Boldog Darwin-napot mindenkinek!

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Tudomány

Február 12-e Charles Darwin születésnapja, és világszerte a tudományos gondolkodás ünnepe.

Az első hivatalos ünnep a tudós 100. születésnapján volt, s azóta hol rendszeresen, hol nem, de valamilyen formában mindig megemlékezett a tudományos közeg e jeles napról. Aztán körülbelül a 90-es években vált hivatalossá, hogy ezen a napon a tudományos gondolkodást ünnepeljük.

(Néhány észak-amerikai államban ugyan összekötik a napot Lincoln ünnepével, hiszen Abraham Lincoln is 1809. febr. 12-én született. Micsoda nap!)

Darwinról igazán nem lehet azt mondani, hogy messze esett az alma a fájától, apja ugyanis Robert Waring Darwin (1766–1848) köztiszteletben álló orvos volt, apai nagyapja, Erasmus Darwin (1731–1802) pedig tekintélyes szabadgondolkodó orvos és költő. Charles 1809-ben Shrewsbury-ben született. Az Edinburgh-i Egyetemen tanult; nem orvosnak, mert az nem érdekelte, meg állítólag nem nagyon szerette a kor orvosi viszonyaiat (értsük ezalatt a kínzásnak is mondható érzéstelenítés nélküli műtéteket). Így aztán Cambridge-i Egyetemre került teológiát tanulni, és itt kötelezte el magát – nem a vallástudomány, hanem a természettudományok mellett. Tanulmányai után 5 évet a Beagle nevű háromárbocos kutatóhajó fedélzetén töltött: a világkörüli útra induló hajó tudósaként (főként geológusaként) leginkább Dél-Amerika természetrajzának felfedezésével töltötte idejét.

Az evolúciós elméletét már Londonban letelepedve doglozta ki, A fajok eredete 1859-ben jelent meg. Az ebben taglalt eszmék gyorsan utat törtek maguknak, 1873-ban pedig magyarul is kiadták.

Darwin születésnapját tudományos programokkal, estekkel ünneplik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.