A jelenség a természetes táplálkozással és a fenntartható alapanyagokból készülő termékekkel párhuzamosan terjedt el világszerte, és napjainkra a szépségipar egyik vezető trendjévé vált. A természetes alapanyagokból készített kozmetikumok története az ötvenes évekig nyúlik vissza. Piaci térnyerésük nem volt zökkenőmentes, a hajdani vásárló jobban bízott a tudományos fejlesztésekben, a növényi alapanyagokból készülő kozmetikumok nehezen találtak vevőkre – írja Geoffrey G. Jones, a Harvard Business School professzora, a Beauty Imagined: A History of the Global Beauty Industry című könyv szerzője. A legutóbbi becslések szerint a natúr és biokozmetikumok piaca mára eléri a 6,9 milliárd dollárt. Ez ugyan még mindig csupán 2 százaléka az iparág összbevételének, de az arány növekvő tendenciát mutat. Mindehhez kellett az is, hogy a fokozódó környezeti károk egyre szélesebb vásárlói rétegekben ébresszék fel a felelősségvállalás igényét.
Bárdos Eszter, a hazai piacon öt éve jelen lévő Eszterkrém natúr kozmetika manufaktúra és webáruház tulajdonosa is erre mutat rá; vevői a szintetikus hatóanyagokban, gyógyszerekben csalódott, vagy a szervezetüket és világunkat összetett rendszerként értelmező, tudatos vásárlók. A felelősségvállalás azonban kemény dió, a természetes alapanyagok ugyanis drágák, pontosabban a szintetikus hatóanyagok, színezékek, illatanyagok, emulgeálószerek, tartósítószerek az olcsók. Utóbbiak egy része káros a szervezetre, a natúr kozmetikumok között viszont nem egyszerű eligazodni.
A jog nem ismeri
A szabályozás nem különbözteti meg a természetes kozmetikumokat, sőt, a biót sem. Bánfi Brigitta, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsítási részlegvezetőjének tudomása szerint Magyarországon nincsenek jogszabályok a kozmetikai termékek natúr, illetve bio jelölésére, az élelmiszerekkel ellentétben a biokozmetikumok nem élveznek jogszabályi védettséget. A bio mezőgazdasági alapanyagok, élelmiszerek esetén kötelező egy független, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működtetett ellenőrzési és tanúsítási rendszerben való részvétel, a kozmetikumok biojelölése azonban önkéntes alapon zajlik.
Ha olyan terméket szeretnénk vásárolni, amelyben nincsenek szintetikus összetevők, a következő lehetőségeink vannak. Vagy a saját szemünkkel kibogarásszuk és leellenőrizzük az összetevőket, ezeket ugyanis a termékben található mennyiségük szerint csökkenő sorrendben kötelező feltüntetni, vagy olyan kozmetikumokat keresünk, amelyeket a különböző minősítőintézetek (pl. a német BDIH) emblémájával, illetve kontrollált natúr- vagy biotanúsítvánnyal (pl. Biokontroll, Natrue, Cosmos Standard) láttak el.
A kozmetikai termékek árusítását 2013. július 11. óta Magyarországon is európai uniós rendelet szabályozza. Csak olyan kozmetikai termék hozható forgalomba, amelynél a gyártó vagy az importőr biztosítja a rendeletben foglaltak betartását, és felelősséget vállal a termékre vonatkozó állítások helytállóságáért. Utóbbiak azok, amelyek a reklámokban is elhangzanak: ránctalanító, hidratáló, 24 órás hidratáló és így tovább. Ezeket klinikai tesztekkel kell igazolnia a gyártónak.
Arról talán senkit sem kell meggyőzni, hogy a bőrére kent vagy akár a gyomrába juttatott tartósítószerekre, adalék anyagokra nincs szüksége. Ezekre a nagyipari termelésnek van szüksége, olcsóbb, tartósabb, szállíthatóbb és könnyebben tárolható termékeket tudnak előállítani a segítségükkel. Az már bonyolultabb kérdés, hogy ezek közül melyik ártalmas.
