Tudomány

Az elmúlt hónapokban gyógyíthatatlan betegségétől volt hangos a sajtó. Jelenleg jól érzi magát, ha minden jól megy, két hónap múlva nyolcvan­éves lesz. A tavaly Semmelweis-díjjal is elismert professzorral családtervezésről szóló nyilvános előadása előtt beszélgettünk.

A jövő energiatermelésének lehetnek a kulcsai a fúziós reaktorok, fejlesztésük egyelőre kísérleti fázisban van. Az európai kutatások alappillére nyáron lép üzembe Németországban, magyar részvétellel.

Nemrég Lovász László matematikus, az MTA elnöke vette védelmébe a bölcsészeket, akiket a kormány romkocsmákban merengő munkanélküliként képzel el, és akiknek a képzését a költségvetés ennek megfelelően támogatja. A múlt héten kerekasztal-beszélgetést is tartottak az Akadémián a bölcsészettudományok hasznáról – mi erről kérdeztük az ELTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóját, a Fideszhez közeli Professzorok Batthyány Körének tagját.

Amerikában egymilliárd dolláros piacot jósolnak nekik a következő tíz évben, ám a távolról irányított légi járművek, vagyis a drónok használatának szabályozása még igen kezdetleges. Olcsó játék gazdag gyerekeknek, vagy lehetőségek korlátlan tárháza?

Az indonéz repülőgép év végi tragédiája ismét rávilágított arra, mennyire kiszolgáltatott még mindig a légi közlekedés az elemek háborgásának.

Charles Darwin születésnapja, február 12. a tudományos gondolkodás napja 2000 óta. Az alábbiakban A fajok eredete szerzőjéről közölt 2009-es cikkünket olvashatják.

Az amerikai és a brit légierő 1944 áprilisától bombázta a fővárost. Noha a légitámadások célja a hadiipar megbénítása volt, senki nem érezhette biztonságban magát.

A szakértők úgy tartják, a világon évente körülbelül tíz nyelv hal ki – megannyi helyrehozhatatlan veszteség az egyetemes emberi kultúra számára. De hány nyelv halhatott ki az emberiség történetében, és milyen eszközei vannak a tudománynak a rekonstruálásukra? Meg lehet-e menteni egy kihaló nyelvet? És miért holt nyelv az, amit ma is használunk?

Nem csupán a közelgő ünnepek idején nélkülözhetetlen: csodás élelmi értékét és vélelmezett gyógyhatását egész évben élvezhetjük.

Eddig nem ment, pedig tudtam, hogy egyszer muszáj lesz. Hét év és a nemrégiben ismét felélénkülő eutanáziavita kellett hozzá, hogy szóba merjem hozni: mi az orvosok viszonya a halálhoz, és hogy ennek tisztázása nélkül miért nem lehetséges a gondolkodás a haldokló, szenvedő betegek kezeléséről vagy nem kezeléséről, eutanáziájáról.

A mélyszegénységből jött, évekig volt roma mentor, idén jelent meg legújabb, gendertémájú könyve, a magyar–angol nyelvű Amit a nő kíván. Nótár Ilona szerint a roma kultúra ismeretével sok konfliktus megelőzhető lenne az egészségügy területén.

Miért tart előrébb Románia a múlt feldolgozásában? Erről is kérdeztük Románia közelmúltjának Budapesten dolgozó, olasz kutatóját. Interjúnk a most megjelent Magyar Narancsban olvasható, ebből ajánlunk egy részletet.

A pia veszett drága, amikor boltban, pláne kocsmában vesszük. Sokan úgy vélik: jöjjön inkább egy kis hazai.