Az éghajlat nem determinál, csak hajlamosít, ezért ha februárban nálunk lenne a nyár, akkor a brazil szambaiskolások vonulnának fel busómaszkban, báránybőrben, Hernádi Gyula és Gyurkovics Tibor pedig pávatollban, nekik mindegy, csak szerepelhessenek.

A visszataszító külsejű, pofaszakállas zsűritagok szerepeltetésének hagyományát Réz András 1992-es fellépése alapozta meg, ekkor tartották az első Budapesti Farsangot. 1991-ben is tartottak volna, de akkor az Öböl-háború miatt (!) elmaradt, a délszláv háború viszont csak ´92 áprilisában kezdődött. Akkor 121 jelmezes vonult fel, ami a tömeghatásra épülő produkciók miatt több mint 300 beöltözőt jelentett. Az első helyezett egy szakközépiskola csapata lett vesszőfonatú trójai lovukkal (50 ezer Ft + Csemege-kosár). Ugyanez a stáb nyert ´93-ban is, akkor viking hajót fontak, ami annyira látványos volt, hogy a résztvevők még idén is emlegették. Az 1993-as évet a vikingeken kívül a sarki eredetű légtömegek és a havas eső is emlékezetessé tette. Bár a Budapesti Farsang egyáltalán nem nagycsaládos alapon működik, az emelt létszám bizonyos látványosabb produkciókhoz elengedhetetlen. Az indusztriális vonulat jelentős magyar hagyományokat tudhat maga mögött: a "Kisföldalatti" és a tavalyi "Lágymányosi híd" után ismét szerepelt nagy beton: az M 5-ös autópálya naturalista ábrázolása, míg a pszichedelikus kategória ásza a kivilágított Lánchíd. Az "Orczy-kerti indiánok" statisztálhattak volna a Farkasokkal táncolóban is, őket fotózták a legtöbbet, egyébként a legtöbben idén is fotósnak és operatőrnek öltöztek be. Nagycsaládos alkotók megjelenítettek tengeri élővilágot, tavaszváró földigilisztákat, akasztott embert hóhérral; a szellemeknek szánt, egy az egyben Ku-Klux-Klan-benyomást keltő csoport hajszállal maradt le a tolerancia-díjról.

Az idei győztes is egy nagycsalád lett, a díjazott "Millenniumi születésnapi torta" résztvevői még a Városháza fogadásán is sírtak, mert a 100 ezer forintos fődíjból most három hónapig megélnek.

- w -