Boldog Darwin-napot mindenkinek!

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Tudomány

Február 12-e Charles Darwin születésnapja, és világszerte a tudományos gondolkodás ünnepe.

Az első hivatalos ünnep a tudós 100. születésnapján volt, s azóta hol rendszeresen, hol nem, de valamilyen formában mindig megemlékezett a tudományos közeg e jeles napról. Aztán körülbelül a 90-es években vált hivatalossá, hogy ezen a napon a tudományos gondolkodást ünnepeljük.

(Néhány észak-amerikai államban ugyan összekötik a napot Lincoln ünnepével, hiszen Abraham Lincoln is 1809. febr. 12-én született. Micsoda nap!)

Darwinról igazán nem lehet azt mondani, hogy messze esett az alma a fájától, apja ugyanis Robert Waring Darwin (1766–1848) köztiszteletben álló orvos volt, apai nagyapja, Erasmus Darwin (1731–1802) pedig tekintélyes szabadgondolkodó orvos és költő. Charles 1809-ben Shrewsbury-ben született. Az Edinburgh-i Egyetemen tanult; nem orvosnak, mert az nem érdekelte, meg állítólag nem nagyon szerette a kor orvosi viszonyaiat (értsük ezalatt a kínzásnak is mondható érzéstelenítés nélküli műtéteket). Így aztán Cambridge-i Egyetemre került teológiát tanulni, és itt kötelezte el magát – nem a vallástudomány, hanem a természettudományok mellett. Tanulmányai után 5 évet a Beagle nevű háromárbocos kutatóhajó fedélzetén töltött: a világkörüli útra induló hajó tudósaként (főként geológusaként) leginkább Dél-Amerika természetrajzának felfedezésével töltötte idejét.

Az evolúciós elméletét már Londonban letelepedve doglozta ki, A fajok eredete 1859-ben jelent meg. Az ebben taglalt eszmék gyorsan utat törtek maguknak, 1873-ban pedig magyarul is kiadták.

Darwin születésnapját tudományos programokkal, estekkel ünneplik.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.