Baszjad izüt! – szenzációt jelentett be a Magyarságkutató

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 17.

Tudomány

Egy magyar nyelvemlék 400 évvel régebbi, mint a Halotti beszéd: egy avar kori tűtartó felirata – az intézet szerint. Igen, a b.szásról van szó, de nem olyan értelemben.

Egy VII. századból származó avar tűtartón magyar felirat olvasható, mégpedig az, hogy Baszjad Izüt!, erről tartott előadást a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatócsoportjának igazgatója, Fehér Bence az Ősi írásaink című konferencián – számol be a Telex

Az igazgató interjút is adott erről. Azt állítja, hogy az ismert magyar nyelvemlékhez, a Halotti beszédhez („isȧ, por ës homou vogymuk”) képest a négyszáz évvel korábbról származó, 1934-ben megtalált tárgy felirata a ma ismert legrégebbi magyar nyelvű szöveg. Az áll a tűtartón, Baszjad Izüt, illetve Tű, győzd le Üngürt. Az ige valóban a baszni, de ez esetben nem káromkodásra kell gondolni, mert az ótörök eredetű szó eredeti jelentése 'nyomni', de 'győzni' értelemben is használhatták. Üngür egy démon neve lehet, a felirat tehát egy démonűző szöveg.

Fehér Bence az említett interjúban azt is mondja, hogy a magyar tudományos életben tapasztalható ellenérzésnek az avar kori nyelvemlélek kutatásával kapcsolatban „sajnos leginkább egyszerű személyes, emberi okai vannak. Eddigi elméleteink, szakkönyveink, enciklopédiáink fejezeteit alighanem újjá kell írni majd az új leletek fényében. Ki örülne neki, ha át kell írnia azt, amin esetleg már húsz, harminc éve dolgozott? Ezért aztán néha éppen a legtekintélyesebb kutatók mindenáron ragaszkodnak ahhoz, hogy az eddigi elméleteket kell érvényben tartani”.

A Telex arra hívja fel a figyelmet, hogy más kutatók szerint azon az avar kori rovásemléken más áll, mások még abban is bizonytalanok, milyen nyelven van írva az a szöveg, illetve nagyon kevés a korai magyar és az avar rovásfelirat, így azt sem könnyű eldönteni, hogy egy-egy vonás egy tárgyon írás vagy dísz, így Fehér Bence állítása egy a hipotézisek sorában. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.