Lángokban az Amazonas - Most akkor ne együnk marhahúst?

  • Fülöp Orsolya
  • 2019.08.29 18:30

Tudomány

Az elmúlt napok újságcikkeiből megtanultuk: azért ég az Amazonas, mert a gazdák –sokszor illegálisan – felgyújtják az esőerdőt, hogy az így felszabaduló területeken szóját termeljenek és marhát tenyésszenek.

A címben feltett kérdésre a válasz természetesen az, hogy ne együnk marhahúst, vagy legalább keveset - sőt ha már itt tartunk, álljunk ellen a marhabőrből készült cipők, táskák, ruhák halmozásának is.

A marhatenyésztés ugyanis, függetlenül attól, hogy a világ mely részén folyik, sokkal nagyobb üvegház hatású gáz (ÜHG) kibocsátással jár, mint más állatok tenyésztése (nem beszélve a növénytermesztésről).

false

 

Forrás: fao.org/gleam/results/en/

 

Marhafogyasztásunk csökkentése tehát tagadhatatlanul nagyon fontos, de sajnos az Amazonason ezzel mi itt Európában, jelen pillanatban legalábbis, csak keveset tudunk segíteni. A brazil szarvasmarhák 81%-át ugyanis Brazíliában fogyasztják el. A fennmaradó 19% elsősorban Kína, Hongkong és Egyiptom húspultjaira vándorol. Az EU-ba is érkezik brazil marha, a 19%-nak a 9%-a, vagyis a teljes mennyiségnek kevesebb mint 2%-a.

Döntően ez a két tevékenység, a marhatenyésztés és a szójatermelés felelős az erdőirtásokért a brazíliai Amazonasban: a 2014 óta itt kiirtott esőerdők területének 80%-án marhatenyésztés folyik.

 

false

 

Forrás: Chain Reaction Research

Szintén érdemes megemlíteni, hogy Európában szerencsére már visszaesőben van a marhahús-fogyasztás: míg az EU-ban átlagosan 16 kiló marhát eszünk meg egy évben, egy átlagos brazil vagy USA-állampolgár 36-37 kg-ot. A legtöbb marhahús Uruguay-ban és Argentínában (54-55 kg/fő) illetve Hong Kong-ban fogy (51 kg/fő).

Természetesen ettől még globálisan, a Föld szempontjából nagyon is fontos, hogy hogyan élünk és fogyasztunk Európában, de az egyéni felelősségvállalás mellett van még egy érdekes kérdés, ha Európa, az Amazonas és a szarvasmarha-iparág kapcsolatáról beszélünk.

A vállalatok és befektetők felelőssége

Ugyanis európai (és USA) székhelyű nagyvállalatok is elég szépen kiveszik a részüket a brazil és amazonasi marhatenyésztésből.

A kisebb-nagyobb amazonasi birtokokon tenyésztett szarvasmarhákat a gazdáktól nagy húsfeldolgozó üzemek vásárolják fel. Az Amazonas régió piacának illetve vágó-kapacitásának kb. 70%-át három ilyen nagyvállalat uralja: a JBS, a Minerva és a Marfrig.

Ezek hatalmas cégbirodalmak: a JBS nem csak Brazília, de az egész világ legnagyobb húsfeldolgozó vállalata. A Marfrig 10.000, a Minerva pedig közel 12.000 szarvasmarhát tud levágni naponta Brazíliában és több mint 4600 beszállítója van. Mindhárom húsfeldolgozó konszernnek vannak vágóhídjai az Amazonas területén, és vásárolnak marhát az Amazonas-i farmokról.

Ugyan mindhárom nagyvállalat aláírta azt az egyezményt, aminek értelmében nem vesznek át húst illegális erdőirtást végző és az állami embargó alá eső birtokokról, a gyakorlatban ez igen nagy valószínűséggel nem teljesül.

  • Egyrészt ekkora méretek és több ezer közvetlen beszállító mellett ezt szinte lehetetlen nyomon követni.
  • Másrészt a szarvasmarhák életük során többször is gazdát cserélnek, tehát még ha az utolsó birtok szabályszerűen működik is, az előző kereskedőkről és tenyésztőkről már végképp nem tud semmit a lánc végén álló húsfeldolgozó üzem.

Az Amazonas és a Föld szempontjából mondjuk a legálissá tett erdőirtás sem oké. Tehát ne is akadjunk le annál a kérdésnél, hogy hogyan próbálják vagy hogyan lehetne kiszűrni az illegális gazdálkodókat, mert az egész amazonasi mezőgazdálkodás egy hajmeresztő elképzelés. 
Nézzük inkább, hogy kik is profitálnak a brazil marhahús-iparból, vagyis kik állnak az említett három óriás húsfeldolgozó mögött.

Ugyanis egyrészt mindhárom vállalatnak szép számmal vannak európai tulajdonosai (részvényesei). Másrészt mindhárom vállalat igen jelentős finanszírozási forrásokat kapott a nagy nyugati pénzintézetektől az elmúlt években (2013-2018):

false

 

Forrás: Complicity in destruction – How northern consumers and financiers enable Bolsonaro’s assault on the Brazilian Amazon, Amazon Watch, 2019

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy európai és egyesült államok-beli üzleti köröknek is jelentős befolyásuk, részük és érdekeltségük van a brazil húspiacon is. Ezzel most „véletlenül” Bolsonaro szekerét is szépen tolják, akinek a legnagyobb politikai szövetségesei az agrobiznisz lobbistái.

(Nyitókép: Brazil farmer tehenet fej az Egyenlítő közelében található Mucajaí településen, az Amazonas-medencében. Forrás. Unsplash.com)

Neked ajánljuk