Magyar Narancs: Philadelphiában döntöttek úgy, hogy ti kapjátok az idei vb-t?
Lackó: Igen, tök egyértelmű volt a szavazás.
MN: Hogy működik egy ilyen szavazás?
Lackó: Mindenki elmondja, hogy mit tudna földobni, a városok, akik neveznek. Mi például Párizzsal versenyeztünk. De tök egyértelmű volt, hogy mi kapjuk, mert már mindenki tudta, hogy az előző évben nálunk kellett volna hogy legyen.
MN: Akik a vb-n jelen vannak, azok szavaznak?
Lackó: Igen, itt például holnap lesz, akik még nem utaztak el, azok szavaznak.
MN: A futárszolgálatok nevében szavaznak?
Lackó: Nem, a saját maguk nevében.
MN: Azt azért el kell mondanod, hogy hol akarod megrendezni, a helyszíneket?
Lackó: Nem feltétlenül kell tudni, hogy hol lesz a pálya, meg hogy hol lesz a szállás. Meggyőzőnek kell lenni, és utána meg is kell csinálni lehetőleg, amit elmondtál. Ezek általában azért nem mindig valósulnak meg, de szerintem mi nagyon sokat megcsináltunk abból, amit beígértünk.
MN: Mindig bejegyzett futárszolgálatok kapják meg a rendezés jogát?
Lackó: Tök változó, van úgy, hogy áll cég a csávók mögött, van úgy, hogy jóformán alig. Feláll valaki, és azt mondja, hogy Géresi László vagyok, és azt mondom, hogy megcsinálom a legeslegjobb vb-t, van egy szuper kis csapat, akikkel meg lehet csinálni Budapesten, ilyen és ilyen, szuper jó. Lehet, hogy egy futárszolgálatból valakik, alkalmazottak, nem feltétlenül kérik a főnökük segítségét ahhoz, hogy megrendezzék ezt a versenyt, hanem a szabad idejüket, a szabadságukat fordítják arra, hogy összehozzanak egy ilyen világbajnokságot. Akinek nem volt cég a háta mögött...? Ilyenre most nem emlékszem, de úgy azért biztos nehéz. Nem ismersz senkit, nem tudsz hova fordulni. Én elég sok embert ismerek, de még így is baromi nehéz volt. De hát ez egy szakma, azért azt ne felejtsd el!
MN: Mi?
Lackó: A rendezvényszervezés.
MN: Te ezt sosem csináltad ezelőtt.
Lackó: Sosem, de a Hajtás Pajtást is a semmiből szerveztük meg.
MN: Valamilyen engedélyeket azért kellett kérnetek?
Lackó: Kellett a XIV. kerületi önkormányzattól engedélyt kérni, de az annyira katasztrofális volt, tudod, ilyen tök bürokratikus dolgok vannak.
MN: De csak emiatt? Mert azt láttam, hogy útvonalbiztosítások nem voltak.
Lackó: Nem, a zsaruknak nem lett bejelentve.
MN: Szponzoraitok voltak?
Lackó: A szigetesek. Nagyon kedvesek voltak.
MN: Szponzoráltak benneteket?!
Lackó: Folyamatosan. Szétszponzoráltak minket. Természetbeli támogatást nyújtottak, itt ez a sátor, ahol az esti koncertek, futárbulik vannak, a Sziget bérli ezt a kurva nagy sátrat, ami itt van, és ezt puszira adták oda, mondjuk. Végül is a Gerendai intézte el, hogy kibérelhessük a Honvéd üdülőt. Abszolút, nagyon király! Bejött neki az ötlet, és önzetlenül segített.
MN: Hányan neveztek összesen?
Nikosz: Ötszáz körül volt a regisztráltak neve.
MN: Az egész vb költségeit a nevezési dijak fedezték?
Lackó: Ezt még nem tudom, a lényeg az az volt, hogy ne fizessünk rá, hogy nullszaldósra kijöjjön a buli, de a legtutibbra, van egy-két szponzorunk is, ezt leírhatod. Aztán, például az előző vb-n megmaradtak táskák, pólók ez-az, és a végén eladta egy csávó őket, és ami zsozsó összejött belőle neki, azt elküldte nekünk, hogy legyen kezdőtőkénk.
