A Galaxis útikalauz rendkívül egyenetlenül szerkesztett kiadvány, tele olyan passzusokkal, melyek felvétele annak idején jó heccnek tűnt a szerkesztők számára. Körülbelül ugyanez mondható el a webről általában és a Virtuális Turista és a City.Net pszeudohálózatába szervezett online térképrendszerekről is.

A Virtual Tourist (http://www.vtourist.com/) hűen tükrözi a valós és a digitális világ kettősségét: a Virtual Tourist I. webszerverek szerint tekinti át a földkerekséget, a Virtual Tourist II. a valós világ térképei szerint. Az első és a második szisztéma szerint is egy földtérképről indulunk ki, amelyet a kívánt kontinens, majd ország kiválasztása követ. Innentől kezdve a rendszer az első verzióban az adott ország honlapjára irányít minket, ahol a webszerverek hétről hétre bővülő listájáról válogathatunk, a második szerint viszont térképeket kapunk, egyre részletesebb térképeket. Az Egyesült Államokban akár az utcanevekig rárepülhetünk egy településre, lekérhetjük a helyi fehér könyvet, sárga könyvet, éttermeket, médiát és percrekész híreket, közlekedési és időjárási információkat. Ekkor már a City.Net (http://www.city.net) berkeiben járunk, ami a valutaárfolyamoktól a belföldi és nemzetközi repülőjáratok menetrendjéig mindent ismer, sőt megadott dátumra és helyre szállást, éttermet és koncertprogramot is javasol. A világ mérsékeltebben digitalizált tájain jó adag böngészésbe kerül ezeknek az információknak a begyűjtése - ha egyáltalán fent vannak már a Neten -, Magyarország ilyen szempontból az erős középmezőnyben foglal helyet: majdnem minden info fent van valahol, de nincs egységes szisztémába szerkesztve (pedig már pályázatot is kiírtak rá, van kuratórium, minden, ami kell), így elég nehéz megtalálni bármit is.

Ha a magyar webszerverekre vagyunk kíváncsiak, kezdjük a Magyar Homepage-en (http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage.html), ha viszont térképeket szeretnénk, a legjobb kiindulópont az ELTE TTK Térképtudományi Tanszékének nyitólapja: http://lazarus.elte.hu/hun/. Könyv- és térképtár, térinformatika, tájfutás, a mutatók listája minden helyet ismer, ami térképészetileg szóba jöhet. A magyar tájfutó-ottlapon egy szenzitív Magyarország-térképen rábökhetünk bármelyik pályára, és részletes tájfutótérképet kapunk. Térképtörténelmileg Kovács Zsolt 1996-os szakdolgozatát merném javasolni - címe Kis magyar térképtörténet az Interneten -, amelyből többek között kiderül, hogy a honfoglaló magyarokat először a X. században készült angolszász térkép ábrázolta, valahol Pannónia és Trákia között. Az első térkép, amelyen megjelent a Magyarország felirat, a második világháborúban elpusztult Ebstorfi térkép volt: "Valószínűleg a Tilburyből származó angol Gervasius rajzolta pergamenlapokra 1211-ben. A térkép hátterében Jézus Krisztus áll kiterjesztett karokkal. Feje a térkép tetején, keze kétoldalt, lábfeje alul belenyúlik a földet körülfolyó világtengerbe."

A térképek és az utazási, média- és programajánlat kombinálásából fakadó előnyökre nálunk még várni kell. Egészen használható programajánló kiadvány a Pesti Est hálózati kiadásából kinőtt Budapest Online (http://www.hir.hu/), ahova azonban lassan nem ártana belinkelni legalább azt a nagy felbontású Budapest-térképet (http://www.fsz.bme.hu/hungary/budapest/cgi-bin/search), amelyen a kiválasztott hely címét megadva rögtön megkapjuk a hozzá tartozó térképrészletet. A mozaikdarabkákat nemcsak rakosgatni, illesztgetni is szükséges ahhoz, hogy lassan összeálljon a hálózati stoppos útikalauza.

- bodoky -