Egy új tanulmány rámutat: nem létezett a T-rex riválisa

  • BM
  • 2020. január 2.

Tudomány

A kérdés már több mint három évtizede megosztotta a kutatókat.

Nem létezett a T. rex riválisának tartott Nanotyrannus – állapították meg amerikai kutatók a 2001-ben felfedezett Jane nevű példány lábszár- és combcsontmaradványainak mikroszkopikus elemzéséből.

Az Oklahomai Egyetem tudósa, Holly Woodward vezette kutatócsoport eredményei szerint az általuk elemzett csontok serdülő Tyrannosaurus rex csontjai, és nem az eddig önálló fajnak tartott, kicsiny testű húsevő dinoszauruszé.

A kutatókat már több mint három évtizede megosztotta a kérdés, hogy létezhetett-e a T. Rex kicsiny méretű riválisa, a húsévő Nannotyranus.

Nanotyrannus

Nannotyrannus

Forrás: The Dinasaur Database

1988-ban Robert Bakker és kollégái a Clevelandi Természetrajzi Múzeumban sorolták az 1942-ben felfedezett és a múzeumban kiállított első ismert példányt a Nanotyrannusra keresztelt önálló fajba.
2001-ben egy másik kutatócsoport egy kicsiny T. rex teljes csontvázára bukkant a montanai Ekalaka város közelében, a Jane-nek elnevezett példányról úgy vélték, hogy Tyronnosaurus rex, ám mások a Nanotyrannus fajhoz sorolták, mondván, különbözik a felnőtt T. rex egyedektől.

A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók paleohisztológiai módszerrel elemezték Jane és a Peteynek nevezett másik példány csontjait.
Ez a módszer megerősítette, hogy mindkettő a T.rex egy fiatal példánya és nem felnőtt Nannotyrannus. A tanulmány szerzői úgy vélik, nagyon valószínűtlen, hogy az utóbbi létezhetett.

„E csontok igazi érdekessége, hogy azok teljesen megkövültek egészen mikroszkopikus méretig. Ebből következtethetünk a növekedés ütemére, a korra és fejlettségük szintjére” – mondta Woodward az AFP francia hírügynökségnek.

A minták arról tanúskodtak, hogy mindkét dinoszaurusz elpusztulása idején gyors növekedési korban volt. A csontok növekedési gyűrűinek megszámolásával megállapították, hogy Jane 13, Petey 15 éves lehetett.

A tanulmány szerint a tudósok még igen keveset tudnak a dinoszauruszok életének első húsz évéről, amikor felnőtté fejlődtek. Jane egy tonna volt, amikor elpusztult, kifejlett egyedének a súlya megközelítette volna a tíz tonnát. „Mindenki szereti a T. rexet, de keveset tudunk arról, miként nő fel” – mondta a kutató.

Csupán öt-hét fiatal T.rex egyed fosszíliája ismert a világban, néhány közülük magángyűjtők kezében van, és így a kutatók nem tanulmányozhatják azokat – tette hozzá.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.