FÁJLCSERE Az Európai Bíróság állásfoglalása szerint a lemezkiadók és a filmstúdiók, illetve az őket képviselő szervezetek nem követelhetik az internetszolgáltatóktól az illegális fájlcserével gyanúsított előfizetők adatainak kiadását.
HARRY POTTER Három nappal a megjelenés előtt felkerült a fájlcserélő hálózatokra a hetedik és egyben befejező Harry Potter-regény, a Deathly Hallows amerikai verziója. A könyvoldalait egyenként fotózták le, valószínűleg még a nyomdában.
KINCSVADÁSZ Egy brit kutató azt állítja, hogy Korzika partjainál megtalálta Rommel elsüllyedt kincseinek pontos lelőhelyét. A bejelentésre pár héttel azután került sor, hogy a Földközi-tengeren német búvárok illegálisan vadásztak a szállítmányra.
ZSAROLÓVÍRUS Új vírusfajta tűnt fel az interneten: titkosítja a megfertőzött gépen levő fájlokat, amikhez így a felhasználó nem férhet hozzá, csak több száz dolláros váltságdíj megfizetése ellenében. A legújabb zsarolóvírusok a titkosítás mellett a számítógépen tárolt jelszavakat és hitelkártyainformációkat is ellopják.
MÛKÉZ Rövidesen kapható lesz az első olyan műkéz, aminek pontosan úgy mozognak az ujjai, mint az emberi végtagon. Az iraki háborúban végtagok nélkül maradt amerikai katonákon tesztelt szerkezetet gondolataival és izmaival irányítja a páciens.
JÁTÉKIDÕ A kínai kormány elrendelte, hogy csak a rászokás elleni szoftverrel ellátott számítógépjátékok maradhatnak a kínai játékpiacon: aki öt óránál többet játszik egy szoftverrel, azt a rendszer letiltja. A hatóságok adatai szerint Kínában a fiatalkorúak 13 százaléka számítógépfüggő.
KIBERSZEX Egy lelkisegély-szolgálatot vezető kínai orvos szerint a kínai leányanyák fele az internet közvetítésével esik teherbe: az elmúlt két évben beérkezett hívások 46 százalékát olyan leányanyáktól kapták, akik gyermekük apját a neten ismerték meg.
Növekszik a halálzóna Idén minden eddiginél nagyobb lehet a Mexikói-öböl oxigénben szegény "halálzónája" - adta hírül az Index a BBC nyomán. A halálzónák területén a víz oxigénben szegény, ezért a tengeri élőlények többsége nem tud megélni benne. A jelenség hátterében a folyók vizével a tengerbe ömlő szerves szennyező anyagok (elsősorban különféle trágyák) állnak. Ezek az algák elszaporodását eredményezik, amelyek elnyelik az oxigént. Sokan ezt a jelenséget teszik felelőssé a part menti cápatámadásokért, mivel az állatoknak el kell hagyniuk az érintett területeket. A jelenlegi körülmények között a halálzóna kiterjedése elérheti akár a 22 ezer négyzetkilométert is, ami majdnem a duplája az 1990 óta mért átlagnak. A Mississippin keresztül a Mexikói-öbölbe ömlő szerves szennyező anyagok mennyisége az elmúlt ötven évben megháromszorozódott. A folyamat nem egyedülálló: az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az intenzív mezőgazdasági termelés terjedésével a halálzónák egyre megszokottabbak lesznek, az oxigénhiányos területek száma 1960 óta minden évtizedben megduplázódott.
