Miközben a koronavírus-járvány második hullámának is csak a felívelő szakaszában járunk, lassan – ahogy most már elkerülhetetlenül hűvösebbre fordul az idő – kopogtat a jól ismert "vendég", a szezonális influenzajárvány is. Idén ráadásul több a kérdőjel az influenzajárvány természetével, no és a koronavírus-járvánnyal való kölcsönhatásával kapcsolatban – ezzel foglalkozott az mta.hu-n közölt írásában a két elismert pécsi virológus, Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor (a Koronavírus-kutató Akciócsoport, illetve a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoport vezetője, illetve munkatársa).
Amiben hasonlítanak
A két kutató mindenekelőtt arra figyelmeztet, hogy az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 tüneteivel (nyilván sokan hiszik majd koronavírus-eredetűnek saját influenzájukat), így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során. Mivel idén különösen fontos ennek mérséklése, így minden szempontból indokolt lenne minél több embert beoltani influenza ellen.
Bár virológiai szempontból két különböző víruscsaládba tartoznak, funkcionális szempontból számos hasonlóságot lehet találni közöttük: mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és szennyezett felületek révén terjed. A koronavírus-járvány kapcsán már túl jól ismert, ugyanakkor még mindig sokak által mellőzött légúti-higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia) jól működnek az influenza ellen is! Sőt az ellen talán még eredményesebben - legalábbis erre utalnak az idei fejlemények.
A szezonális influenzavírus egyes években képes akár a lakosság 20%-át is megfertőzni, és világszerte évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős, amiből csupán az európai régióra 70 ezer haláleset jut. Az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén az évszakokat követve, elcsúszva jelentkezik, így az Egyenlítőtől délre hivatalosan éppen augusztusban ért véget. Ehhez képest a friss adatok szerint a Covid-19 megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek az egész déli régióban – Argentínában, Chilében, Dél-Afrikában, Ausztráliában szinte elmaradt az influenza-járvány!
Amiben különböznek
A járványtan egyik alapvető mérőszáma a reprodukciós ráta (R0), amely nagyon leegyszerűsítve a kórokozók terjedési potenciálját jelöli, egyben megszabja a járványok növekedési ütemét is. 1 alatti vagy 1-es értéknél a járvány visszaszorul vagy stagnál, 1 felett pedig terjed, mégpedig az R0 emelkedettségétől függően visszafogottabban, vagy rohamosan. A Covid-19 esetében ez az érték alapvetően 2 és 2,5 közé tehető (egy fertőzött átlagosan ennyi embernek adja tovább a vírust), míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb értékekkel kalkulálnak. Jelenleg azonban a Covid-19 esetében, mivel a populáció számára még jórészt ismeretlen a kórokozó, az R0 tartósan és dinamikusabban magasabb.
Bár a tünetek terén sok az átfedés, a súlyos esetek arányában már markánsabb különbség figyelhető meg a két fertőző betegség között. A Covid-19 esetében a fertőzések 80%-a enyhe vagy tünetmentes, 15% súlyos szimptómákkal jelentkezik, amelyek nyomán szükségessé válik a kórházi ellátás, és további 5% szorul gépi lélegeztetésre. Ez nagyságrendekkel nagyobb érték, mint a szezonális influenza esetében! A korcsoportok szerinti eloszlást nézve pedig a munkaképes korosztályba tartozók is nagyobb arányban kerülhetnek kórházba a Covid-19 esetében, mint az influenzánál.
Az influenzavírus által okozott, a „szokásosnál” is súlyosabb megbetegedések leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek köréből kerülnek ki. Jelenlegi ismereteink szerint a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedők a leginkább veszélyeztetettek.
A legdrámaibb különbség a halálozási ráta tekintetében mutatkozik. Habár a Covid-19-megbetegedések tényleges (térben és időben eltérő) halálozási mutatóját éppen a ránk váró időszak alatt ismerhetjük meg, de a rendelkezésre álló adatok (és a tudomány témába vágó ismeretei szerint is) a mortalitás legalább tízszerese a szezonális influenzáénak.
Szeptember 21-i állapot alapján globálisan 960 ezer ember hunyt el az új koronavírus által okozott fertőzésben, azaz a második hullám küszöbén is már jóval meghaladtuk az átlagos influenzaszezonok halálozási mutatóit.
A legfontosabb gyakorlati különbséget pedig az jelenti, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid-19 esetében jelenleg még egyik sincs a kezünkben.
| ||
Oltani? Mindenképpen!
Bár jó hírnek tűnik, hogy a déli féltekén végül elmaradt az influenzajárvány, de (már csak a lazább járványkezelést figyelembe véve) egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi várható (járványtani szempontból és a megbetegedések szintjén) a mi régiónkban az új koronavírus és az influenza együttes cirkulációja esetén. Annyi biztos, hogy ha nem sikerül megfelelő mértékben fenntartani és alkalmazni a járványügyi intézkedéseket, az új koronavírus mellett az influenza is nagyobb teret nyerhet.
A kimaradt déli influenzaszezon pedig több szempontból is hátrányos lehet. Az alacsonyabb arányban cirkuláló influenzatörzsek közül (evolúciós okokból) esetleg pont a problémásabbak kerülhetnek túlsúlyba. Gyakorlatiasabb probléma, hogy az influenzavakcinák összetételét a leggyakrabban megfigyelt törzsek alapján határozzák meg évről évre, de az alacsony mértékű cirkuláció miatt idén erről jóval kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésünkre.
A tudomány egyelőre vajmi keveset tud arról, hogyan hathat az influenzaoltás a Covid-19 betegség kialakulására vagy lefolyására. Jakab és Kemenesi mostani cikkükben is említenek egy Brazíliában készült több mint 90 ezres mintán lefolytatott vizsgálatot, amelynek során a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid-19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. Ennek hátterét egyelőre nem ismerjük (elképzelhető, hogy az influenzaoltás, akár „nem specifikus módon” növelheti az immunrendszer kapacitását), így nem is jelenthető ki egyértelműen, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen. Ennél biztatóbb, hogy sem Brazíliában, sem más országban nem tapasztaltak olyan összeférhetetlenséget, ami meggátolná az influenzaoltás alkalmazását a Covid-19-pandémia idején. Mondhatjuk azt is, hogy bár az influenzavakcina nem hatásos a Covid-19 ellen, de az egészségügyi ellátás és a diagnosztikai hálózat tehermentesítése most a fő szempont.
Jakab és Kemenesi arra is felhívja a figyelmet, hogy a vakcinázás mellett nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, a távolságtartás és a rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, amivel egyszerre két veszélyes vírusfertőzést is elkerülhetünk.
