cyberhírek

  • .
  • 2009. április 23.

Tudomány

Processzorfűtés Egy londoni szerverpark beruházói újrahasznosítanák a processzorok által termelt hőt: a dokknegyed lakásait és irodáit fűtenék vele. A 180 millió dolláros beruházás hulladékhője 9 megawattnak ígérkezik.
Svájcban úszómedencét fűt egy adatközpont, egy amerikai egyetemen pedig a botanikus kertet tartják melegen ezzel a módszerrel.

Jogdíjas pendrive Drágulnak az üres adathordozók, így például az USB-portra csatlakoztatható pendrive-ok, illetve azok a mobiltelefonok, amelyekben a memória mérete meghaladja a 64 megabájtot. Ezentúl ugyanis az Artisjus hologramos címkéjével kell ellátni ezeket az eszközöket is.

Õsbaktériumok Évmilliókat túlélő ősi ökoszisztémát fedeztek fel az Antarktisz jege alatt egy hideg, sós tóban, ahová nem jut el sem a fény, sem az oxigén. Az itt élő baktériumok hideg, sós vízben szaporodnak, kén- és vasvegyületeken élnek.

Holdkertészet A Holdon termesztene zöldséget egy amerikai magáncég, amely miniatűr melegházat juttatna az égitestre. A Lunar Oasis tesztjei 2012-ben kezdődnek, a projekt részt vesz a Google Lunar X Prize pályázatán, amely 20 millió dollárt ígér annak, akinek elsőként sikerül egy robotot a Holdra juttatni.

Személyes adatok Fillérekért cserélnek gazdát az internetes feketegazdaságban a személyes adatok, egy csapolható bankszámla hozzáféréséhez már 200 ezer forintért hozzá lehet jutni - áll egy informatikai biztonsági cég éves jelentésében. A jelentés szerint a számítógép-vírusok 90 százaléka bizalmas információt próbál meg ellopni.

YouTube A Google bejelentette, hogy neves filmstúdiókkal kötött megállapodása értelmében a YouTube videomegosztón jogvédett filmek és sorozatok is elérhetők lesznek. Ez a kínálat azonban egyelőre kizárólag az egyesült államokbeli felhasználók számára hozzáférhető.

Börtön a Pirate Bay üzemeltetőinek Fejenként egy év börtönre és mintegy 800 millió forintos pénzbüntetésre ítélte első fokon egy svéd bíróság a világ legnépszerűbb fájlcserélő oldala, a Pirate Bay üzemeltetőit. A vádlottak fellebbezni fognak, így az ügy még évekig húzódhat. A becslések szerint 22 milliós felhasználói táborral rendelkező torrentoldal működtetőit a nagy filmstúdiókat és lemezkiadókat képviselő iparági szervezetek perelték be, mert a fájlcsereoldal rengeteg jogvédett filmhez, zenéhez és szoftverhez kínált letöltési lehetőséget. A bíróság harminchárom rendbeli szerzőijog-sértésben találta bűnösnek őket, annak ellenére, hogy a torrentoldalak nem tárolnak jogvédett tartalmakat, csak a fájlcserélő-felhasználókat kötik össze. A Pirate Bay alapítói az elsőfokú ítéletet a média számára rendezett színjátéknak minősítették, jogi képviselőik szerint még nincs vége az ügynek. A jogtulajdonosok eredetileg hárommilliárd forintnak megfelelő kártérítést követeltek, a stockholmi bíróság az ügyben meghallgatta a Warner Brothers Entertainment, az MGM Pictures, a Columbia Pictures Industries, a Twentieth Century Fox Film, a Sony BMG, a Universal és az EMI képviselőit is. A Pirate Bay ügye 2006 májusában kezdődött, amikor egy razzia keretében a svéd rendőrség lefoglalta a fájlcsereközpont szervereit. Az egyik szervert azóta egy svéd múzeum vásárolta meg, az emberek életére jelentős hatást gyakoroló találmányokról szóló kiállításra.

Katasztrofális tengerszint-emelkedés Mexikói és német kutatók szerint akár Sanghaj, Kalkutta, New Orleans, Miami vagy Dakka is eltűnhet a világtérképekről, függetlenül attól, hogy csökken-e az emberiség szén-dioxid-kibocsátása. A drasztikus vízszintemelkedés ugyanis normális két jégkorszak között, a legutóbbi két jégkorszak közötti időszakban melegebb volt a Föld, mint ma, és akkor 6 méterrel volt magasabb a tengerek szintje a mainál. Ilyen mértékű vízszintemelkedést a jégsapkák elolvadása okozhat, márpedig most a felmelegedés következtében lavinaszerű olvadási folyamat indult be az Antarktisz és Grönland több kilométer vastag jégtakaróján, és ez akár 13 méterrel is megemelheti a világtengerek vízszintjét.

Rekordfogás Budapesten A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) rekordfogásról beszél, miután 43 szerveren becslések szerint mintegy 200-250 terabyte jogvédett tartalmat foglalt le egy múlt heti újlipótvárosi warezrazzián. A warezszerverek egy részét dupla padlóba rejtve találták meg egy kéretlen reklámlevelek küldéséről elhíresült internetszolgáltató szerverszobájában, hat személy előzetes letartóztatásba került, a warezbanda vezetője külföldre menekült. A hatóság szerint a gyanúsítottak 2006 augusztusától több gazdasági társaság nevében eljárva legális szerverhoszting szolgáltatással leplezték több száz smswarez, smsweb és torrentoldal működtetését, melyek emelt díjas sms-ek ellenében jogvédett tartalmak letöltését tették lehetővé, illetve ezeket az illegális szolgáltatásokat kéretlen reklámlevelekben hirdették. Az NNI szerint a világon ez idáig egy időben lefoglalt legnagyobb mennyiségű illegális tartalom 65 terabyte volt, tehát feltehetően rekordot döntöttek. Az ügyben szereplő gazdasági társaságok visszatérő vendégek voltak a spammerek leleplezésére szakosodott magyar Spamwiki szégyenfalán.

Az adatvédelmi biztos szigorítana Büntethetővé tenné az e-mail címekkel való kereskedelmet az adatvédelmi ombudsman. Számos panasz érkezett hozzá az adatbázisokat értékesítő ajánlattételek miatt, emiatt Jóri András a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezte. Több panaszos sérelmezte beadványában, hogy internetes postafiókjában olyan kéretlen üzenetekre, spamekre bukkant, amelyekben e-mail címeket, elérhetőségeket, személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat kínálnak megvételre a küldők. Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy már maga a megkeresés, a tulajdonképpeni ajánlattétel is többnyire jogsértő módon történik. A hatályos törvények szerint direktmarketing-célú elektronikus üzenet csak a címzett előzetes hozzájárulásával küldhető. Emellett a megvételre felajánlott adatbázisok általában több száz személy nevét, elérhetőségét és egyéb személyes adatait tartalmazzák, amelyek többnyire jogszerűtlen forrásból származnak, illetve ilyen célú felhasználásuk jogellenes az érintettek hozzájárulásának hiányában. A személyes adatokkal való kereskedelem súlyosan sérti nemcsak a személyes adatok védelméhez való jogot, hanem beavatkozást jelent az egyének magánéletébe - véli az ombudsman.

Figyelmébe ajánljuk