Az agy neme - A nők presztízse az akadémikus közéletben

  • Eörsi Sarolta
  • 2005. december 8.

Tudomány

2003-as adatok szerint Magyarországon a felsőoktatási alapképzésben részt vevő hallgatók több mint fele lány, míg az egyetemi tanárok között a nők aránya alig 3 százalék. Nahát! Vajon miért?

2003-as adatok szerint Magyarországon a felsőoktatási alapképzésben részt vevő hallgatók több mint fele lány, míg az egyetemi tanárok között a nők aránya alig 3 százalék. Nahát! Vajon miért?

Az oktatási tárca összefoglalja a nők és a férfiak közti esélyegyenlőség érdekében tervezett intézkedéseket és a szükséges jogszabály-módosításokat, s 2006 elején a kormány elé terjeszti azokat. Ezt egy, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH) közösen tartott sajtótájékoztatón jelentették be. Mint Magyar Bálint megjegyezte, azzal, hogy valaki felvételt nyert a felsőoktatásba, minden alapfeltételt telje-sített a tudományos karrierhez. Az tehát, hogy a Bachelor- vagy Masters-diploma (gy. k.: ezek szerezhetők a bolognai folyamat eredményeként főiskolai, illetve egyetemi diploma helyett) megszerzése után már sokkal kevesebb nő PhD-zik, és az akadémiai szamárlétra további fokain egyre csökken az arányuk, nem képességeiknek, hanem a már a bölcsőbe beáramló rejtett diszkriminációs mechanizmusoknak, majd az ebből adódó szakterületi szegregáció-nak tudható be. Vagyis okos, tehetséges és innovatív lángelmék százezrei esnek el a lehetőségtől, hogy érvényesülhessenek a tudományos életben - pusztán kromoszómáik összetételénél fogva.

Úgy tűnik, tizenöt évvel a rendszerváltás után érkezett el az ideje annak, hogy több civil szervezet - például a középiskoláso-kat és mentoraikat tömörítő Kutató Diákok Mozgalma - és közéleti személyiség is felszólaljon annak érdekében, hogy a humán tőke ne szenvedjen továbbra is ilyen csorbát.

Az Oktatási Minisztérium

ezért, az NKTH-val és néhány civil szervezettel összefogva, egy sor olyan intézkedést kíván foganatosítani, amelyek célja átgondolni az oktatás szerepét és felelősségét a nemek közötti egyenlőség aspektusából. Ilyen intézkedés lesz például a NAT - 2006 januárjában amúgy is esedékes - felülvizsgálata, vagy a tankönyv-jóváhagyási rendszer szabályozása. Vagyis, ha néhány héten belül megszületik a rendeletmódosítás, ezután csak akkor nyilvánítanak hivatalosan tankönyvvé egy tananyagot, ha az megfelel a fenti szemléletnek. A legtöbb, ilyen szempontból aggályos kiadvány éppen kisiskolásoknak szól: az "anyu-főz-apu-újságot-olvas" jellegű szemelvények mind az olvasókönyvekben, mind pedig az idegennyelv-könyvekben megtalálhatók. (Erről egyébként számos kutatás is készült, lásd még: Szakálla volt gender, Magyar Narancs, 2004. december 16.) Köztudomású persze, hogy az iskolai tananyagok csak kétdimenziós leképezései a valós társadalmi folyamatoknak: a rejtett diszkrimináció már a népmesékben és más gyerekkönyvekben is minduntalan felbukkan. Az iskola nemcsak a tananyag formájában szocializálja másképp a lányokat, mint a fiúkat, hanem a bánásmódban is: ha egy fiú jól teljesít, megdicsérik, mert "okos", ha viszont egy lány ér el kiváló eredményeket, ő "szorgalmas".