A kozmetikumokban tartósítószerként használt egyes parabének hormonrendszert befolyásoló és rákkeltő hatása beigazolódott, ezek alkalmazását az EU betiltotta. A propil-parabén és a butil-parabén koncentrációját 0,14 százalékra korlátozta, a három évnél fiatalabb gyermekek pelenkával fedett bőrfelületére szánt, leöblítésre nem kerülő termékekben pedig betiltotta a használatukat. Szintén a leöblítésre nem kerülő termékekben – pl. a testápoló krémekben – betiltották az erősen allergizáló metil-klór-izotiazolinon és a metil-izotiazolinon keverékét, de tusfürdőkben és samponokban továbbra is használhatók ezek a tartósítószerek. Az antibakteriális és gombaölő triklozán is befolyásolja a hormonrendszer működését, gátolja az izomösszehúzódást, kivonása a kozmetikai termékekből egyelőre vita tárgya. A tartósítás a natúr kozmetikumok esetében is követelmény, hiszen a népszerű magas víztartalmú krémek rendkívül romlékonyak, ezért sok natúrkozmetikai márka, így az Eszterkrém is a pumpás, légmentes csomagolást használja, ami kizárja, hogy a felhasználó szennyezett kezéről vagy a levegőből bekerülő gombák és baktériumok a termék romlását okozzák. A légmentes kozmetikumcsomagolások piaca évente 10 százalékkal növekszik, technológiájuk lehetővé teszi, hogy fele- vagy ötödannyi tartósítószerrel vagy akár tartósítószer nélkül is piacra kerülhessen egy termék. Azt csak óvatosan jegyeznénk meg, hogy a hűtőszekrényt már több mint száz éve feltalálták; bizonyára kiváló érv a tartósítószerek mellett, hogy segítségükkel nem kell a kozmetikumokat hűtőszekrényben tartani, ámbár nem értjük, miért ne segíthetne a fridzsider.
Allergia, érzékenység a természetes alapanyagokkal szemben is kialakulhat, hiszen attól még, hogy valami természetes, nem feltétlenül tesz jót vagy tesz jót mindenkivel. Ushma S. Neill, a Journal of Clinical Investigation orvosi szaklapban megjelent cikkében négy bőrgyógyásznak tette fel ugyanazt az egyszerű kérdést: hogyan ápoljam a bőrömet?
Napvédelem és hidratálás
A természetes kozmetikumokkal kapcsolatban a Neillnek nyilatkozó John R. Stanley óvatosságra int, hiszen attól még, hogy valami természetes, nem feltétlenül ártalmatlan. A borostyán is természetes, mégsem dörzsöljük az arcunkba. A Neill cikkében megszólaltatott bőrgyógyászok egybehangzóan a napvédelmet tartják a legfontosabbnak, ehhez képest minden erőfeszítés, amit a bőrünkért teszünk, apróság csupán. A napimádat mellett a túlzásba vitt tisztálkodást is károsnak tartják, az arclemosók, szappanok szárítják a bőrt, hiszen eltávolítják a zsírt, amire szüksége van. A bőrtisztításról azonban nem kell lemondani, Bárdos Eszter sminklemosónak könnyű, hidegen sajtolt növényi olajat ajánl, ezzel károkozás nélkül lehet eltávolítani a sminket, sőt, táplálni is lehet a bőrt. A Neill által megkérdezett bőrgyógyászok a különösen drága termékeknek elsősorban pszichológiai hatást tulajdonítanak; egyedül a ránctalanító retinoidokat (A-vitamin-származék vegyületcsoport) és a hidratálókrémek használatát említették, mint a hatásos bőrápolás fegyvereit. A retinoidok bőrelöregedést lassító hatása bizonyított, használatuk azonban nem játék, a magas hatóanyag-tartalmú krémek vénykötelesek.
