TÜDőRÁK Több száz ember DNS-ének elemzése alapján amerikai kutatók olyan genetikai kockázatokat azonosítottak, amelyek jelenlétében nagyobb valószínűséggel kapnak tüdőrákot az egyébként nem dohányzó egyének is. A vizsgálatok szerint a 13-as kromoszómán két olyan génvariáció lehetséges, amelyek jelenléte 60 százalékkal növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A genetikai okból nagyobb tüdőrákkockázatot hordozó emberek kétharmada nő.
EXOBOLYG" Magyar közreműködéssel azonosították a CoRoT-9b jelű, Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hőmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet, így akár folyékony víz is megjelenhet a felhőiben.
ELEFÁNT A Science legutóbbi számában 27 természetvédelmi szakember érvel az ellen, hogy enyhítsék az afrikai elefántok védelmi státuszát: szerintük a jövőben fokozódna a veszélyeztetett állatok mészárlása. Az elefántcsont-kereskedelem 1989 óta nemzetközileg tiltott, elvileg tehát mindenhol tilos az állatok legális vadászata az elefántcsontok későbbi eladása céljából.
TITAN Feltérképezték a Szaturnusz legnagyobb holdjának belső szerkezetét a Cassini űrszonda mozgásának precíz nyomon követésével. A Titan esetében úgy tűnik, hogy a felső, mintegy 500 kilométer vastag, tisztán jégből álló réteg alatt egy vegyes állapotú, jég-kőzet "kása" található.
INTERNET Állatvédők szerint az internet fenyegeti legjobban a védett fajokat: a világhálón az élő oroszlánkölyköktől a jegesmedvebundáig minden kapható - derült ki egy Dohában megtartott nemzetközi konferencián.
TÉL Bár világszerte sokan érezhették úgy, hogy az idei különösen hideg és kemény tél volt, meglehet, ez csupán a látszat: egyes éghajlatkutatók szerint az idei volt az utóbbi 130 év második legmelegebb tele. A NASA szerint 1880, vagyis a mérések bevezetése óta csak a 2006-2007-es téli évszak volt melegebb - számoltak be az amerikai kutatásokról a németországi Potsdamban működő Klímakutató Intézet munkatársai. Az egész bolygót tekintve a december elejétől február végéig terjedő időszak rendkívül melegnek bizonyult. A NASA Goddard Központja szerint emellett az egész 2009-es év rekordhőmérsékletet hozott, és az eddig mért második legmelegebb 12 hónap volt. Persze hangsúlyoznunk kell: ezek globális, az egész bolygóra vonatkozó mérési adatok átlagolásából származnak, márpedig decembertől februárig az Egyenlítőtől délre nyár, Afrikában, Ausztráliában, Dél-Amerikában igen forró nyár volt. Az efféle átlagolásokon alapuló összehasonlításokat sokan bírálják is - többek között az összehasonlítható historikus adatok hiánya miatt. Például 1880 körül (de mondhatnánk későbbi dátumot is) még korántsem volt globális és kellően sűrű a meteorológiai mérőhálózat, például a földi átlag szempontjából kulcsfontosságú Antarktiszon akkoriban még semmilyen mérés sem folyt. A fentiek nem teszik semmivé megannyi észak-amerikai és eurázsiai lakos élményét: az északi félteke magasabb szélességei körül az átlagosnál keményebb és többnyire csapadékosabb volt az idei tél.
VILÁGVÉGE A Gliese 710 a narancsszínű törpék osztályába tartozó űrobjektum, egyike ama 156 csillagnak, melyekről a csillagászok tudják, hogy valamikor a jövőben meg fogja közelíteni a Naprendszert. Vagyim Bobiljev orosz csillagász, az Európai Ûrügynökség Hipparcos programjának legújabb adataival számolva arra jutott, hogy 86 százalék a valószínűsége annak, hogy a csillag, amint ideér, pusztító üstököszáport zúdít a naprendszerünk belső bolygóira, így a Földre is - nagyjából 1,5 millió év múlva. A Hipparcos projekt 1997-ben százezer csillag helyzetéről és sebességéről állított össze egy adatbázist az ESA High Precision Parallax Collecting Satellite nevű műholdjának mérései alapján. Az adatokat 2007-ben erősítették meg és pontosították. Akkor a csillagászok úgy vélték, hogy 1-2 millió évente közelíti meg egy parszek (vagyis 3,2 fényév) távolságnál jobban egy-egy csillag a Földet. Ennek alapból még nem lenne különösebb következménye a földi életre (azon felül, hogy az égbolton a többit túlragyogó új csillag tűnik fel), a probléma abból adódik, ha a csillag egy közeli aszteroida- vagy üstökösfelhőn áthaladva, a Naprendszer felé irányít kisebb objektumokat.
KUTYA Egy nemzetközi kutatócsoport közel ezer kutya genetikai vizsgálata alapján megállapította: a korábbi eredményekkel ellentétben sokkal valószínűbb, hogy Kelet-Ázsia helyett a Közel-Keleten háziasították a kutyát. Mostanáig általánosan elfogadott nézetnek számított, hogy a kutyákat valószínűleg Kelet-Ázsiában domesztikálták, bár egyes újabb eredmények felvetették annak a lehetőségét is, hogy ez Afrikában történt meg. Egy most megjelent tanulmány szerzői viszont egészen más eredményre jutottak: minden eddiginél szélesebb körű genetikai elemzés alapján sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a háziasításra a Közel-Keleten került sor, ott, ahol egykor a mezőgazdaság először megjelent, s az ember több, ma is a környezetében élő állatot maga mellé szoktatott. Robert Wayne vezető kutató, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársa úgy nyilatkozott, hogy az eredmények alapján a kutyák sokkal nagyobb genetikai hasonlóságot mutatnak a közel-keleti farkasokkal, mint bármely más populációval a világon. Szerinte a korábbi, kelet-ázsiai eredetre utaló eredmények azért is szokatlanok voltak, mert semmilyen régészeti lelet nem utalt arra, hogy esetleg ott történt volna meg a háziasítás - a legrégebbi közel-keleti kutyaleletek ezzel szemben körülbelül 12-13 ezer évesek. A legkorábbi ismert kutyamaradványok egyébként Belgiumból és Nyugat-Oroszországból származnak, a belga lelet 31 ezer, az orosz pedig körülbelül 15 ezer éves.
A genetikus kutatók nem pusztán egyetlen szakaszt hasonlítottak össze, hanem 48 ezer különböző ponton vizsgálták meg a teljes DNS-t, így a különböző kutyafajtákat is összehasonlíthatták. Nagy meglepetésre kiderült, hogy a kutyafajták törzsfája merőben hasonló ahhoz a felosztáshoz, amit a kutyatenyésztők a különböző típusú fajták elkülönítésére használnak - legalábbis az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy a fiatalabb fajtákat az adott fajtacsoport más, már meglévő fajtáiból tenyészthették ki. A vizsgálatok nyomán a kutyák evolúciós törzsfáján külön ágra került a kuvasz.
