Hippokampális szinapszisok, kvantumfizika és a halak szaporodása

  • narancs.hu
  • 2017. november 13.

Tudomány

Az NKFI új kutatástámogatási programja, az Élvonal, eredményt hirdetett.

Kihirdették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) idén létrehozott, új támogatási programjának díjazottjait.

Az ún. ÉLVONAL programban 12 kutatócsoport-vezető nyert el egyenként 150 és 300 millió forint közötti támogatást ötéves kutatási projektjéhez. Az összesen 3 milliárd forint értékű pályázati összeget olyan kutatócsoportok létrehozására és bővítésére szánták, amelyek „világszínvonalú eredményeket ígérnek”.

„Az Élvonal programmal új, nemzetközi összehasonlításban a tudományterületük felső 10 százalékába tartozó kutatócsoport-vezetőt és kutatócsoportját támogató kiválósági program indult el hazánkban, amely európai mércével mérve is jelentős támogatást biztosít a legkiválóbbaknak. A felhívásra valamennyi tudományterületről a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő vezető kutatók adtak be pályázatot, akik nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredményeket értek el, szakterületük formálóivá váltak, és stratégiai szerepük van abban, hogy Magyarország a fejlett országokhoz felzárkózzon. A támogatást most elnyert 12 vezető kutatónak kutatási terve alapján reális esélye van arra, hogy a következő öt évben világszínvonalú eredményeket érjenek el hazai kutatóműhelyekben”

 

– nyilatkozta anno Pálinkás József, az NKFI elnöke, a támogatási rendszer létrehozásakor.

A pályázatra 45 projektterv érkezett, ezek 80 százaléka a matematikai, fizikai, kémiai és mérnöki tudományok, valamint az orvosi és biológiai tudományok területéről érkezett, a többi pályázat között fele-fele arányban képviseltették magukat a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az agrár-, ökológiai, környezet- és földtudományok.

A díjazottak között hasonló arányok mutatkoznak: a nyertesek a molekuláris biológia (Nusser Zoltán: Hippokampális szinapszisok különböző funkcionális tulajdonságainak molekuláris ujjlenyomata), az elméleti kémia (Kállay Mihály: Pontos tulajdonságok nagy molekulákra), a fizika (Gránásy László: Kristályos morfológia modellezése eltérő méretskálákon: Atomi skálától biológiai rendszerekig; Katz Sándor: A kvantum-színdinamika kritikus pontja) és a matematika (Stipsicz András: Csomók, láncok és komplex szingularitások) tudományát is képviselik.

A biológiai és genetikai kutatások is jól szerepeltek a pályázaton, a humán (Pál Csaba: A kórokozók hatása a humán adaptív immunitás kulcsfontosságú molekuláinak evolúciójára; Reményi Attila: Sejtnövekedést és sejthalált meghatározó MAP kináz alapú jelátviteli rendszerek) és az állatvilág (Orbán László: Halak ivarát szabályozó tényezők vizsgálata a genomika eszközeivel; Horváth L. Tamás: Éhség hatása az öregedésre) kontextusában is. De milliókat kap kutatásra Radák Zsolt A rendszeres testedzés generális hatásainak rejtélye: Maximális oxigénfelvétel vagy molekuláris jelzőrendszer függő? című projektje is, valamint támogatott az addiktív zavarok vizsgálata és a nemi szerepek evolúciójának kutatása.

Az Élvonal nyílt kiválósági felhívására azok a vezető kutatók pályázhattak, akik a megelőző 10 éves teljesítményük alapján már nemzetközileg elismert szaktekintélynek számítanak, s olyan kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredmények vannak a hátuk mögött, amelyek a külföldi tudományos közeg figyelmére is számot tartanak.

A pályázatokról anonim szakértők egyesülete döntött, az értékelés többszintű volt, s a szabályzat szerint a szakterületi kollégium jelölése alapján tudományterületenként egy-egy kiválasztott külföldi szakértő is részt vett a pályázatok értékelésében.

A legjobb 20 projekt közül a tizenkét nyertest egy személyes prezentációt követően választották ki. A nyertes projekteknek 5 évük van a támogatás felhasználására, a kutatásra és az eredmények felmutatására.

A támogatott kutatócsoportok listája, és a projektek rövid bemutatása az alábbi honlapon érhető el.

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal | 12 nyertes az Élvonal kiválósági programban, közel tízmillió euró támogatás élvonalbeli, világszínvonalú felfedező kutatásra

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott és első ízben meghirdetett, 3 milliárd forint keretösszegű „Élvonal” kiválósági programban 12 kutatócsoport-vezető nyert el egyenként 150 és 300 millió forint közötti támogatást, amelyet a következő öt évben a kutatócsoportja létrehozására vagy bővítésére, és világszínvonalú eredményeket ígérő felfedező kutatási projektje magyarországi megvalósítására fordíthat.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.