Veszélyes, hormonkárosító biszfenol vegyületeket mutatott ki az alsóneműkben a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) nemzetközi együttműködésben végzett tesztje.
A szervezet uniós szinten szeretné elérni, hogy a fogyasztási cikkekbe ne kerülhessenek mérgező anyagok, ilyen a biszfenol vegyületcsalád is, amely az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok és gyanták összetevőiként használják, de adalékanyagként is alkalmazzák, például színtartósítóként a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben.
A TVE ezért egy akkreditált nemzetközi laboratóriumban tesztelt összesen 166-féle alsóneműt, ezekből valamivel több mint 100 könnyen elérhető és kapható Magyarországon, de a többi is az a szomszédos országokban. A tesztelt alsóneműk egyharmada (30 százalék), azaz minden harmadik bugyi tartalmazott biszfenolokat (BPA, BPS, BPF). Az összes minta 10 százaléka mutatott az emberi egészség védelmére meghatározott maximális mennyiséget bőven meghaladó biszfenol tartalmat, átlagosan 11 mg/kg biszfenolt (a maximális mennyiség 0,8 mg/kg). A legmagasabb biszfenol koncentráció egyetlen mintában 301 mg/kg volt – ami a termék súlyának 0,03%-a.
A nőknek szánt termékek 17 százaléka nagy mennyiségű biszfenolt tartalmazott. Ezek az alsóneműk túlnyomórészt szintetikus anyagból készültek. „Bár nők számára is kaphatók pamut termékek, a piackutatásunk szerint a női bugyik általában nagyobb része szintetikus anyagból készül. Ez nagyobb kockázatot jelent a biszfenolnak való kitettség szempontjából” – mondta Dénes Júlia, a TVE vegyész szakembere.
A biszfenol A-ról számos kutatás bizonyította, hogy már egész alacsony dózisban is felboríthatja a hormonrendszer működését, károsíthatja mind a női, mind a férfi termékenységet. A hormonrendszeren keresztül befolyásolhatja a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet, és olyan hormonális zavarokért felelős, mint a korai serdülés, az elhízás, emellett a fejlődő idegrendszerre is kockázatot jelent.
A biszfenolok kioldódása a műanyag edényekből, konyhai eszközökből, kulacsokból egyre inkább közismert. A biszfenol A-t (BPA) például már betiltották a nyugtákhoz használt hőpapírokban és a cumisüvegekben. „A tiltás miatt a gyártók egyre növekvő mennyiségben új vegyi anyagokkal, egyéb típusú biszfenolokkal váltják ki a BPA-t, amelyek hasonlóan kockázatosak lehetnek az egészségre. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy hormonkárosító hatásúak” – mondta Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere.
Világszerte a műszálas poliamid textilek 80 százaléka színtartósító kezelést kap, és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.
Egy EU-s tanulmány 2020-ban azt állapította meg, hogy a textilekből származó biszfenol A-nak való kitettség jóval alacsonyabb, mint az étrendből származó mennyiség, és elhanyagolható hatású az akkor érvényben lévő egészségügyi határértékhez képest. A ruhaneműkre egyelőre nem vonatkozik korlátozás a biszfenollal kapcsolatban, de tanulmányok bizonyítják, hogy a biszfenol a ruházatból az izzadságba beoldódik, és nem fér kétség a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségéhez sem.
A teszteredmények szerint a műszálas alsóneműk növelik a biszfenolnak való kitettség kockázatát. Érdekesség, hogy a gyártó vagy a vásárlás helye, illetve a szín nem számít: ismert márkák termékeiben is előfordulnak, de van olyan kínai üzletből származó termék, amiben viszont nem találtak. A származás tehát nem, csak az anyagösszetétel számít, és a magas pamuttartalmú termékek nagyobb valószínűséggel nem tartalmaznak biszfenolokat.
A teszteredmények részletes bemutatása, a pontos anyagtípusok, a lány-, fiú-, női és férfi alsóneműk eredményeinek ismertetése itt olvasható.
