H1N1 A mexikói hatóságok szerdán arról számoltak be, hogy szakértők megerősítették a H1N1-influenzavírus első mutációját egy kislányban, aki túlélte a fertőzést. Az eset a sertésinfluenza-vírus első megerősített mutációja a világon, bár ezenkívül 423 további gyanús esetről is tudnak.
REZISZTENCIA Egy új kutatás az eddigieknél is jobban alátámasztja, hogy miért érdemes végigszednünk az antibiotikumokat: kiderült, hogy a baktériumok halálos adagjánál kevesebb gyógyszer közvetlenül is elősegíti az ellenálló törzsek megjelenését.
PROTODiN" A Nature legújabb számában bemutatott 243 millió éves protodinoszaurusz teljesen felborítja a dinoszauruszok eredetével kapcsolatos elképzeléseket. A paleontológusok által rekonstruált őslények négy lábon jártak, és valószínűleg növényekkel táplálkoztak, vagy a növényeket és a húst kombinálták, ami ellentétes az eddigi feltételezésekkel.
VÖRÖS CSILLAG Kim Dzsong Il utasítására elkészült az észak-koreai Vörös Csillag operációs rendszer. A futtatáshoz legalább egy 800 MHz-es Pentium III processzor kell, minimum 256 megabájt memóriával, ám a program furcsamód három gigabájt tárhelyet igényel. Linux-alapú, de úgy néz ki, mintha Windows lenne, és átszámítva 5 dollárba kerül.
JEGESMEDVE A szakemberek már régóta sejtik, hogy a jegesmedve (Ursus maritimus) evolúciós értelemben fiatal faj. A meglehetősen kevés jegesmedve-ősmaradvány miatt - hiszen a jégtáblákon élő jegesmedvék tetemei rendszerint lesüllyednek a tenger fenekére - azonban eddig hiányzott erre a bizonyíték. Hat éve egy izlandi geológus a Spitzbergákon egy jó állapotú, nagyjából 110-130 ezer éves jegesmedve-állkapcsot talált: ezt a fosszíliát vette most tüzetes vizsgálat alá egy amerikai és norvég kutatókból álló csoport. A kutatók lyukat fúrtak a csontba és a koponyában talált szemfogba, és az így nyert mintából meghatározták az ősi jegesmedve mitokondriális DNS-ének szerkezetét, ami már önmagában is bravúr, mert ilyen régi emlősősmaradványból még sosem sikerült elemezhető DNS-t izolálni. A mintákat összehasonlították a jegesmedvék legközelebbi rokonainak tartott, az Alaszka környéki szigetekről származó barnamedvék mitokondriális DNS-ével, s a vizsgálatok megerősítették a korábbi feltételezést: a jegesmedvék a pleisztocénben, nagyjából 150 ezer éve váltak el a barnamedvéktől. Az elemzésekből az is kiderült, hogy a jegesmedvék rendkívül gyorsan alkalmazkodtak a változó körülményekhez, és a múltban már túléltek egy, a mainál erőteljesebb fölmelegedési szakaszt is.
FÁRA" A Nílus menti birodalom egyik leghíresebb uralkodója, III. Amenhotep vörös gránitból faragott szobrának fejét tárták fel Luxor közelében, a fáraó halotti templomában - jelentette be Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság vezetője. Az embermagasságú szoborfej Hurig Szuruzian ásatásvezető régész szerint III. Amenhotep legjobb állapotban fennmaradt arcmása. "Az eddig előkerült szobrok mind sérültek, vagy a fáraó orrának hegye törött le, vagy az arc erodálódott az évezredek folyamán" - jegyezte meg az archeológus, aki 1999 óta irányítja a közös egyiptomi-európai ásatásokat. Hozzátette, hogy a mostani szobor esetében a csodálatosan kifaragott és csiszolt arc a koronától a fáraó álla hegyéig teljesen ép, semmije sem tört le. A szoborarc szabályos vonásaival kapcsolatban a régész megjegyezte: "előfordulhat, hogy III. Amenhotep pontosan így nézett ki, ebben az esetben egy igen jóképű férfiről van szó". A szobor torzóját néhány évvel korábban találták meg, akkor került elő az uralkodói álszakáll is, amelyet a régész szerint hamarosan visszaerősítenek az eredeti helyére.
ASZTEROIDA A Science legújabb számában közölt tanulmány szerint az alternatív (főképpen a korabeli szupervulkáni működésre hivatkozó) elméletek nem magyarázzák kellőképpen a 65 millió évvel ezelőtt, a krétakor végén bekövetkezett tömeges kihalást, a dinoszauruszok eltűnését. Az írás több új bizonyítékkal támasztja alá az ún. becsapódási hipotézist. A mostani tanulmány szerzői paleontológusok, geokémikusok, klímamodellezők, geofizikusok és szedimentológusok (üledékkutatók) munkáit nézték át húsz évre visszatekintve. A részben a Yucatán-félszigeten megtalált kráterről elnevezett Chicxulub-aszteroida becsapódása és a tömeges kihalás közti összefüggést ismételten bizonyítja, hogy ezúttal is nagy mennyiségben fedeztek föl az aszteroidákban gyakori irídiumot a világ minden tájáról gyűjtött, a kihalás időpontjából származó geológiai mintákban. Közvetlenül az irídiumréteg fölött drámai mértékben lecsökken a fosszíliák gyakorisága és fajgazdagsága. Ez azt jelzi, hogy a kréta-harmadidőszak határán bekövetkezett kihalás nagyon hamar követte az aszteroidabecsapódást.
A tudóscsoport azt állítja, hogy az úgynevezett sokkolt kvarc nagymértékű és világméretű előfordulása a kréta-harmadidőszak határáról származó kőzetrétegekben szintúgy megerősíti azt a következtetést, hogy hatalmas meteoritbecsapódás történt a tömeges kihalás idején. A becsapódó aszteroida körülbelül 12-15 kilométeres átmérőjű lehetett, s a számítások szerint a becsapódáskor egymilliárdszor nagyobb energia szabadult fel, mint amekkora ereje a hirosimai atombombának volt. A tudományos bizottság cáfolta azt a vélekedést, mely szerint a katasztrófa 300 ezer évvel megelőzte volna a tulajdonképpeni kihalási eseményt. A kutatók állítják, hogy az erre utaló tanulmányok félreértelmezték a Chicxulub-kráter környékén gyűjtött geológiai adatokat: a becsapódási helyhez közeli kőzetek olyan összetett átalakulásokon mentek át a becsapódás után, ami miatt nagyon nehéz az adatok helyes értelmezése. A kutatók szerint a becsapódástól távolabb gyűjtött minták már az ő számításaikat erősítik meg.