MN: Ki az a csávó?
Lackó: Aki az előző vébét szervezte.
MN: Egy darab ember csinálta?!
Lackó: Egy kicsit olyan nagyfejű volt az a gyerek, aki ott szervezte a dolgokat, voltak neki is segítői, de nem volt az, hogy szét lehetett volna szórni egyrészt a felelősséget, másrészt meg az összes munkát.
MN: Itt a két cég, a Hajtás Pajtás meg a CCB (City Cycle Banditos) szervezte az egészet?
Spenót: Nem, a Lackó, a Buppa, a Lacosz, Sinya, Nikosz és Vincze András. Hivatalosan igen, de igazából nem, ez egy baráti társaság végül is, de kötődik mindenki ehhez a két céghez. A két cég a munkájával támogatta ezt a fél évet, például ingyen csináltak fuvarokat.
MN: És az önkéntesek, akik itt voltak egy-két százan?
Lackó: Azok tündérek, millió puszi nekik, és a zenekarok, akik egy kanyit nem kértek. A hangtechnikát azt béreltük, nem nagyon értek hozzá, de szerintem az drága, négy kiló volt három napra, bár alapokat is hoztak, meg dobot is, nem mondok inkább rosszat róla, de azért szerintem erős egy kicsit úgy, hogy mondod neki, hogy miről szól ez az egész helyszín. De a többiek, olyanok is, akikkel félévente ha szoktam találkozni, hallottak a vb-ről, és kérdezték, te, nem kell valamit segíteni? De! És tökre jöttek és segítettek, annyira bejött nekik.
Sinya: Volt, aki kijött egy szendvicsre, és itt ragadt, itt főzött két napig úgy, hogy nem is aludt közben, több száz emberre, két napon keresztül.
MN: Végül is a fővárosi önkormányzattól azért kellett valamit kérni, engedélyt vagy valamit?
Lackó: Mielőtt tavaly kimentünk Amerikába, azelőtt tökre bevágódtunk a Bartók Julinál, az irodavezetőnél. És kértünk egy ilyen papírt, hogy a Demszky nagyon jó ötletnek tartja, hogy itt rendezzük a vb-t. Csak egy ilyen papírt, hogy kiáll érte, és ezt így belobbantottam Amerikában, hogy a polgármester azt mondta, hogy welcome, de nem volt igazán fontos, az volt fontos, hogy mióta a CCB meg a Hajti elkezdett vébékre járni, a magyar geng a leghangosabb, meg az iszik a legtöbbet a kocsmában, s emiatt nagyon sok barátunk van. Szeretik ezt a pár embert, aki a vébékre jár, emiatt van végül is itt a bajnokság.
MN: Milyen bajnokságokon voltatok?
Sinya: Barcelonában, Grazban, Washingtonban, Gijonban, Zürichben, Friburgban, Philadelphiában, Rotterdamban. És most itt Budapesten. Lot of mani, elutazni egy ilyen világbajnokságra, arra gyűjtünk egész évben, azért dolgozunk. Egy évben kétszer utazom, az EB-re és a vb-re, szabadságra. A legközelebbi EB Dublinban lesz, káosz lesz ott, nagyon nagy partifejek a dubliniak, szerintem az lesz a legkeményebb abból, ahányon eddig voltam.
MN: És te mit nyertél eddig?
Sinya: Háromszor én voltam a világ legjobb futárja, kétszer megnyertem a sprintet, egyszer a magasugrást.
MN: Ezt most komolyan mondod?
Sinya: Egyszer sem nyertem meg semmit soha. De bekerültem a döntőbe Gijonban, az egyik EB-n. 170-ből benne voltam az első 50-ben.
MN: Milyen díjak vannak?
Sinya: A főversenyszámot megnyerőé egy kerékpár, egy lakat meg egy táska.
Bárdos Deák Ágnes