A legalacsonyabb szintre minősítette le, "rosszról" "nagyon rosszra" rontotta a Nagy-korallzátony kilátásait az ausztrál nemzeti parkot kezelő hatóság, amely ötévente tesz közzé jelentést a világ legnagyobb korallzátonyának, a Föld egyik leghíresebb természeti világörökségének állapotáról.
A Great Barrier Reef Marine Park Authority (GBMRPA) pénteken publikált jelentése szerint a komor kilátások fő oka a klímaváltozás, de közrejátszanak olyan emberi tevékenységek is, mint a szárazföld partvidékének fejlesztése, a kontinensen képződött szennyvíz tengerbe vezetése vagy az illegális halászat.
A korallzátony állapota romlott az előző, 2014-es jelentéshez képest, de a korallok előtt álló kihívások nem leküzdhetetlenek, a klímaváltozás elleni érdemi globális fellépés lassíthatná a pusztulás tempóját, növelné az ökológiai gyógyulás esélyét - állapítja meg a nemzeti park, amely 2009 óta kíséri figyelemmel a Queensland állam partjai mentén elterülő, 345 ezer négyzetkilométeres zátonyrendszer állapotát.
A jelentés elismeri, hogy a Nagy-korallzátony egyes részei továbbra is jó állapotban vannak, de rámutat, hogy számos fajt fenyeget veszély, köztük delfineket, tengeriteheneket, cápákat, rájákat és teknősöket.
Az állapot romlása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a tengeri nemzeti park az UNESCO világörökségi listáján átkerül a veszélyeztetett kategóriába, ami kínos presztízsveszteséget jelentene az ausztrál kormánynak és árthatna a turizmusnak.
Sussan Ley ausztrál környezetvédelmi miniszter azt mondta: nem keltett meglepetést a korallzátony kilátásainak leminősítése, tekintve azokat a károkat, amelyeket a közelmúltban pusztító ciklonok és az elmúlt évek egymást követő korallfehéredései okoztak.
Hangsúlyozta, hogy a világ legjobban gondozott korallzátonyáról van szó, és hogy kormánya tartja magát azon vállalásához, miszerint 2030-ig 26-28 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását Ausztráliában a 2005-ös szinthez képest.
MTI
