Galaxis útikalauz (Térképek a hálón)

  • - bodoky -
  • 1996. november 28.

Tudomány

A Galaxis útikalauz rendkívül egyenetlenül szerkesztett kiadvány, tele olyan passzusokkal, melyek felvétele annak idején jó heccnek tűnt a szerkesztők számára. Körülbelül ugyanez mondható el a webről általában és a Virtuális Turista és a City.Net pszeudohálózatába szervezett online térképrendszerekről is.
A Galaxis útikalauz rendkívül egyenetlenül szerkesztett kiadvány, tele olyan passzusokkal, melyek felvétele annak idején jó heccnek tűnt a szerkesztők számára. Körülbelül ugyanez mondható el a webről általában és a Virtuális Turista és a City.Net pszeudohálózatába szervezett online térképrendszerekről is.

A Virtual Tourist (http://www.vtourist.com/) hűen tükrözi a valós és a digitális világ kettősségét: a Virtual Tourist I. webszerverek szerint tekinti át a földkerekséget, a Virtual Tourist II. a valós világ térképei szerint. Az első és a második szisztéma szerint is egy földtérképről indulunk ki, amelyet a kívánt kontinens, majd ország kiválasztása követ. Innentől kezdve a rendszer az első verzióban az adott ország honlapjára irányít minket, ahol a webszerverek hétről hétre bővülő listájáról válogathatunk, a második szerint viszont térképeket kapunk, egyre részletesebb térképeket. Az Egyesült Államokban akár az utcanevekig rárepülhetünk egy településre, lekérhetjük a helyi fehér könyvet, sárga könyvet, éttermeket, médiát és percrekész híreket, közlekedési és időjárási információkat. Ekkor már a City.Net (http://www.city.net) berkeiben járunk, ami a valutaárfolyamoktól a belföldi és nemzetközi repülőjáratok menetrendjéig mindent ismer, sőt megadott dátumra és helyre szállást, éttermet és koncertprogramot is javasol. A világ mérsékeltebben digitalizált tájain jó adag böngészésbe kerül ezeknek az információknak a begyűjtése - ha egyáltalán fent vannak már a Neten -, Magyarország ilyen szempontból az erős középmezőnyben foglal helyet: majdnem minden info fent van valahol, de nincs egységes szisztémába szerkesztve (pedig már pályázatot is kiírtak rá, van kuratórium, minden, ami kell), így elég nehéz megtalálni bármit is.

Ha a magyar webszerverekre vagyunk kíváncsiak, kezdjük a Magyar Homepage-en (http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage.html), ha viszont térképeket szeretnénk, a legjobb kiindulópont az ELTE TTK Térképtudományi Tanszékének nyitólapja: http://lazarus.elte.hu/hun/. Könyv- és térképtár, térinformatika, tájfutás, a mutatók listája minden helyet ismer, ami térképészetileg szóba jöhet. A magyar tájfutó-ottlapon egy szenzitív Magyarország-térképen rábökhetünk bármelyik pályára, és részletes tájfutótérképet kapunk. Térképtörténelmileg Kovács Zsolt 1996-os szakdolgozatát merném javasolni - címe Kis magyar térképtörténet az Interneten -, amelyből többek között kiderül, hogy a honfoglaló magyarokat először a X. században készült angolszász térkép ábrázolta, valahol Pannónia és Trákia között. Az első térkép, amelyen megjelent a Magyarország felirat, a második világháborúban elpusztult Ebstorfi térkép volt: "Valószínűleg a Tilburyből származó angol Gervasius rajzolta pergamenlapokra 1211-ben. A térkép hátterében Jézus Krisztus áll kiterjesztett karokkal. Feje a térkép tetején, keze kétoldalt, lábfeje alul belenyúlik a földet körülfolyó világtengerbe."

A térképek és az utazási, média- és programajánlat kombinálásából fakadó előnyökre nálunk még várni kell. Egészen használható programajánló kiadvány a Pesti Est hálózati kiadásából kinőtt Budapest Online (http://www.hir.hu/), ahova azonban lassan nem ártana belinkelni legalább azt a nagy felbontású Budapest-térképet (http://www.fsz.bme.hu/hungary/budapest/cgi-bin/search), amelyen a kiválasztott hely címét megadva rögtön megkapjuk a hozzá tartozó térképrészletet. A mozaikdarabkákat nemcsak rakosgatni, illesztgetni is szükséges ahhoz, hogy lassan összeálljon a hálózati stoppos útikalauza.

- bodoky -

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.