Az agy neme - A nők presztízse az akadémikus közéletben

  • Eörsi Sarolta
  • 2005. december 8.

Tudomány

2003-as adatok szerint Magyarországon a felsőoktatási alapképzésben részt vevő hallgatók több mint fele lány, míg az egyetemi tanárok között a nők aránya alig 3 százalék. Nahát! Vajon miért?

2003-as adatok szerint Magyarországon a felsőoktatási alapképzésben részt vevő hallgatók több mint fele lány, míg az egyetemi tanárok között a nők aránya alig 3 százalék. Nahát! Vajon miért?

Az oktatási tárca összefoglalja a nők és a férfiak közti esélyegyenlőség érdekében tervezett intézkedéseket és a szükséges jogszabály-módosításokat, s 2006 elején a kormány elé terjeszti azokat. Ezt egy, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH) közösen tartott sajtótájékoztatón jelentették be. Mint Magyar Bálint megjegyezte, azzal, hogy valaki felvételt nyert a felsőoktatásba, minden alapfeltételt telje-sített a tudományos karrierhez. Az tehát, hogy a Bachelor- vagy Masters-diploma (gy. k.: ezek szerezhetők a bolognai folyamat eredményeként főiskolai, illetve egyetemi diploma helyett) megszerzése után már sokkal kevesebb nő PhD-zik, és az akadémiai szamárlétra további fokain egyre csökken az arányuk, nem képességeiknek, hanem a már a bölcsőbe beáramló rejtett diszkriminációs mechanizmusoknak, majd az ebből adódó szakterületi szegregáció-nak tudható be. Vagyis okos, tehetséges és innovatív lángelmék százezrei esnek el a lehetőségtől, hogy érvényesülhessenek a tudományos életben - pusztán kromoszómáik összetételénél fogva.

Úgy tűnik, tizenöt évvel a rendszerváltás után érkezett el az ideje annak, hogy több civil szervezet - például a középiskoláso-kat és mentoraikat tömörítő Kutató Diákok Mozgalma - és közéleti személyiség is felszólaljon annak érdekében, hogy a humán tőke ne szenvedjen továbbra is ilyen csorbát.

Az Oktatási Minisztérium

ezért, az NKTH-val és néhány civil szervezettel összefogva, egy sor olyan intézkedést kíván foganatosítani, amelyek célja átgondolni az oktatás szerepét és felelősségét a nemek közötti egyenlőség aspektusából. Ilyen intézkedés lesz például a NAT - 2006 januárjában amúgy is esedékes - felülvizsgálata, vagy a tankönyv-jóváhagyási rendszer szabályozása. Vagyis, ha néhány héten belül megszületik a rendeletmódosítás, ezután csak akkor nyilvánítanak hivatalosan tankönyvvé egy tananyagot, ha az megfelel a fenti szemléletnek. A legtöbb, ilyen szempontból aggályos kiadvány éppen kisiskolásoknak szól: az "anyu-főz-apu-újságot-olvas" jellegű szemelvények mind az olvasókönyvekben, mind pedig az idegennyelv-könyvekben megtalálhatók. (Erről egyébként számos kutatás is készült, lásd még: Szakálla volt gender, Magyar Narancs, 2004. december 16.) Köztudomású persze, hogy az iskolai tananyagok csak kétdimenziós leképezései a valós társadalmi folyamatoknak: a rejtett diszkrimináció már a népmesékben és más gyerekkönyvekben is minduntalan felbukkan. Az iskola nemcsak a tananyag formájában szocializálja másképp a lányokat, mint a fiúkat, hanem a bánásmódban is: ha egy fiú jól teljesít, megdicsérik, mert "okos", ha viszont egy lány ér el kiváló eredményeket, ő "szorgalmas".

