Friss kutatás: nem használ a vérplazma-kezelés a koronavírus ellen

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. október 23.

Tudomány

Nálunk is próbálkoztak vele, ezek szerint hiába.

Nem hatásos a lábadozó betegek ellenanyagban gazdag vérplazmája a Covid-19 kezelésében - derül ki egy Indiában végzett kutatás pénteken ismertetett eredményéből.

A British Medical Journal című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint a lábadozók vérplazmája nem csökkenti a halálozási arányt és a betegség súlyosra fordulását sem sikerült vele megakadályozni.

Donald Trump amerikai elnök augusztusban történelmi áttörésnek nevezte a vérplazmás kezelést, és Magyarországon is próbálkoztak vele, ám a mintegy 400 Covid-19-es beteg bevonásával végzett esettanulmány ezt nem látszik alátámasztani.

"A kísérlet során az derült ki, hogy a vérplazma kis hatással van arra, hogy a betegek megszabaduljanak a vírustól, de ez arra nem elegendő, hogy felépüljenek a betegségből" - állapította meg Simon Clarke, a readingi egyetem mikrobiológus szakértője.

"Egyszerűen fogalmazva: nincs gyógyító hatása"

- tette hozzá Clarke.

Beválik-e a nálunk is bevetett módszer: vérplazmával a koronavírus ellen?

Az egyik legígéretesebb, már nálunk is alkalmazott terápia során gyógyultak vérplazmáját adják be súlyos betegeknek. Az operatív törzs múlt pénteki tájékoztatóján valódi szenzációként tálalták, hogy a vírusfertőzésen már átesettek vérplazmájával próbálják meg most itthon is gyógyítani a súlyos állapotban lévő fertőzötteket.

A kísérletet 464, közepesen súlyos tüneteket mutató Covid-19-es beteggel végezték, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoport vérplazmát és szabványos orvosi ellátást kapott, míg a kontrollcsoport nem kapott plazmát, csak hagyományos ellátást.

Hét nap után a plazmával kezelt betegek egyes tünetei enyhültek, és az ellenanyagok nagyobb arányban semmisítették meg a vírust a szervezetükben, de a 28 nappal később a két csoportban nem volt különbség a halálozási arány és betegség súlyosbodása között.

"A vérplazma leszereplése csalódás, de nem teljesen meglepő" - vélekedett Ian Jones, a readingi egyetem virológusa, aki szerint a vérplazmás kezelés akkor lehet hatásos, ha valaki a megfertőződést követően nagyon rövid időn belül megkapja, ezért azt javasolta, hogy olyanokon végezzenek vérplazmás kezelési kísérleteket, akiket frissen diagnosztizáltak a fertőzéssel.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is az a legbiztosabb, ha az emberek védekeznek a fertőzés ellen, és nem kapják el a vírust.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.