Boldog Darwin-napot mindenkinek!

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Tudomány

Február 12-e Charles Darwin születésnapja, és világszerte a tudományos gondolkodás ünnepe.

Az első hivatalos ünnep a tudós 100. születésnapján volt, s azóta hol rendszeresen, hol nem, de valamilyen formában mindig megemlékezett a tudományos közeg e jeles napról. Aztán körülbelül a 90-es években vált hivatalossá, hogy ezen a napon a tudományos gondolkodást ünnepeljük.

(Néhány észak-amerikai államban ugyan összekötik a napot Lincoln ünnepével, hiszen Abraham Lincoln is 1809. febr. 12-én született. Micsoda nap!)

Darwinról igazán nem lehet azt mondani, hogy messze esett az alma a fájától, apja ugyanis Robert Waring Darwin (1766–1848) köztiszteletben álló orvos volt, apai nagyapja, Erasmus Darwin (1731–1802) pedig tekintélyes szabadgondolkodó orvos és költő. Charles 1809-ben Shrewsbury-ben született. Az Edinburgh-i Egyetemen tanult; nem orvosnak, mert az nem érdekelte, meg állítólag nem nagyon szerette a kor orvosi viszonyaiat (értsük ezalatt a kínzásnak is mondható érzéstelenítés nélküli műtéteket). Így aztán Cambridge-i Egyetemre került teológiát tanulni, és itt kötelezte el magát – nem a vallástudomány, hanem a természettudományok mellett. Tanulmányai után 5 évet a Beagle nevű háromárbocos kutatóhajó fedélzetén töltött: a világkörüli útra induló hajó tudósaként (főként geológusaként) leginkább Dél-Amerika természetrajzának felfedezésével töltötte idejét.

Az evolúciós elméletét már Londonban letelepedve doglozta ki, A fajok eredete 1859-ben jelent meg. Az ebben taglalt eszmék gyorsan utat törtek maguknak, 1873-ban pedig magyarul is kiadták.

Darwin születésnapját tudományos programokkal, estekkel ünneplik.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.