A célkitűzések között szerepel az is, hogy a gender studies hivatalos Master-képzéssé váljon. Habár ezt a tudományos paradigmát az ország több állami egyetemén is oktatják és kutatják, helyenként többé-kevésbé formális műhelyeket és kutatócsoportokat alkotva, önálló gender studies tanszék csak a nem állami fenntartású Central European Universityn működik Magyarországon. Pedig már évek óta napirenden van ilyen szakok akkreditációja (Közel a fősodorhoz, Magyar Narancs, 2004. július 1.), ami, mint Magyar Bálint elmondta, eddig azért nem következett be, mert a Magyar Akkreditációs Bizottság szerint valakinek egyetemi tanári fokozatot kellene szereznie az adott tárgyból a tanszékalapításhoz. Csak hát, mondta a miniszter, honnan szerezzen valaki gender studies professzori titulust, ha nincs Magyarországon ilyen képzés? És például politológiai tanszék hogyan alakulhatott akkor?

A szakterületi szegregáció

az egyik legjellemzőbb következménye és újratermelő ereje a rejtett megkülönböztetésnek: az például, hogy a fiúk jellemzően "jobbak" a reál tantárgyakból; hovatovább a természettudomány területein is lényegesen több férfi dolgozik. Ezt a jelenséget sokszor még pszichológusok is a férfi és a női agy berendezkedésének különbségeivel magyarázzák; hogy tudniillik a férfiaknak jobb a térlátása, könnyebben kaphatók az elvont gondolkodásra, míg a lányok, biológiai adottságaiknak köszönhetően, gyakorlatiasabbak, jellemzőbben vizuális gondolkodásúak és jobbak a verbális képességeik. "A női és a férfiagy között valóban vannak különbségek, de ezek irrelevánsak a tekintetben, hogy ki jobb matekból, főképp a társadalmi szerepleosztásokhoz képest" - mondja Sándor Klára, az SZDSZ ügyvivője, aki szegedi egyetemi oktatóként a nyelvi sztereotípiákat is kutatja. Az agyberendezkedésbeli eltérések jelentéktelen voltát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt években szignifikánsan nőtt a nők aránya a matematikusi és fizikusi pályán, mint ahogy egyes reálértelmiségi szakmák - például az állatorvosi - is "elnőiesedtek". Ezek

a tendenciák

szoros összefüggésben vannak a fenti szakmák munkaerő-piaci értékvesztésével. "Eleve azért kerül be több nő a matematika, fizika szakokra, mert azoknak alacsonyabb a presztízse, mint régen." Pedig nehéz elképzelni, hogy a munkaerő-piaci viszonyok átalakulása a nők agyberendezkedésének vagy génállományának átalakulását is maga után vonná. Sándor Klára elmondta, hogy a tényleges gazdasági presztízst biztosító szakmákban viszont továbbra is nagyon magas a férfiak aránya: ilyen például a sebészet vagy a nőgyógyászat, ahol 90 százalékban férfiak dolgoznak, holott a legtöbb nő szívesebben járna női nőgyógyászhoz. És ilyen a politikusi szakma is: a magyar Országgyűlésben 9 százalékos a nők aránya, s ebben a tekintetben az utolsó helyen állunk Európában.

A programcsomag a nők tudományos karrierjét is igyekezne segíteni a pozitív diszkrimináció jegyében. A jelenleg működő Nők a Tudományban operatív bizottság kibővítésével egy országos kiterjesztésű bizottságot is létrehoznak, amelynek feladata a folyamatos egyetemi monitoring és az - egyelőre vonakodó - MTA-val való együttműködés lesz. Hamarosan kormányhatározat születik a nők tudományos pályájának támogatásáról, ami azt a célt fogja szolgálni, hogy a nők több időt és energiát szánhassanak a karrierjükre. Mindez még nem biztosítja a nemek közötti egyenlő munkamegosztást a családon belül. Sándor Klára szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a tudományos élet férfi szereplői is kapnának támogatást annak érdekében, hogy minél több időt tölthessenek otthon (Svédországban a férfiaknak kötelező legalább hat hétig otthon maradniuk a gyerekekkel). De ez esetben nehéz lenne ellenőrizni, hogy ki az, akinek tényleg szüksége van erre a támogatásra, míg a nők esetében ez jóval könnyebb, hiszen Magyarországon ritka, hogy az apa teremtse meg a meleg családi otthont, valamint a biztos hátteret ahhoz, hogy az anya kibontakozhasson a hivatalában.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."