Hazánk sziklái a világhálón

Talpalattnyi rög

Tudomány

Már túrható Magyarország első online, interaktív földtani atlasza - ha eddig nem tudtuk volna, most kiderül, min tapodik a lábunk.

Remek kezdeményezés volt a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettől (MFGI), hogy elkészítette Magyarország első felszíni földtani térképét - ide is kopizzuk a link címét: http://loczy.mfgi.hu/flexviewer/atlasz200/ -, hadd bújja mindenki a maga mulatságára. Az efféle atlasz látszólag (és szigorúan spekulatív alapon!) csak szakmabéliek, például geológusok, esetleg bányaipari vállalkozók és az érdeklődő laikusok, a notórius természetbúvárok, a megszállott túrázók vagy a tévé/számítógép előtt ücsörgő virtuális világjárók számára volna érdekes. Valójában azonban mindannyiunk szempontjából több-kevesebb fontossággal bír annak ismerete, hogy házunk sziklára, löszre, tőzeglápra avagy futóhomokra épült-e.

Fenyvesekkel vadregényes

Az elterjedt, ám alaptalan hiedelem szerint a mai Magyarország földtani szempontból nem túl izgalmas hely. Túlnyomó részét geológiai mércével nézve rendkívül fiatal ilyen-olyan üledékek és öntéstalajok alkotják, ezek nagyjából egybeesnek hazánk terjedelmes síkságaival, homokpusztáival és lankás dombvidékeivel. Nos, az online atlasz tanulmányozása nagyban dekonstruálja eme nézeteinket, bár tény, hogy mondjuk a Nyírség és a Kiskunság uralkodó felszíni formája a sivatag, pontosabban a futóhomok. (Ez biztató lehet bizonyos zsánerműfajok jövője szempontjából, és nem csak a légiósfilmek vagy a stoner/desert rock honi felvirágzására gondolunk.) Kétségtelen, hogy a hazánk képét formáló nagy földtani mozgások következtében hazánk jó része alaposan lesüly-lyedt, felszínét pedig jégkorszaki eredetű finom por (lösz) vagy a folyók hordaléka borította be, de lenn, a mélyben akkor is ott maradt a múlt letörölhetetlen nyoma.

Tudjuk, botorság egy alapvetően a felszíni formákat leképező (kvázi kétdimenziós) atlasztól elvárni, hogy betekintést engedjen a mélybe - amúgy az MFGI honlapján effélék is láthatók -, pedig egy futurisztikus, háromdimenziós geológiai térképen bizony láthatóvá válna az is, amit eltakar a több kilométer vastag kavics, homok és agyagtakaró: a főváros pesti oldalán húzódó dolomitláncolatot, vagyis a Gellért-hegy folyó alatti és folyón túli folytatását, magányos bazaltkúpokat és eltemetett vulkanikus hegyláncokat, vagy még régebbi gránitrögöket, földtörténeti ókori röghegységeket - az Alföld nagyjából sík vidéke alatt! De ne legyünk telhetetlenek, becsüljük meg, amink van, s örvendjünk, hogy kisszámú, maximum középhegységnek nevezhető magaslataink és azok szűkebb-tágabb környezete milyen gazdag földtani reliktumokban. Ha pusztán a turisztikailag is értelmezhető, bejárható geológiai tanösvényekkel, szabadtéri múzeumokkal és különleges látnivalókkal ismerkednénk, a térkép ebben is segítségünkre van. Mikor a képernyő bal oldalán található csúszkával kellően közel jutottunk a felszínhez, a nagyobb felbontásban hirtelen a hihetetlen sokféleség tárul elénk - sokszor már a többször is alázott alföldi, kisalföldi, dombos dunántúli régiókban, de leginkább a hegyek környezetében. S ekkor láthatóvá lesznek azok a kitüntetett, némi (általában csekély) erőfeszítéssel személyesen is megközelíthető pontok (a főváros területén és környékén például a Gellért-hegy, a Várbarlang, a Pál-völgyi, Mátyás-hegyi- és Szemlő-hegyi-barlang, valamint a Tündér-szikla), amelyekre kattintva egy kis ablakban külön, többnyelvű információt kaphatunk az adott geológiai fenoménről. Ugyanezt mondhatjuk el a termálfürdőkről vagy a geológiai tanösvényekről. A bónusz információk alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy mennyi mindent köszönhet az utókor a gondos, bár akaratlan feltáró munkát végző néhai bányászoknak (a hegyek belseje legszemléletesebben az elhagyott kőfejtőkben tárul fel). S az is, hogy eleink számára mekkora kincset jelentettek az erózió által lepusztított környezetükből mindinkább kiemelkedő vulkáni kúpok vagy a viszonylag kemény üledékből álló magaslatok - ezekre épült manapság már csak rom formájában leledző váraink többsége.

