Mint minden úton, a 6-oson is nagy öröm elhagyni Budapestet, szép a táj, sertéshizlaldák, beomlott gyárak szegélyezik a Pécs felé vezető másfél sávos hájvéjt. Ha valaki Dunaújvárosnál lefordul jobbra, Nagyvenyimet elhagyva hamarosan eltéved, pedig itt található az alcímben említett objektum. Egy kicsit keresni kell, mert felületes szemlélő számára szinte semmiben sem különbözik a környező sivatagtól, talán csak annyiban, hogy nedves és hullámzik.
Nyitva: reggel 6-tól este 8-ig
Napijegy: 250 Ft
Tíz alkalomra szóló bérlet: 2000 Ft
Rohadt egy éjszakám volt, úgy éreztem magam, mint egy kukázás közben megzavart nyugdíjas, akinek hiába van tenyerébe vésve a mennyország térképe. Alig találtam el a Platán Sörözőbe, pedig gyakorta megfordulok itt, hajnali négy felé járhatott, és a találkozó csak tíz órakor volt esedékes, de egészen biztosan tudtam, ha lefekszem, soha többé nem kelek fel. A Tabán tövében rejtező kocsma szerencsére nincsmegállás üzemmódban működik, ráadásul kerthelyiséggel megáldva, úgyhogy napfelkelte és madárcsicser könnyíti a várakozást.
Negyed tizenegykor
még sehol senki, de a helyzet egyre kritikusabbá vált, mert a fejemben lakozó apró élőlények elkezdték összeütögetni a kezük ügyébe eső tárgyakat, és a pincérnő harmadszorra sem volt hajlandó megérteni a hrüüümp kifejezést, pedig kedvesen mosolyogtam hozzá. Fél óra múlva befutott Déri fotóművész, majd kisvártatva rajongva szeretett főszerkesztőnk, mert a baj nem jár egyedül.
A tó körülbelül futballpálya méretű, a parton most próbálnak megkapaszkodni a frissen telepített fák, az egyik ficakban pedig épülget a gasztronómiai és kulturális centrum. A terület őrzésének megterhelő feladata egy minden tekintetben Bon Jovi-szerű kutyára hárul, aki ráadásul lopja a csalikukoricát. A víz hemzseg a halaktól, másfél-két kilós pontyok ugrándoznak az alaplében, de van mindenféle lábatlan jószág, tulajdonképpen csak alá kellene gyújtani az egésznek, és beleszórni egy kis pirospaprikát, hogy összeálljon a halászlé.
Gilisztával és kukoricával fenekezünk. Ül a halász, hosszú, béna dresszben.
A szemközti mólón egy egyre ellenszenvesebb figura ötpercenként fogja a halakat, én pedig azt latolgatom, hogy egy fenekező ólommal kéne belyukasztani azt az önelégült ekeszerű fejét. Levesszük a pólónkat, diszkréten nadrágszíjra fittyedő hasfalak dacolnak az ultraibolya-sugárzás veszélyével.
Az első halat
természetesen én fogom, egy kezdő ponty, lehet vagy huszonöt deka. Vissza a természetbe. Délutánra aztán beindul a kapás, két kiló körüli pontyokat rántunk a partra, majd bejelentkeznek az amurok, fárasztás, szákolás, fotó, whisky szűretlen búzasörrel.
Leszakad az egyik szerelék, én utána indulok egy Romantika névre hallgató csónakon, aminek fordítva vannak betéve az evezői, és csak hátrafelé lehet menni vele, vagy én vagyok teljesen hülye, mindenesetre hatalmas sikert aratok, még a szomszéd faluból is átcsörtet néhány barázdált arcú földműves, hogy leröhögje a havi adagját, állításuk szerint utoljára a Tom és Jerryben láttak ilyen jelenetet, ráadásul a cuccot cipeli valami ivadék, ami hol itt, hol ott bukkan a felszínre, hogy szívasson.
Este halászlé
hozott anyagból, mert az előrelátó és figyelmes tógazda nem előlegezett nekünk annyi bizalmat (jogosan), hogy fogunk egy kondérra valót. A hétdecis 100 Pipers közben elfogy, úgyhogy a hazafelé vezető utat jótékony homály fedi, csak arra emlékszem, hogy az I Love You legújabb demója szólt, de más tragédia szerencsére nem történt.
A Libellában tértem magamhoz, hónom alatt egy másfél kilós ponttyal. Elég hülye helyzet, nem tudtam igazán mit kezdeni a hallal: pókerozni nem tud, meghívni sem fog semmire, csak néha csap egyet a nejlonszatyorban. Szerencsére sikerült elpasszolnom a 168 óra egyik jeles publicistájának, aki valamiféle zavaros jótékonysági megfontolásból még aznap este visszaengedte a Dunába a szerencsétlen párát. Gondolom, három kívánság, meg ilyenek.
Para-Kovács Imre
Árak
A kifogott és elvitt halak után
Ponty: 360 Ft
Csuka: 400 Ft
Kecsege: 400 Ft
Harcsa: 660 Ft
Keszegfélék: 100 Ft
