Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Elhunyt Pál Lénárd, a magyar kísérleti atomreaktor atyja

  • MTI
  • 2019. október 25.

Tudomány

A neves fizikus 94 éves volt.

Pál Lénárd 1925-ben született Gyomán. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát 1949-ben, 1950-től 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa volt, hazatérve a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) folytatta Moszkvában megkezdett ferromágneses kutatásait.

A KFKI-ban 1953-tól osztályvezetőként, 1970-től igazgatóként, 1974-től 1978-ig pedig főigazgatóként dolgozott.

Pál Lénárd kutatási területe a szilárdtest-fizika, a neutronfizika, valamint a valószínűségszámítás fizikai alkalmazásának lehetősége volt. Jelentős szerepe volt az egyetlen magyar kísérleti atomreaktor megépítésében.

Pál Lénárd (balra) 1971-ben, amikor a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója volt (vele szemben Aczél György a kárádi kultúrpolitika irányítója)

Pál Lénárd (balra) 1971-ben, amikor a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója volt (vele szemben Aczél György a kádári kultúrpolitika irányítója)

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

A fizikust 1961-ben választották az MTA levelező tagjává, majd 1973-ban rendes tagjává. Tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenysége részeként 1980-tól 1984-ig az MTA főtitkára, 1978-tól 1980-ig és 1984-1985-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke volt, 1978 és 1992 között a Magyar Fizikai Folyóirat főszerkesztői teendőit is ellátta.

Munkásságát egyebek mellett Kossuth-díjjal és Akadémiai Aranyéremmel ismerték el.

Előző cikk a rovatban A gazdák háborúja: miért kell mindent frissítgetni? A gazdák háborúja: miért kell mindent frissítgetni?
Következő cikk a rovatban A folyókat is megtisztítanák a műanyaghulladékoktól A folyókat is megtisztítanák a műanyaghulladékoktól

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Kritika

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Kritika

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Kritika

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A szerk.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

A szerk.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

Színház

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Belpol

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Belpol

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Belpol

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.