Triász, jura, kréta

A térkép azt az örömet is megszerzi a célzatos szemlélődőnek, hogy szinte minden pontjára kattintva felvilágosítja: az adott színes sáv milyen kőzetből épült fel (innen már csak egy lépés, hogy utána is nézzünk az adott formációnak). Ha a rendszer semmit sem dob ki, az leginkább arra utal, hogy a továbbiakat a környékeken fellelhető geológiai forrópontokra kattintva lehet beszerezni. S bár e tekintetben a térkép nem kényezteti el a felhasználót, de némi logikával következtetni lehet a térképen az egyes kőzettípusokra alkalmazott betű-szám jelrendszer kódolási logikájára. Annyi biztos, hogy a nagybetűk a geológiai periódusokra utalnak (például K= kréta, J=jura, E=eocén, M=miocén stb.), a mellettük lévő számok pedig az azokon belüli korszakolásra. S ezúttal a Pz sem páncélost jelent, hanem a földtörténet igen korai, proterozoikumi (előidei) periódusából fennmaradt kőzeteket - figyelem, nálunk ilyenek is találhatók! Hazánk területén a felszínen a legöregebb kőzetek valószínűleg a zempléni Vilyvitány mellett maradtak fenn: az itteni, geológiai tanösvény mentén tanulmányozható kiterjedt csillámpala rög 900 millió éves, de az Alföld alatt, a mélyben akadnak 1,1 milliárd éves kristályos palák is. A másik véglet a földtörténeti negyedidőszak (a térképen Q-val jelölve), amelynek hosszabb, pleisztocén (p) és hozzánk közel eső, még csak rövid ideje tartó holocén (h) korszakában keletkezett Magyarország felszínének túlnyomó (látszólag unalmas) része (azért ne feledjük, hogy még a pleisztocénra is áthúzódtak a magyarországi vulkanizmus utolsó nyomai, melyeket leginkább Salgótarján környékén tanulmányozhatunk). Amúgy ha Magyarország kőzeteit szeretnénk közelről szemügyre venni, sőt megtapogatni, elég ellátogatni a Ludovika térre, ahol a Magyar Természettudományi Múzeum (most már részben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem...) előtt, a parkoló szélén kronologikus sorba rendezve látható vagy kéttucatnyi böhöm nagy kőzetdarab - a kópházai kristályos palától a vásárosmiskei bazaltig.

Nagyobb városainkat többnyire fiatal üledékeken húzták fel: Budapest pesti oldala például felső pleisztocén, azaz a pleisztocén kései periódusából származó, folyóvízi-eolikus homokra, esetleg alsó pleisztocén folyóvízi agyagra, aleuritra, kavicsra és homokra épült, ezért is csak reménykedhetünk, hogy kibírna a város, mondjuk, egy közepes földrengést. Ehhez képest áldhatják a budaiak jó sorsukat, hogy ők eocén kori budai márgára, triász kori hárshegyi homokkőre, esetleg dolomitra húzhatták fel hajlékaikat. S hogy egy másik példát említsünk, hasonlóan izgalmas Pécs környékének geológiai képe. Míg nyugat felől csaknem a városig húzódnak azok a perm korabeli üledékek (kővágószőlősi vörös homokkő), amelyek alatt komoly uránkincs is rejtőzik - északkeleti irányból a jura kori, szintén üledékek közé zárt széntelepek konkrétan a város közigazgatási határain belül húzódnak, s az aktívan 2004-ig művelt Karolina-külfejtés manapság is megszemlélhető földtani attrakciót kínál, többek között egy majd 100 méter mély bányatóval a közepén.

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.