A hatásos hidratálásért viszont nem kell orvoshoz fordulni, ugyanis vízmegkötő hatóanyagokban bővelkedik a természet. Ha a hidratálás a cél, akkor az uborkamagolaj, a rózsavíz és a gránátalmamag-olaj rendkívül hatékonyak. A közismert aloe vera is jól hidratál, de a számos konyhában megtalálható, hidegen sajtolt napraforgóolaj is hatásos. Fontos, hogy az olajokat mindig benedvesített bőrre vigyük fel – tudtuk meg Bárdos Esztertől. A recept tehát egyszerű és olcsó, a szép bőrnek nem egy raklapnyi kozmetikumra, hanem minél kevesebb kozmetikai termékre és kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége. Utóbbi sok más szempontból is kimondottan előnyös.
| Tudományos közhelyek A szép bőr nem a kozmetikai termékekkel kezdődik. „Csak az unásig ismert dolgokat tudom hangsúlyozni, ha normális ételt eszik valaki, az a bőrön is tükröződik” – mondja Bárdos Eszter. Szerinte a szép bőrért nemcsak a kozmetikumokat, az étrendet is meg kell tisztítani az adalék anyagoktól. Hosszú távon nem egy ötvenezer forintos szintetikus krém oldja meg a bőrproblémánkat, hanem a megfelelő életmód. A Dermato-Endocrinology bőrgyógyászati szaklap cikke az egyes tápanyagok és a bőr öregedése közötti összefüggéseket vizsgáló kutatások eredményeit elemezte, és arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a természetes forrásokból származó antioxidánsok – a sok zöldség és gyümölcs – fogyasztása a legegészségesebb és legbiztonságosabb mód a bőr fiatalságának megőrzésére. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint is a kiegyensúlyozott táplálkozás az egyik kulcs a szép bőrhöz. Nem egy-egy divatos hatóanyagra kell rákattanni, hanem minden szükséges tápanyagot meg kell adni a szervezetnek – teszi hozzá, és nem mulasztja el megemlíteni a majd’ mindenki által ismert jó tanácsot, a megfelelő mennyiségű – napi 2–2,5 literes – vízfogyasztást, ami a bőrnek is nagyon fontos. |
| Amikor a krém igazán árt Magyarországon 1998 óta tilos kozmetikai célú állatkísérleteket végezni. Az EU 2013. március 11-én tiltotta be az olyan kozmetikumok forgalmazását, amelyeket (vagy a hatóanyagaikat) állatokon tesztelték. Ilyen terméket importálni is tilos. A szabályozás azonban csak a kész kozmetikai termékekre és a kizárólag kozmetikai termékekben felhasznált összetevőkre vonatkozik, tehát egy olyan összetevő, amelyet például a gyógyszeripar is használ és állatokon tesztel, a kozmetikumokban is megengedett. Ráadásul a hatalmas és egyre fejlődő, tehát rendkívül vonzó kínai piacra csak olyan kozmetikai terméket lehet bevinni, amelyet a helyi laboratóriumokban állatokon tesztelnek, így az ott jelen lévő márkák mind részt vesznek állatkísérletekben. Az állatkísérletektől mentes márkákat pedig rendre olyan vállalatok vásárolják fel, melyek más termékeiket állatokon tesztelik. Így hiába az EU-s szabályozás, a hazai piac tele van olyan kozmetikai márkákkal vagy olyan márkatulajdonosok termékeivel, amelyek megvásárlásával támogatjuk az állatkísérleteket. Aki állati szenvedéstől mentes kozmetikumot keres, vásároljon független minősítőszervezetek (BDIH, Natrue, Cruelty Free International) logójával jelölt terméket, és a neten is könnyen talál állatkínzásmentes márkákat összesítő listákat, amelyek a tulajdonosi körre is rávilágítanak. Állatkísérletektől mentes, a nemzetközi piacon jelen lévő, hazánkban számos üzlettel rendelkező márka például a DM Alverde vagy a Lush – látványos bizonyítékai annak, hogy nagyban is lehet szeretni az állatokat. A hazai manufaktúrák és magyar kozmetikai márkák termékei is jó alternatívát nyújtanak e téren. |
