Fejcsóválás Német kutatóknak első ízben sikerült filmfelvételt készíteniük arról, ahogyan a bonobók - az ember legközelebbi rokonai - a fejüket rázzák rosszallásuk jeleként. Ez az első alkalom, hogy a fejrázás ilyen, emberihez hasonló jelentését sikerült megfigyelni és rögzíteni emberszabásúaknál.
Szemszín Holland kutatók három új gént azonosítottak, amelyek az emberi szemszín árnyalatait határozzák meg. A bűnügyi helyszíneken maradt DNS-nyomok elemzése újabb adalékkal segítheti a törvényszéki szakértőket, a mintákból ugyanis a gyanúsított szeme színére is következtetni tudnak.
Földönkívüli Egy orosz képviselő azt kérte Dmitrij Medvegyev elnöktől, hogy vizsgáltassa ki Kalmükföld excentrikus elnökének elmeállapotát, mivel Kirszan Iljumzsinov azt állítja, hogy földönkívüliekkel találkozott, sőt még egy kört is tett az űrhajójukkal - jelentette az orosz sajtó.
Fogamzásgátló Öt éven belül piacra kerülhet a férfiak számára kialakított fogamzásgátló szer, vélhetően nem tabletta, hanem injekció formájában - derült ki a WHO által támogatott német kutatásokból. A hormoninjekciót kéthavonta kellene beadni a férfiaknak ahhoz, hogy a nők által szedett tablettához hasonló hatást érjenek el.
Relativitáselmélet Három, egymástól ötmillió kilométer távolságban repülő űrhajó lő ki majd egymás irányába lézersugarakat abban a nagyszabású kísérletben, amely végre a gyakorlatban is bizonyítaná, hogy Albert Einstein elmélete helytálló. A fizikusok azt remélik, hogy az ambiciózus küldetés során sikerül igazolniuk a gravitációs hullámok létezését, azt a jelenséget, amelyet a világhírű fizikus híres általános relativitáselméletében jósolt meg: ez az elmélet utolsó darabkája, amely még bizonyításra vár. A küldetés a NASA és az Európai Ûrügynökség együttműködésében valósul meg, legkorábban 2020-ban. A kísérletben három űrhajót használnak majd, amelyek kötelékben repülnek, miközben a Nap körül keringenek. Mindegyikben egy-egy arany-platina kocka lebeg. Az űrhajókból egymásra irányított lézersugarak segítségével megmérik a kockák egymáshoz viszonyított távolságának pillanatnyi változását, amelyet a gyenge gravitációs hullámok okoznak. Földi körülmények között eddig hiába próbálkoztak a gravitációs hullámok detektálásával, mert azok igen gyengék.
Neander-völgy Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak tartják a felfedezést. A Neander-völgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is - derül ki a Science című tudományos folyóirat most megjelent számából. A lipcsei Max Planck Intézet vezetésével zajló kutatások során hat Neander-völgyitől származó csontok sejtmagjait szekvenálták. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy az ismert ősember a mai európai és ázsiai lakosság génjeinek 1-4 százalékát hordozta. A szakemberek számára is meglepetés volt, hogy a Neander-völgyiek génjeit kínai és pápua új-guineai emberekben is kimutatták, noha ezeken a távoli tájakon soha nem fordult meg az előember. Az anatómiailag modern ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a Neander-völgyiekkel. A két emberfaj - archeológiailag is bizonyítottan - ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, s majd harmincezer évig élt egymás mellett. A Neander-völgyi ember genetikai öröksége innen indult további vándorútjára Európába és Ázsiába.
Bioanyag Mesterséges fehérjékből hoztak létre olyan új, szilárd bioanyagot kanadai kutatók, amely igen pontosan utánozza az izmok rugalmasságát. A University of British Columbia kutatói rövidebb, előre megtervezett fehérjékből készítették el a titin nevű óriásmolekula szerkezetét másoló szilárd bioanyagot, amely szövetek kiváltására is alkalmas lehet majd. A harántcsíkolt izmokat alkotó egyik fehérjét óriási mérete miatt nevezték el titinnek, a titán szó alapján. A connectin néven is ismert molekulát 1977-ben sikerült először izolálni, szerkezetét később határozták meg. A titin alapvető szerepet játszik az izmok paszszív rugalmasságában. A gyöngysorra emlékeztető mesterséges titin-változat mérete nagyjából százada a természetes fehérjemolekuláénak. Az eredményül kapott gumiszerű bioanyag az igazi izmokhoz hasonlóan nagy rugalmasságot mutatott kis terhelésnél, ám nagy feszítésnek ellenállt. A természetes fehérjetípus feszítőerő hatására kinyúlik, így osztva szét az erőhatást, hogy megelőzze az izomszövetek túlfeszítés miatti károsodását. A kanadai kutatóknak most először sikerült lemásolniuk az izomszövet egyik alapvető tulajdonságát.
Webby 2010 Roger Ebert chicagói filmkritikus és a korábban tizenöt kategóriában jelölt The New York Times is a "netes Oscarként" emlegetett Webby Awards idei díjazottjai között van. A Nemzetközi Digitális Művészeti és Tudományos Akadémia 1994 óta évente szavaz az internet legjobbjairól. Az akadémia több száz fős tagsága az év emberének választottaRoger Ebertchicagói filmkritikust színvonalas internetes újságírói munkájáért. Ebert daganatos betegsége miatt elvesztette a hangját, de továbbra is nagy népszerűségnek örvend a Chicago Sun-Times honlapján vezetettblogja. Életműdíjban részesültVinton Cerf, az internet alapító atyáinak egyike, aki a net kommunikációs technikáinak kifejlesztésén dolgozott a Stanford Egyetemen. A Virginiában élő Cerf jelenleg a Google vezető tanácsadója. Az év színésznője a Smart Girls at the Party című online sorozat sztárja,Amy Poehlerlett. Az év film- és videoművésze díjat az OK Go rockegyüttes kapta egyéni zenés videóiért. A hírkategóriát a The New York Times nyerte, a napilaponline változatát15 kategóriában jelölték, és a közönségdíjakkal együtt összesen három díjat kapott.A Webby-díjakat június 14-én adják át New Yorkban.