A célkitűzések között szerepel az is, hogy a gender studies hivatalos Master-képzéssé váljon. Habár ezt a tudományos paradigmát az ország több állami egyetemén is oktatják és kutatják, helyenként többé-kevésbé formális műhelyeket és kutatócsoportokat alkotva, önálló gender studies tanszék csak a nem állami fenntartású Central European Universityn működik Magyarországon. Pedig már évek óta napirenden van ilyen szakok akkreditációja (Közel a fősodorhoz, Magyar Narancs, 2004. július 1.), ami, mint Magyar Bálint elmondta, eddig azért nem következett be, mert a Magyar Akkreditációs Bizottság szerint valakinek egyetemi tanári fokozatot kellene szereznie az adott tárgyból a tanszékalapításhoz. Csak hát, mondta a miniszter, honnan szerezzen valaki gender studies professzori titulust, ha nincs Magyarországon ilyen képzés? És például politológiai tanszék hogyan alakulhatott akkor?

A szakterületi szegregáció

az egyik legjellemzőbb következménye és újratermelő ereje a rejtett megkülönböztetésnek: az például, hogy a fiúk jellemzően "jobbak" a reál tantárgyakból; hovatovább a természettudomány területein is lényegesen több férfi dolgozik. Ezt a jelenséget sokszor még pszichológusok is a férfi és a női agy berendezkedésének különbségeivel magyarázzák; hogy tudniillik a férfiaknak jobb a térlátása, könnyebben kaphatók az elvont gondolkodásra, míg a lányok, biológiai adottságaiknak köszönhetően, gyakorlatiasabbak, jellemzőbben vizuális gondolkodásúak és jobbak a verbális képességeik. "A női és a férfiagy között valóban vannak különbségek, de ezek irrelevánsak a tekintetben, hogy ki jobb matekból, főképp a társadalmi szerepleosztásokhoz képest" - mondja Sándor Klára, az SZDSZ ügyvivője, aki szegedi egyetemi oktatóként a nyelvi sztereotípiákat is kutatja. Az agyberendezkedésbeli eltérések jelentéktelen voltát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt években szignifikánsan nőtt a nők aránya a matematikusi és fizikusi pályán, mint ahogy egyes reálértelmiségi szakmák - például az állatorvosi - is "elnőiesedtek". Ezek

a tendenciák

szoros összefüggésben vannak a fenti szakmák munkaerő-piaci értékvesztésével. "Eleve azért kerül be több nő a matematika, fizika szakokra, mert azoknak alacsonyabb a presztízse, mint régen." Pedig nehéz elképzelni, hogy a munkaerő-piaci viszonyok átalakulása a nők agyberendezkedésének vagy génállományának átalakulását is maga után vonná. Sándor Klára elmondta, hogy a tényleges gazdasági presztízst biztosító szakmákban viszont továbbra is nagyon magas a férfiak aránya: ilyen például a sebészet vagy a nőgyógyászat, ahol 90 százalékban férfiak dolgoznak, holott a legtöbb nő szívesebben járna női nőgyógyászhoz. És ilyen a politikusi szakma is: a magyar Országgyűlésben 9 százalékos a nők aránya, s ebben a tekintetben az utolsó helyen állunk Európában.

A programcsomag a nők tudományos karrierjét is igyekezne segíteni a pozitív diszkrimináció jegyében. A jelenleg működő Nők a Tudományban operatív bizottság kibővítésével egy országos kiterjesztésű bizottságot is létrehoznak, amelynek feladata a folyamatos egyetemi monitoring és az - egyelőre vonakodó - MTA-val való együttműködés lesz. Hamarosan kormányhatározat születik a nők tudományos pályájának támogatásáról, ami azt a célt fogja szolgálni, hogy a nők több időt és energiát szánhassanak a karrierjükre. Mindez még nem biztosítja a nemek közötti egyenlő munkamegosztást a családon belül. Sándor Klára szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a tudományos élet férfi szereplői is kapnának támogatást annak érdekében, hogy minél több időt tölthessenek otthon (Svédországban a férfiaknak kötelező legalább hat hétig otthon maradniuk a gyerekekkel). De ez esetben nehéz lenne ellenőrizni, hogy ki az, akinek tényleg szüksége van erre a támogatásra, míg a nők esetében ez jóval könnyebb, hiszen Magyarországon ritka, hogy az apa teremtse meg a meleg családi otthont, valamint a biztos hátteret ahhoz, hogy az anya kibontakozhasson a hivatalában.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.