a tervezettel. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint azonban szó sincs a szabadságjogok megsértéséről, mivel nem a dohányzást tiltják be, hanem csak megakadályoznák, hogy a füst bizonyos helyeken a nemdohányzókat zavarja, illetve károsítsa. A Magyar Dohányipari Szövetség álláspontját is szerettük volna megismerni, ám ők egy pár napos huzavona után közölték, hogy nem kívánnak nyilatkozni - így sajnos nem tudtuk meg, hogy csupán a véletlenek összjátékának vagy valami másnak köszönhető-e a cigarettaárak említett csökkentése.
Demjén Tibor, a Dohányzás Fókuszpont vezetője szerint a kormányzat nagyon nehéz helyzetben van. "Kicsi a mozgástere, ugyanakkor az ellenoldal nagyon erős. Az, hogy hirtelen lementek az árak, egy rafinált lépés a dohányipar részéről." Mint elmondta, a mostani árharc egyik oka, hogy a sodort cigibe való dohány adótartalma alacsonyabb, és az előállítási költsége is kevesebb, így nagyon erős árversenyre készteti a gyári cigaretta forgalmazóit, akik egymással is versenyben állnak, s minderre még rátesz egy lapáttal a gazdasági válság. A dohánytermékek ára a jövedéki adó fix és százalékos részéből, valamint az áfából tevődik össze. "A kormányzat a jövedéki adót tudja megemelni, de amikor ezt teszi, vagy nem változik, vagy lejjebb megy a cigaretta ára, mert a dohányipar még a saját bevétele rovására is ragaszkodik ahhoz, hogy a fogyasztás ne csökkenjen." Csakhogy a nyugati országokban rendkívül magas az eleve kevés helyen árusított cigaretta ára, míg nálunk mindenhol lehet kapni, és egyre olcsóbban. "Ahhoz, hogy egy dohánycég kénytelen legyen megemelni az árait, olyan mértékben meg kéne emelni a jövedéki adót, hogy az szétpréselje az árrést - mondta Demjén. (Ez számos nyugati országban megtörtént, nálunk viszont meg egyetlen kormányzat sem vállalkozott a külföldiekhez hasonló, drasztikus adóemelésre.) A szakértő szerint nálunk nemcsak az ár, hanem a hozzáférés is problematikus: a felmérések szerint a 18 éven aluliak háromnegyed része könnyedén tud cigarettát vásárolni, holott elvileg ez tilos. "További korlátozó intézkedések kellenek az árusítás és a dohányzás tekintetében, majd ezt követően a betartást is hatékonyabban kellene ellenőrizni. Sem a fogyasztóvédelemnek, sem az ÁNTSZ-nek nincs erre megfelelő kapacitása, de tudomásom szerint az utóbbi most áll átszervezés alatt, részben annak érdekében, hogy megfelelő módon ellenőrizni tudják az új törvény betartását" - mondta Demjén, aki szerint a tervezett szigorítás egy üdvözítő folyamat első s egyben nagyon fontos lépése. "A magyar társadalom 34 százaléka naponta, 5 százaléka alkalomszerűen dohányzik, minden harmadik óvodáskorú és minden második 13-15 év közötti fiatal passzív dohányzásnak van kitéve otthon - ez egy népegészségügyi katasztrófa. A dohányzás térbeli korlátozásának elsődleges célja a nemdohányzók és a dohányosok dohányfüst-expozíció elleni védelme, ugyanakkor fontos szerepe lehet abban, hogy az emberek letegyék a cigit: egy ilyen intézkedést követően általában megháromszorozódik azoknak a száma, akik segítségért fordulnak a leszokást segítő intézmények szakembereihez, sokan pedig külső segítség nélkül próbálnak megválni szenvedélyüktől" - összegezte az intézkedéshez fűzött reményeket a szakember.
Arról, hogy a társadalom egészségi állapotának javításához elég-e a dohányzási tilalom bevezetése, vagy egy átfogó és hathatós médiakampányra lenne-e szükség, megoszlanak a vélemények. Pusztai Zsófia szerint országonként változó, hogy indítottak-e kampányt, és ha igen, milyet, illetve az intézkedés meghozásához képest mikor. A népegészségügyi adatok mindenesetre a kampánymentes országokban is látványosan javultak, mint ahogy a közvélemény-kutatások szerint a füstmentes helyek támogatottsága mindenhol igen magas. Meglepő módon még nálunk is: egy friss felmérés szerint a megkérdezett felnőttek 80 százaléka támogatja, és örülne neki, ha betiltanák a dohányzást a vendéglátóhelyeken. A dohányzás betiltását követően a megkérdezettek 60 százaléka ugyanolyan gyakran, 21 százaléka pedig gyakrabban látogatná a vendéglátóhelyeket, és mindössze 8 százalékuk járna ritkábban oda. (Jellemzően ők azok, akik jelenleg is dohányoznak.) Az Origami 2010. november-decemberben 602 fő megkérdezésével végzett felmérésének összegzése szerint a vendéglátósok forgalma előreláthatólag nőni fog a dohányzási tilalom bevezetése után, a kocsmák és bárok látogatottsága pedig rövid távon valószínűleg nem változik, így azok tulajdonosainak alaptalan a forgalom visszaesésétől való félelme." A külföldi tapasztalatok alapján a tilalom támogatottsága a törvény hatálybalépését követően tovább nő, hisz a vendégek (dohányosok és nemdohányosok egyaránt) megtapasztalják a füstmentes környezet előnyeit.
