Hoppá! Magyar űrkutatót is díjazott a Nemzetközi Asztronautika Szövetség

  • MTI
  • 2017. május 20.

Tudomány

Aki Farkas Bertalanra gondol, nagyot téved.

Először részesült magyar tudós a Nemzetközi Asztronautika Szövetség (IAF) legrangosabb, fiatal kutatóknak adható elismerésében. Az IAF Young Space Leadership Awardot öten kapták meg, köztük Bacsárdi László, a Soproni Egyetem docense, intézetigazgatója – közölte a Magyar Asztronautikai Társaság (MAT).

A kitüntetést minden évben öt, 35 évnél nem idősebb űrkutató szakembernek ítélik oda, akik egyrészt kiváló szakmai munkát végeznek, másrészt munkásságukkal példát mutatnak a diákok és a fiatal szakemberek számára. A díjra február elejéig lehetett javaslatot tenni, a magyar jelölt Bacsárdi László volt. „Idén nagyon sok jelölést kaptunk, de Bacsárdi László munkássága és az űrkutatási közösséghez való hozzájárulása nagyon meggyőző volt” – írta a MAT-nak küldött levelében Jean-Yves Le Gall, az IAF elnöke, aki az Európai Űrügynökség (ESA) tanácsának vezetője is.

Bacsárdi László, a Soproni Egyetem Informatikai és Gazdasági Intézetének vezetője. A nyugat-magyarországi régió legfiatalabb intézetigazgatója egyetemista korában kezdett foglalkozni űrkutatással, azon belül is évek óta a műhold alapú kvantumkommunikációt vizsgálja. Több mint 80 tudományos publikációt felvonultató kutatási tevékenységéről rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. Bacsárdi László az MTI-nek arról is beszélt, hogy jelenleg több kutatási projekt részese, az egyik például az űrinternettel foglalkozik.
Az IAF Young Space Leadership Awardot idén Bacsárdi László mellett az amerikai Stephanie Wan, az ausztrál Minoo Rathnasabapathy, a nigériai Timiebi Aganaba-Jeanty és a német Patrick Hambloch érdemelte ki.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.