Magyar a világ legjobb csilije
Nagy_Gabor_csili_1611.jpg

Magyar a világ legjobb csilije

  • narancs.hu
  • 2019. február 26.

Tudomány

A csilibajnokkal korábban készített interjút a Magyar Narancs.

A magyar Ale Mango Habanero lett a világ legjobb csiliszósza a több mint tíz éve létező, The World Hot Pepper Awardson. A szósz ráadásul nem csak a fődíjat nyerte el, de gyümölcs kategóriában is nyert. A szószt a magyar GaBko Chili gyártja, mely mögött Nagy Gábor áll. Vele 2016-ban készítettünk interjút:

Nagy Gábor: Öt évvel ezelőtt Finnországban voltam egy barátomnál, aki indiai vacsorát csinált, de utána még maradt a nyers paprikából, amivel ízesítette. Egy Habanero volt, ami – mint később megtudtam – korántsem a legcsípősebb fajta, de amikor megkóstoltam, majdnem elájultam. És nem csak az ereje miatt! Egy teljesen más minőség volt, nem az, amit megszoktam itthon. Annyira belelkesedtem, hogy elkértem a csutkát, hazahoztam, és elültettem otthon a magvakat.

MN: Mi baja volt a magyar ízesítőkkel?

NG: Ha beleraktam egy kanállal, akkor nem csípett, ha többet tettem bele, elrontotta az étel ízét. Olyan csípős fűszert akartam, amivel nincs ilyen gond.

MN: 2011-ben már számtalan egzotikus fűszerbolt kínálatából lehetett válogatni Magyarországon is.

NG: Lehet, bár utólag is azt mondom, hogy amit szerettem volna, az nem volt elérhető idehaza. Legalábbis én nem találkoztam ilyesmivel. Ezért döntöttem úgy, egy próbát mindenképp megér a dolog. Még úgy is, hogy korábban egyáltalán nem foglalkoztam ilyesmivel. Közlekedésmérnök, közbeszerzési szakértő vagyok, jelenleg is főállásban a MÁV-nál dolgozom. Az első magokkal még befürödtem, de ez szerencsére nem kedvetlenített el, pláne azután, hogy kiderült, a Habanerónál vannak jóval erősebb fajták is. Az eBayről rendeltem egy olyan pakkot, hogy „a tíz legerősebb fajta”, azzal értem el az első sikereket. Ezek már elég szép termést hoztak, köszönhetően annak, hogy ismereteimet folyamatosan fejlesztettem.

MN: Hogy nézett ez ki a gyakorlatban?

NG: Elültettem körülbelül húsz magot otthon, az ablakban, és azt gondoltam, hogy ebből pont annyi lesz, ami a saját szükségleteimet kielégíti. Csakhogy akkorára nőttek, hogy alig lehetett tőlük elférni, egy tő annyit termett, hogy már az is untig elég lett volna. Persze kidobni se akartam, elkezdtem kísérletezni, szószokat, krémeket készítettem. Először csak a barátaimat kínáltam meg, aztán a munkahelyemen, az irodaházban is egyre többen kértek belőle, végül 2013-ban úgy döntöttem, hogy kistermelőként folytatom, és elkezdek a piacra is dolgozni.

A teljes interjút itt olvashatják

„Dísznövénynek is beillenek" - Nagy Gábor csilipaprika-termesztő

Egy harapás is elég volt, hogy rájöjjön, hogy mi hiányzott az addigi életéből. Pár évvel később már nemcsak termelte a világ legerősebb paprikáját, de szószt is készített belőle. Egyre többen keresik termékeit, de nem meri otthagyni a munkahelyét. Nagy Gábor: Öt évvel ezelőtt Finnországban voltam egy barátomnál, aki indiai vacsorát csinált, de utána még maradt a nyers paprikából, amivel ízesítette.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.