Civilizált együttélés
"Mindig az a legnehezebb, amikor attitűdváltást kell elérni embereknél, hisz azok nagyon mélyen, az életmódban, illetve a kultúrában gyökeredznek" - mondta Geszti Péter a társadalmi célú kampányokkal kapcsolatban. A reklámszakember szerint az a legfontosabb, hogy egy adott kampány témája aktuális legyen, és tudja motiválni az embereket: "El kell érned, hogy a mondandód beszédtémává váljon; a gondolatkezdeményeket önjáróvá kell tenni, hogy leugorva a hirdetésekről egyre több és több új gondolatot szüljenek, hogy mindennapos társalgási témává váljanak, s ami még fontosabb, társadalmi összefogásra van szükség. Képtelenség a különböző civil szervezetek, az állami-egészségügyi intézmények és a kereskedelmi szféra integrációja nélkül egy ilyen dolgot hatékonyan lebonyolítani. Ahhoz, hogy egy dohányzásellenes kampánynak számszerűen mérhető eredményei legyenek, legalább 5-10 éven át kéne nyomni, és egyebek mellett arra lenne szükség, hogy például a szappanoperákban és beszélgetős műsorokban is mindennapos téma legyen a leszokás és a cigaretta ártalmai, hogy a hírműsorok rendszeresen beszámoljanak arról, mi történt az ügyben."
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint a különféle egészségügyi és gazdasági előnyök mellett a nyugati civilizáció szellemiségéhez történő felzárkózást, de minimum a civilizált együttélés fokát is emelné a tervezett tiltó rendelet. Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy már csak azért sem várnak lényeges (negatív) hatást a vendéglátóiparban, illetve az adóbevételekben, mert nem eltűnik a pénz, hanem dohányzás helyett esetleg másra költik majd az emberek. "Írországban a kocsmák látogatottsága nem emiatt csökkent, hanem mert a dohányzási tilalom bevezetésével egy időben nagyon megemelték az ital jövedéki adóját. Bizonyos üzleti körök állításával szemben az sem igaz, hogy a törvénymódosítás miatt csökkennek majd az adóbevételek. Ha itt bármilyen csökkenés lesz, annak az lesz az oka, hogy ők csökkentik az árakat." Kérdésünkre, hogy miért tették át idén júniusról jövő év januárjára, azaz inkább áprilisára (a kettő között még csak figyelmeztetni fognak az ellenőrök) a szigorítás életbelépését, azt a választ kaptuk, hogy rájöttek, nem lenne túl szerencsés egy adóév közepén bevezetni egy ilyen változtatást. Az államtitkár ígérete szerint hamarosan elindítanak egy hathatós dohányzásellenes kampányt, amelyben elsősorban civil szervezetekkel kívánnak együttműködni. A programot egyrészt uniós forrásokból, másrészt a majdan befolyó bírság összegéből kívánják finanszírozni. Az államtitkár elismerte, hogy a dolgok nem pont abban a sorrendben zajlanak, ahogy máshol szoktak. "Nálunk nem volt a tiltást felvezető szakmai vita, mivel arra törekedtünk, hogy minél gyorsabban menjen át a jogszabály, és ehhez fog felzárkózni a leszokást támogató rendszer. Véleményünk szerint már a tiltás is motiválni fogja az embereket arra, hogy egészségesebben éljenek."
"A tiltás önmagában sohasem segít - vélekedik Geszti Péter. - A komplex tematizálás tenné működőképessé ezt az egészet, aminek egy része lehet csak az, hogy vannak tiltó elemei. Egy ilyen társadalomban, mint a miénk, amelyik abszolút nem a normakövetésre rendezkedett be, nagy az esélye, hogy a szimpla tiltás a várttal szögesen ellentétes reakciót is kiválthat. Hogy a kapitalizmus és a maradék demokratikus berendezkedés mennyire gyerekcipőben jár, az is mutatja, hogy az állami egészségügyi szervek és a civil szféra között alig van átjárás. Az pedig, hogy a dohánylobbi hogyan érvényesíti az erejét, és hogy mennyire ismeri fel a saját érdekeit egy társadalom - nos, ebben még nagyon nem tartunk ott, ahol például az angolok."
Hogy az eddiginél szigorúbb törvény önmagában elég-e, és ha nem, akkor milyen intézkedésekkel, programokkal, kampányokkal lehet az egészséges életmódot vonzóbbá tenni, arról hosszan lehetne vitatkozni. Az érintettek remélhetőleg fognak is, mint ahogy abban is csak reménykedni tudunk, hogy a magyar parlament, megcáfolva önmagát, képes lesz egy bátor, előremutató, az egész társadalom érdekét szolgáló, hazánkat az uniós normák irányába lökdöső intézkedést megszavazni, s hogy ahhoz is lesz elég ereje, kedve és kapacitása, hogy a későbbiekben be is tartassa. Mert a vonatkozó törvény értelmében most is minden vendéglátó-ipari egységben biztosítani kellene a nemdohányzók védelmét, ami jelenleg a legtöbb helyen úgy néz ki, hogy egy füstös terem sarkában két-három asztalon ott virít a dohányozni tilos tábla, amit sok helyen a vendég kérésére egy pillanat alatt hamutartóra cserélnek.