Tudományos konszenzus a klímaváltozásról Politikusok és újságírók gyakran hivatkoznak arra, hogy még tudományos berkekben sincs konszenzus arról, hogy az emberiség okozza a klímaváltozást, ám ez az állítás nem igaz. A Science című tudományos folyóiratban 2004-ben megjelent elemzés szerint az 1993 és 2003 között független tudományos folyóiratokban a klímaváltozásról megjelent tanulmányok egyike sem vonja kétségbe, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése okozza a globális felmelegedést, és hogy a folyamat antropogén, vagyis hogy az emberi tevékenység okozza az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését. A tanulmányok 75 százaléka explicit módon kinyilvánítja ezt a következtetést, 25 százalékuk nem foglal állást ebben a kérdésben, és a közel ezer tanulmány között egyetlen olyat sem találtak, amely a hipotézis ellen érvelne. Még a régmúlt idők spontán klímaváltozásait vizsgáló tanulmányok sem állítják, hogy a jelenlegi folyamat természetesnek mondható, és az emberiség közreműködése nélkül is bekövetkezett volna. A tudományos konszenzust világosan kifejezik az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) jelentései is: az idén közzétett legfrissebb verzió borúlátóbb, mint a korábbiak, a jelentés egyértelműen az emberi tevékenységet teszi felelőssé az elmúlt ötven évben zajló felmelegedésért. A tudósok többek között az olajipar által is szponzorált PR-ügynökségeknek és lobbiszervezeteknek tulajdonítják, hogy a tudományos konszenzus tényét a nyilvánosságban folyamatosan vitatják, annak ellenére, hogy az évek óta egyhangúnak mondható.
Fenyőerdők a Marson Fenyőerdőket telepítene a NASA a Marsra - adta hírül az Index a Reuters nyomán. A NASA specialistái mexikói egyetemek kutatóinak segítségével megkezdték az első földi teszteket a Mars fenyőerdőkkel való betelepítéséhez. A Pico de Orizaba vulkán oldalában, 4200 méteres magasságban szimulálják a marsi körülményeket földi fák számára, és próbálják kideríteni, mivel lehet elérni, hogy azok nagy magasságban, ritka levegőben és alacsony nyomás mellett is nőjenek és fotoszintetizáljanak. A NASA tervei szerint 10-15 éven belül indulna az első ember a Marsra, és ötven év múlva kezdenék a terraformálást a hőmérséklet mesterséges növelésével. Ezt üvegházhatást előidéző gázok (metán, illetve dinitrogén-oxid) légkörbe juttatásával tervezik elérni, ami a bolygó jelenlegi mínusz 55 Celsius-fokos átlagos felszíni hőmérsékletét plusz 5 fokra emelné. Ezáltal a Mars felszínén található jég egy része elolvadna, és tengerek jönnének létre, ami a földi élet meghonosításához elengedhetetlenül szükséges. A második lépés a légkör oxigénnel való feltöltése lesz, ehhez szükségesek a Pico de Orizabán tesztelt fenyők. A fák a marsi légkörben található szén-dioxidot oxigénné alakítják. A projekt vezetője szerint bő száz év múlva erdők boríthatják be a vörös bolygót, ami az emberi életre is alkalmassá teheti a Marsot.
Háború lehet az Arktiszért Akár katonai konfliktushoz is vezethet az Északi-sarkvidék olvadása amerikai katonai szakértők szerint. Az északi-sarkvidéki térségek mélyén rejlik a Föld gáz- és olajtartalékainak mintegy negyede, amely a jég olvadásával egyre könnyebben hozzáférhetővé válik. A múltban már ennél kisebb olajlelőhelyért is indult háború. Timothy McGee amerikai ellentengernagy, a haditengerészet meteorológiai és oceanográfiai szakértője az Északi-sarkvidék egyelőre feltáratlan területét a 100 évvel ezelőtti Közép-Kelethez hasonlította, amikor a nyugati országok elkezdtek versengeni az ott felfedezett ásványkincsekért. A sarki jégréteg olvadása azonban pozitív következményekkel is járhat: az Egyesült Államok és Oroszország például minden idők legnagyobb vasúti projektjét tervezi, már folynak az egyeztetések egy, a Bering-szoros alatt húzódó 110 kilométeres alagút megépítéséről.
