Hiszi vagy nem a Nyájas Olvasó, az acélváros agyközpontjában mostanság épp a Gergely-naptár hibáinak kiküszöbölésén dolgoznak, a boszorkánykonyhán gyakorlatilag elkészült az új recept. A többi a világon múlik, vallja az alkotó, kérdéses persze, lesz-e elég erőnk belátni: lehetne ész- és célszerűbben is mérni az időt, mint teszi Földünk lakosságának jelentékeny része az 1582-es pápai dekrétum óta. Magyarországon az 1587-88-as Országgyűlés fogadta el az átszabott időszámítást, de voltak nálunk óvatosabbak is: az angolok 1752-ig tesztelték a projektet, a meglehetősen sokat tamáskodó nagy orosz birodalom -akkor jelesül a SZU - pedig csak 1918-ban adta be a derekát. A világon egyébként számos más szisztéma létezik mind a mai napig: van például kínai, vietnami, mohamedán, zsidó és ki tudja, még hányféle kalendárium. A Gergely-féle verzió hibáinak ostorozásával egyébként már számos jelentékeny elme foglalkozott: jobb lexikonok szócikkeiben megtalálhatjuk, hogy "csillagászatilag elegendő pontosságú, de gyakorlati szempontból
beosztása kifogásolható
(A hónapok, évnegyedek egyenlőtlen hosszúságúak, az egyes ünnepek évenként a hétnek és/vagy a hónapnak más és más napjára esnek.)" Na kérem, ha minden klappol, ez az összevisszaság szűnik meg - remélhetőleg mielőbb - az újkori Mykene egyik nagy gondolkodójának köszönhetően.
A hetvennégy esztendős Kőszegi Jenő hosszú és kacskaringós tudományos-pedagógusi pályát követően, nyugdíjba vonulása után gondolta át időszámításunk fogyatékosságait. A probléma először egy családi ügy miatt vetődött fel: Jenő bácsiék történetesen szombaton keltek egybe, és a házassági évfordulók vajmi ritkán estek ugyanerre a napra. Bosszantó apróságnak tűnhet, de ez adta az ötletet a Kőszegi-féle öröknaptárhoz. Ebben ugyanis tizenhárom hónap van, minden hónapban huszonnyolc nap, ebből fakadóan minden hónap hétfővel kezdődik. Ha tehát valakivel megbeszéljük, hogy találkozunk 2046. április 4-én, fixre vehetjük, hogy csütörtökön kell landolnunk a szociális fektető űrállomásáról a Földig vezető hosszú, csillagporos út után.
Egyszerű fejszámolással kiderül, hogy a tizenhárom huszonnyolc napos hónap 364 napot ad ki, teljesen önálló entitás a szilveszter, a szökőévben az utolsó hét a szökőnappal lesz kilencnapos.
A hónapbeosztás is sajátos: mivel a szeptember, október, november, december szavak jelentése hetedik, nyolcadik, kilencedik, tizedik. Kőszegi úr javaslata szerint ezeket célszerű lenne végre a helyükre sorolni, a július, augusztus így kerülne a tizenegyedik, tizenkettedik helyre: idővel biztosan megszoknánk, hogy októberre kérjük a beutalót az aligai SZOT-üdülőbe, augusztus végére viszont előkerül a szekrényből a jégeralsó, a kamrából meg a hólapát. A tizenharmadik hónap neve, tisztelettel jelentjük (a következő bevetésig kérnénk morzsolgatni-gyakorolni a szót): finusz.
De vegyük végre sorra mindazokat az előnyöket, melyek az új rendszer bevezetésétől nyomban közkinccsé válhatnak. Leszögezzük, hogy az alábbi okfejtésben híven követjük az alkotói elgondolást. Tehát a harmadikai fizetéseket
mindig szerdán marhatnák fel
a boldog dolgozók, akiknek örömét biztosan köbölné, hogy nem lenne több vita a tizenharmadik havi fizetésen. Továbbá: "a szombatra eső házasságkötések (minden szentnek...) évfordulója mindig szombatra esik", a kerek hónapok tekintetében nincs negyedév és félév, azaz Kőszegi úr szép hite szerint megszűnnek a gyötrelmes és időt rabló beszámolók, összegzések is. Az egyházak az eddig más és más napra eső ünnepeket végleges helyre sorolhatják (persze csak ha akarják), és egyáltalán, idézzük most a reformert: az új rendszer "minden eddigi naptárnál jobb, gondolom én". Azt már csak mi, a babonaságot és mindenféle más népbutító mákonyt mélyen megvető, racionális elmék tesszük hozzá, hogy a Kőszegi-naptárral egy csapásra megszűnik a péntek 13. szindróma.
Kőszegi urat természetesen nem csupán a naptárreform problematikája foglalkoztatja: terjedelmi korlátaink miatt csak címszavakban említhetjük olyan ötletcsíráit, mint a MÁV és egyéb közlekedési vállalatok menetrendi jelzésrendszerének egységesítése (a karika végre jelentsen mindenhol munkaszüneti napot!), vagy a próbafúrások Dunaújváros alatt, ahol is hősünk némi termálvizet orront. Gyakorlati tanácsai szinte az élet minden területét átfogják: ha például valaki hajlamos elfelejteni, bezárta-e az ajtót, a művelet közben daloljon valamit, vagy üsse oda a kezét a félfához - bizonyosan emlékezni fog. Örökre megjegyeztük a háborús helyzetekre vonatkozó -nagyapjától örökölt, szintén kipróbált - életmentő eljárást is, mely szerint bombatölcsérbe
soha nem hullik
újabb bomba, a túléléshez csak bele kell szép nyugodtan feküdni egybe.
Nem mehetünk el viszont szó nélkül egy komoly találmánya, a vakoknak kifejlesztett sakk-készlet mellett. Ennek lényege, hogy a tábla sötét mezői tapinthatóan kiemelkednek, a figurák pedig - jellegüknek és mozgás-ütés lehetőségeiknek megfelelően - azonnal és jól megkülönböztethetők. A gyalog például háromszög alakot formáz (két irányba üthet), a bástya négyszöget, a futó egy átlós keresztet és így tovább. A prototípus már készen van, rövidesen maguk az érintettek is bevizsgálják.
- boda-nyulasi -
