Tudják mi a dörgés: a macik jobban szeretik a prémium minőségű mézet

  • B.P.M
  • 2019. augusztus 29.

Tudomány

Egy török méhész mézét megdézsmálták a medvék, ezért kitalált egy kísérletet.

Egy török méhész óriási tudományos felfedezésre bukkant: a medvéknek kifinomult ízlésük van, ha mézről van szó.

Ibrahim Sedefnek, a fekete-tengeri partvidéken van méhfarmja, és hosszú ideje azzal küzd, hogy megvédje a létesítményét a helyi állatoktól, akik a raktárházakat és fémketreceket sem tisztelik: számításai szerint közel 10 000 dollárnyi mézet faltak fel a mackók. A veszteség költségébe beletartozik az is, hogy a méhész elterelés gyanánt almát vásárolt, amivel viszont nem tudta megfékezni a rakoncátlan állatokat.

Elkeseredésében úgy döntött, kamerákat állít fel, hogy nyomon tudja követni a betolakodókat. Továbbá kitett tálkákban három különböző mézfajtát, illetve cseresznyelekvárt, hogy megnézze, mit kedvelnek leginkább a medvék.

A felvételekből kiderült, a medvék egyértelműen az Anzer-mézet preferálták a leginkább, amely a világ legdrágább mézkészítményeként van számon tartva: 90 különböző virágból készül, amelyek csak az Anzer-fennsíkon nőnek, egyesek szerint jó a gyomorfájdalmak, a hajhullás és a sebek kezelésére. Kilója 300 dollárba is kerülhet.

Ibrahim szíve – az őt ért veszteségek ellenére – meglágyult, amikor meglátta a felvételeket. „Minden elfelejtettem, amit velem tettek. Imádom őket” – nyilatkozta.

A barna medve Törökország legnagyobb húsevője, a fekete-tengeri partvidéken és a keleti anatóliai régióban él. (The Guardian)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.