Friss kutatás: nem használ a vérplazma-kezelés a koronavírus ellen

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. október 23.

Tudomány

Nálunk is próbálkoztak vele, ezek szerint hiába.

Nem hatásos a lábadozó betegek ellenanyagban gazdag vérplazmája a Covid-19 kezelésében - derül ki egy Indiában végzett kutatás pénteken ismertetett eredményéből.

A British Medical Journal című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint a lábadozók vérplazmája nem csökkenti a halálozási arányt és a betegség súlyosra fordulását sem sikerült vele megakadályozni.

Donald Trump amerikai elnök augusztusban történelmi áttörésnek nevezte a vérplazmás kezelést, és Magyarországon is próbálkoztak vele, ám a mintegy 400 Covid-19-es beteg bevonásával végzett esettanulmány ezt nem látszik alátámasztani.

"A kísérlet során az derült ki, hogy a vérplazma kis hatással van arra, hogy a betegek megszabaduljanak a vírustól, de ez arra nem elegendő, hogy felépüljenek a betegségből" - állapította meg Simon Clarke, a readingi egyetem mikrobiológus szakértője.

"Egyszerűen fogalmazva: nincs gyógyító hatása"

- tette hozzá Clarke.

Beválik-e a nálunk is bevetett módszer: vérplazmával a koronavírus ellen?

Az egyik legígéretesebb, már nálunk is alkalmazott terápia során gyógyultak vérplazmáját adják be súlyos betegeknek. Az operatív törzs múlt pénteki tájékoztatóján valódi szenzációként tálalták, hogy a vírusfertőzésen már átesettek vérplazmájával próbálják meg most itthon is gyógyítani a súlyos állapotban lévő fertőzötteket.

A kísérletet 464, közepesen súlyos tüneteket mutató Covid-19-es beteggel végezték, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoport vérplazmát és szabványos orvosi ellátást kapott, míg a kontrollcsoport nem kapott plazmát, csak hagyományos ellátást.

Hét nap után a plazmával kezelt betegek egyes tünetei enyhültek, és az ellenanyagok nagyobb arányban semmisítették meg a vírust a szervezetükben, de a 28 nappal később a két csoportban nem volt különbség a halálozási arány és betegség súlyosbodása között.

"A vérplazma leszereplése csalódás, de nem teljesen meglepő" - vélekedett Ian Jones, a readingi egyetem virológusa, aki szerint a vérplazmás kezelés akkor lehet hatásos, ha valaki a megfertőződést követően nagyon rövid időn belül megkapja, ezért azt javasolta, hogy olyanokon végezzenek vérplazmás kezelési kísérleteket, akiket frissen diagnosztizáltak a fertőzéssel.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is az a legbiztosabb, ha az emberek védekeznek a fertőzés ellen, és nem kapják el a vírust.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.